Blog címkék: legenda

Az aurális védelem, energia és csakra rendszer támogatására is használhatunk szimbólumokat. Egyéni beállítottság kérdése, hogy ki melyik ősi szimbólumhoz vonzódik. Az egyiptomi kultúrának tulajdonított Hórusz szeme, a számos kultúrában jelen lévő Hamza / Fatime keze, vagy Mahakala, a védelmező és óvó istenség, az ami / aki megszólít! Csak néhány, a legismertebb szimbólumok közül, melyek védelmet és biztonságot kölcsönöznek viselőjüknek.

Az ősi kultúrákból ránk maradt szimbólumok mind egy-egy erőteljes minőséget képviselnek, melyekhez fizikai szinten kapcsolódhatunk, ékszer, tetoválómatrica, alátét, rajz formájában de akár gondolatként, vizualizálva azokat, is aktiválhatjuk a kívánt és képviselt minőséget. 

A történelem által jegyeztt idők előttről származó szimbólum az atlantiszi kultúrából maradt ránk, melyet számos modernkori történet és mítosz övez a megtalálás körülményeitől kezdve a későbbi kutatásokban résztvevők életében bekövetkezett eseményekig.

Az atlantiszi szimbolumot egy francia egyiptológus találta 1860-ban az egyiptomi Királyok Völgyében, Jua főpap sírjában egy gyűrűn. A látható minta nem volt egyiptomihoz hasonló, így feltételzések szerint az azt megelőző, Atlantiszi kúltúrából maradt fent.

A szimbólum maga nagyon egyszerű, rajzolata három hosszú téglalapból, hat négyzetből és a formát két oldalról lezáró háromszögből áll. Mérések során kimutatták, hogy a minta sugárzása a fényspektrumbeli fehér fénynek felel meg. Tehát magába foglalja az összes fény hullámát is, és minden olyan energiát, amely a harmonikus élethez szükséges. Tisztánlátó emberek az aurán megmutatkozó pozitív változásokról számolnak be.

Azoknak a gyűrűknek, melyeken megtalálható a minta, többek között elektromágneses hullámokat kibocsátó, gyógyító és az intuíciót megerősítő tulajdonságokat tulajdonítanak.  A szimbólum anyagtól és elhelyezéstől függetlenül hatásosnak bizonyult.

Viseld karkötőként, gyűrűként, medálként.

Ősi idők óta használják ezt a varázslatos erejű fát, a perui szent fát, a Palo Santot. A dél-amerikai indián gyógyítók egyik alapkellékeként vált ismertté a nyugati világban és indult hódító útjára energetikailag tisztító, fehér füstjével. Ismerd meg a Palo Santo fa legendáját, hagyd, hogy még jobban elvarázsoljon.

Népi monda szerint, világunk hajnalán még csak nagyon kevés ember élt a Földön. Cosokait, az akkor élt leghelyesebb és legerényesebb férfi beleszeretett egy ifjú szolgáló leányba. Ő azonban visszautasította Cosokait érzelmeit, szomorúsága ágynak döntötte a férfit, komoly betegségekkel viaskodott. A halálos ágyán fekve többször is hívatta az ifjú leányt, aki nem kegyelmezve a férfinak, nem tett eleget az utolsó kívánságnak.

„Kérlek, mondjátok meg Neki, hogy nem akarok meghalni, de Yago (Isten) elveszi az életemet. Mindig Vele leszek, illatos virágokkal ékesítem homlokát. Elijesztem Tőle a bogarakat. Aromásabb lesz a víz, mi ajkához ér. A mennybe a Nareg szertartás fenséges füstje visz majd. Ott leszek ahol Ő, és megadok Neki mindent, amit kér.”  

Miután elhangoztak utolsó szavai, felemésztette a láz, és az ifjú leány nevét kántálva távozott. Ott, ahol eltemették, egy fa nőtt, melynek kellemes lágy illata volt. Mikor égették, mély és édes aromás illat szabadult fel belőle. Ez volt a Palo Santo fa, a szeretet és kedvesség szimbóluma. Emelkedett értéke és nemessége miatt a Toba* törzs tagjai szentként tisztelik a Palo Santo fáját, és Cosakait-nak hívják, így tisztelegve a legenda előtt.*A Toba törzs, az argentin Chaco régió őslakosai

Forrás: https://highermindincense.com/holy-wood-palo-santo/

Szerző: Molnár Enikő Dorottya