Mítikus szerelem az idők kezdete óta

Mohamed proféta, a fennmaradt írásos emlékek tanúsága szerint 3 dolgot szeretett igazán életében, a nőket, az illatokat és az imát. Volt e közöttük rangsorolás? Nem tudjuk, az azonban bizonyos, hogy a három egymásra támogatóan tud hatni.

Az aromás növényi részek illatának stimuláló hatását az idők kezdete óta élvezték őseink. Azokban a kultúrákban és korokban, ahol a szerelemre és szexualitásra nem, mint tiltott gyümölcs tekintettek, a vágyfokozó szerek használata az emberek életének szerves része volt. A legkorábbi írásos emléket egy egyiptomi papirusz tekercs őrzi, melyen egy i.e. 1700 körüli időkből származó vágyfokozó szer receptúráját olvashatjuk. A recept szerint 1 rész magyal levelet, 1 rész tüskés akáclevelet és 1 rész mézet hagynak 4 napon át érni ( már amennyire az óegyiptomi hireoglifákról ez hitelesen lefordítható ), majd ezt fogyasztották vélhetően belsőleg.

Ugorjunk Dávid király udvarába, magas falak, szellős, világos szobákban találjuk magunkat, ahol háremének hölgyei töltötték napjaikat. A tágas tereket a mirha, aloéfa ( sasfa ) és a kasszia érzékeket felébresztő, varázslatos aromájú, édes elegyének gazdag illata töltötte be. A falakat, a függönyöket és bútorokat, a kelméket mind átjárta ez a csábító esszencia, mely még vonzóbbá tette Dávidot.

„Mirha, aloé, kasszia illata árad minden öltözetedből, elefántcsont palotákból hárfák vidámítanak.” 45.9.

Célja kettős volt, nemcsak jelenlegi feleségeit kívánta feltüzelni, hanem az illatok finom és gyengéd útján igyekezett a szomszédos királyságok ifjú hercegnőinek szívét elnyerni, végül még tovább terjeszkedni.

Kréta meleg, napos sziklás szigetének őshonos cserjéje, a balzsamos szuhar, már az antik idők óta csábítja az embereket ragadós, nehezen hozzáférhető édes, fűszeres aromájú gyantájával, a labdanummal. A minoszi civilizáció idején a nők rutinjának része volt, hogy egész testüket, hajukat is bele értve, átfüstölték. A finomenergetikai áthangolást kiegészítették a fizikai szintű alkalmazással is. Keblüket és dekoltázsukat is aromás olajokkal és fűszeres birsalmával készült balzsammal illatosították. Ez a különleges balzsam olyannyira egzotikus volt, hogy az antik világ más birodalmaiban is keresetté vált.

Az antik világ talán legismertebb illatos mítoszát az Ótestamentumban ( Királyok könyve ), a Koránban és az etiópiai nemzeti eposzban, a Kebra Nagastban is megemlítik. Salamon király és Sába királynő találkozását meséli el.

Bölcs Salamon Egyiptomtól a Tigris-Eufrátesz közéig terjedő birodalmának ölelésében feküdt a Sábai királyság, a mai Jemen és Oman területén.  Salamon hódító taktikusként házasságok útján biztosította birodalmában a békét, az egyiptomi fáraó lányával kötött házassága révén Izrael Egyiptom szövetségese lett. A felügyelete alatt álló kereskedelmi központok létfontosságúak voltak a Belakinak, hogy a sábai királyság gazdagságát adó tömjént és mirhát szállító karavánjai szabadon eljuthassanak az antik világ távoli vidékeire. A béke jegyében az okos királynő, Belaki az eddig megszokott konfliktusos megoldások helyett más utat választott, hogy békét köthessen Salamonnal és így biztosítsa királyságának jövőjét.

Karavánjait gazdagon megrakta arannyal, drágakövekkel, tömjénnel, mirhával és aromás fűszerekkel, majd több, mint 100 napon át utazott a sivatagon át, hogy Bölcs Salamonnal találkozhasson.

"Megérkezett Jeruzsálembe igen tekintélyes kísérettel és tevékkel, amelyek balzsamot, igen sok aranyat és drágakövet hoztak. Elment Salamonhoz, és beszélt vele mindenről, amit kigondolt." ( Királyok 1. könyve 10:2 )

"Azután adott a királynak százhúsz talentum aranyat, igen sok balzsamot és drágakövet. Soha sem hoztak annyi balzsamot, mint amennyit Sába királynője adott Salamon királynak." ( Királyok 1. könyve 10:10 )

„Az te csemetéid pomagranátnak csemetéi, úgymint álmáskertnek (csemetéi) édes gyümölcsökkel egybe, cyprusok nardusokkal egybe. Nardus és sáfrány, jó illatú nád és fahéj, mindenféle temjéntermő fákkal, mirrha és aloes, minden drága fűszerszámokkal.”  ( Énekek Éneke IV.13.-14. )

A Belaki-ról szóló emlékek alapján nemcsak szép, hanem nagyon okos és művelt volt, így bizony a gazdag aromás szállítmányt nemcsak ajándék gyanánt vitte magával. Azokat Salamon udvarában bölcsen használva vetette be királyságának fennmaradása érdekében. Útjának további részletei már a történelem részét képzik, ekkor született a történelem egyik legszebb szerelmes verse is, az Énekek Éneke, melyet állítólag Salamon írt Sába királynőjének.

„Színmézet csepegnek a te ajkaid, én jegyesem, méz és tej van a te nyelved alatt, és a te ruháidnak illatja, mint a Libánusnak illatja.”  ( Énekek Éneke IV.11. )

„Bementem az én kertembe, én húgom, jegyesem, szedem az én mirhámat, az én balzsamommal, eszem az én lépesmézemet az én mézemmel, iszom az én boromat az én tejemmel. Egyetek barátim, igyatok, és részegedjetek meg, szerelmesim!”  ( Énekek Éneke V.1. )

"Salamon király is adott Sába királynőjének mindent, ami megtetszett neki, és amit csak kért, még azon kívül, amit Salamon királyi módon ajándékozott neki. Azután visszatért országába szolgáival együtt." ( Királyok 1. könyve 10:13 )

A kopt hagyomány szerint Belaki 9 hónap múlva fiút szült, akit felserdülvén visszaküldött apja udvarába tanulni, majd pedig I. Menelik néven Etiópia királya lett.