Fertőtlenítés füstöléssel

A természetes füstölés egyik legfontosabb alkalmazási területe a TISZTÍTÁS, különösen az energetikai tisztítás ( tér és aura ), melynek fizikai síkú vetülete a FERTŐTLENÍTÉS.
Az előző bejegyzésben írtam arról, hogy a klasszikusan energetikai tisztításra használt gyanták és növények fizikai szinten fertőtlenítenek is, első lépcsőben a légteret, ahol füstöljük őket ( nem is akárhogyan, hanem 90% feletti hatékonysággal ), ezért ( is ) füstöltek évezredek óta a közösségi terekben ( templomokban, kórházakban, mindenhol, ahol sok ember összegyűlt ). Járványok mint pl. a pestisjárvány vagy a kolera idején még intenzívebben füstöltek. A légtéren túl azonban tárgyak, ruházat, testfelület fertőtlenítésére is használják a füstölést már évezredek óta.

Az ókori Egyiptomban tömjénfüsttel fertőtlenítették a nagy gabonatárolók légterét és magát a tároló edényeket is.

A középkorban szintén tömjénfüsttel fertőtlenítették a boroshordókat.

Szomáliában még manapság is tömjénfüsttel fertőtlenítik a vizeskorsókat és a poharakat.

Afrikában sokfelé és az arab világban – ahol a vízzel spórolni kell – szintén tömjénfüsttel fertőtlenítik az emberek a testüket és a ruházatukat.

Persze felfoghatjuk ezt simán parfümizálásnak, de a meleg éghajlaton, ahol extrém sok kórokozó van, az emberek évezredek óta használják a jól bevált praktikáikat, így a füstöléssel történő test, tárgy és légtér fertőtlenítést is. Ez olyan természetes, minthogy csípős paprikát tesznek az ételbe, szintén fertőtlenítés céljából.

Arról is olvashatunk feljegyzéseket, hogy régen a háborúk idején nyílt sebeket is tömjénfüsttel igyekeztek fertőtleníteni.

Biztos van olyan alkalmazási terület, ahol a modern tudomány jobb alternatívát kínál, de azért használjuk bátran ma is ezt az ősi tudást, és így nem mellesleg energetikailag is megtisztul az adott tárgy.