SZANTÁLFA VAGY PALO SANTO - EZ ITT A KÉRDÉS
SZANTÁLFA VAGY PALO SANTO - EZ ITT A KÉRDÉS
Gyakran keresnek nálunk "SZANTÁLFÁT", amire ha jobban rákérdezünk, akkor igen gyorsan kiderül, hogy igazából PALO SANTO-ról van szó. Ez utóbbinak ugyanis sok elnevezése forog közszájon, ilyen például a "szent fa - holywood" vagy Szent Pál fája, de sokan szantálfának is hívják, ami ugyan botanikalilag nem állja meg a helyét, de ha azt nézzük, hogy a PALO SANTO hasonló kiemelt helyet foglal el Dél-Amerikában mint a FEHÉR SZANTÁLFA Indiában, akkor akár még érthető is a keveredés. A két fa azonban egyáltalán semmilyen növénytani rokonságban nem áll egymással - ez a latin nevükből egyértelműen kiderül ( PALO SANTO - Bursera graveolens, FEHÉR SZANTÁLFA - Santalum album ) - s ahogyan a fotón is látszik, kinézetük is eléggé eltérő, az illatukról nem is beszélve. A SZANTÁL egy jóval keményebb fa - ezért leginkább vágott vagy porított formában érdemes füstölni, míg a PALO SANTO fadarabokat hagyományosan "direktben" gyújtják meg, de természetesen ez utóbbiból is létezik vágott és őrlemény a rácsos és a faszenes füstöléshez. Mindkét növény és illat igen ikonikus és jellegzetes - aki egyszer szagolta őket, biztosan nem felejti el - bár valódi fehér szantáfához jó minőségben igen nehéz mostanában hozzájutni, ezért rengeteg a hamisítvány. Nálunk biztosan valódit kapsz: a képen látható Mysore minőségű 30 grammos darab ( nagyobbik fa ) ára mintegy 12.000 Ft ! Ehhez képest a PALO SANTO szinte fillérekbe kerül, de ha ilyen tempóban folyik a kitermelése, akkor ott is rövidesen jelentős áremelkedés várható. Ha többet szeretnél tudni róluk, akkor a PALO SANTO-ról tavaly ősszel volt egy hosszabb cikksorozat, a SZANTÁLFÁRÓL pedig idén tavasszal, ha esetleg lemaradtál róla, visszakeresheted őket a blogban: Bármelyiket is választod, érdemes figyelni arra, hogy valódit vegyél - különösen a szantál esetében - valamint a minőségre is, mert ez utóbbi nagyban befolyásolja a növény hatásának intenzitását. Használd őket szeretettel és mértékkel, és adj hálát a Földanyának a kincseiért
Kapcsolódó termékek
További blog bejegyzéseink
Szantál vagy nem szantál ?
Hányféle szantálfa létezik ? A kérdés jogos, és azzal folytatnám, hogy szantálfa-e egyáltalán ? 
Ezekbe a fránya botanikai dolgokba mindig belebotlunk, amikor növényekkel foglalkozunk
Márpedig muszáj ránézni erre is, hogy tudjuk, egyáltalán milyen hatásra számíthatunk, hiszen minden növénycsaládnak megvan a maga jellegzetes hatása, a "küldetése", amiért itt van a Földön. Visszatérve a szantálfára 3 fő csoportot különbözetünk meg: Fehér szantálfa ( vagy kelet-indiai szantál ) - ide tartozik az Indiában őshonos santalum album ( a legfinomabb ), a hawaii santalum paniculatum és az ausztrál santalum spicatumEzek valódi szantál fajok és közvetítik szantál különleges minőségét, a cikksorozat további részében ezekről, ezen belül is a santalum albumról fogok bővebben írni.
Vörös szantálfa - Pterocarpus santalinus, mely csak a hétköznapi nevében szantál, igazából a pillangósvirágúak családjába tartozik, és mint ilyen a rózsafához áll közel. Nyugat-indiai szantálfa - amyris balsamifera, ami a karibi szigetek hegyvidékén honos, és botanikailag szintén nem szantál.Fotó: Von Dinesh Valke from Thane, India - Santalum album, CC BY-SA 2.0, https://commons.wikimedia.org/
Fehér szantálfa - új utak
Ahogy az előző bejegyzésben is már említettem, Indiában a fehér szantálfa már az 1970-es években védetté lett nyilvánítva, ezért kitermelését államilag szabályozták, ami azt is jelentette, hogy jóval kevesebb jutott a nemzetközi piacra, az is jórészt sajnos fekete kereskedelmen keresztül, ami azon kívül, hogy egyáltalán nem etikus ( hiszen illegálisan, rablógazdálkodás keretében vágják ki a fákat ), de az árat is nagyon felhajtotta. Mivel a szantálfa ősidők óta keresett termék nem csak Indiában, ezért sok embert arra sarkallt, hogy új utakat keressen, mely biztosítja a jó minőségű és ellenőrzött gazdálkodást, a fenntarthatóságot és az elfogadható árat. Ez a törekvés szantálfa ültetvények formájában kelt életre Indonéziában és Ausztráliában, ahol mind a Santalum spicatum, mind pedig az aromásabb Santalum album fajt is tudatosan termeszteni kezdték, mégpedig úgy, hogy az ottani kormányok támogatják és szabályozzák a telepítést és a kitermelést. Erről olvashattatok bővebben az AROMATIKA magazin 5.4.-es, 2018 téli számában. A nálunk készleten lévő Santalum spicatum és a most beérkezett Santalum album is ilyen ültetvényről származik.Fehér szantálfa jótékony hatásai
A valódi és jó minőségű fehér szantálfát keleten ősidők óta nagy becsben tartják, a legszentebb szakrális anyagok között dobogós helyet foglal el. Nyilván nem véletlenül Nyugatra ugyan csak a XV. században jutott el, vagy legalábbis akkor említik írásos feljegyzésekben, de sikere azóta itt is töretlen, különösen azóta, hogy a keleti jógikus tanítások ekkora teret hódítottak. De mi az a minőség, az a tulajdonság, ami miatt ennyire szeretik keleten ? ( és most már világszerte ? ) Ez pedig nem más, mint a valódi fehér szantálfa kiegyensúlyozó és központosító hatása, mely segíti nemcsak a meditációt, hanem azt a tudatállapotot, hogy az egész élet egy meditáció legyen. A fehér szantálfa ezzel egyidőben erőteljesen földel is, és úgy segít középen maradni, hogy ne önmagunkra ( egonkra ) fókuszáljunk, hanem képesek legyünk magunkat az egész részeként látni, érzékelni, hogy rá tudjuk bízni magunkat az ÉLET áramlására. Ebből talán érthető, hogy miért füstöltek és füstölnek a mai napig is Indiában, Tibetben, Kínában és Japánban annyit vele, illetve hogy miért használják olaját és magát a fát is számtalan formában. Viszont nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez a hatás csak a valódi és jó minőségű anyag esetén működik
Egyébként pedig marad a placebo, ami azért szintén nem elhanyagolható
Hozzászólások