Fehér szantálfa - India világa
Minden kultúrának megvoltak és megvannak ma is azok az ún. ikonikus növényei, melyek mélyen integrálódtak az ottani emberek életébe, sokszor és sokféleképpen használva őket. Ehhez persze az is kell, hogy az adott növény ott honos legyen 
Ilyen volt az ókori Babilonban és Közel-Keleten a libanoni cédrus, Krétán a labdanum, Egyiptomban a tömjén és a mirha, Tibetben a szálafa, Indiában pedig a fehér szantálfa, vagy egyszerűen csak szantál. Amikor szantálról írnak, vagy beszélnek - márpedig ilyet sokat találhatunk több száz vagy ezer év előttről a különféle szankszrit iratokban, mint pl. a Nirukta - akkor az alatt mindig a fehér szantálfát értik, mely elkísérte és kíséri még ma is az ottani emberek életét a születéstől kezdve egészen a halálig. A Gangesznél történő hamvasztások során például gyakran tesznek a halott mellé ebből a drága aromás fából, hogy segítsen a léleknek egy magasabb szinten újjászületnie. De a hétköznapi élet minden területén is napi szinten használják az ottani emberek, legyen az füstölő, gyógyszer, kozmetikum ( púder, olaj ), parfüm vagy afrodiziákum. Nem telhet el nap szantál nélkül A szantál szinte eggyé vált Indiával és az ottani emberekkel, és az egyik legszebb ajándék, amit India a világnak valaha adott. Ennek persze sajnos az lett az eredménye, hogy növekvő keresletet kielégítendő a túlzott kitermelés szinte a kihalás szélére juttatta ezt a fafajt is a tradícionális élőhelyein: Mysore és Karnataka környékén, ezért az indiai kormány védetté nyilvánította és korlátozta a kitermelést és a kivitelt. Világszinten azonban nincs még védetté nyilvánítva, és mivel a kereslet nemhogy csökken, hanem inkább növekszik az utóbbi évtizedekben, ezért új utakat keresnek ennek a kielégítésére. De erről a következő posztban olvashatsz.fotó: Simon / pixabay
