Papp Csilla

Mabon - őszi napéjegyenlőség - Szeptember 21.

Mabon - őszi napéjegyenlőség - Szeptember 21.
Mabon - őszi napéjegyenlőség - Szeptember 21.

Az őszi napéjegyenlőség  szeptember 21-22-re esik, és vele beköszönt a meteorológiai ősz, valamint belépünk a Mérleg havába. Ez az Évkör 6. ünnepe, mikor egy rövid időre ismét egyenlőek a nappalok és az éjszakák, a természet erői harmóniában kiegyenlítődnek. Őseinknél ez az aratás, a betakarítás és szüret ideje volt, mikor is hálát adtak a rengeteg élelemért, melyet a Földtől kaptak, és elkezdtek fölkészülni a sötét, hideg téli időszakra.

Az ünneplések a napéjegyenlőség napján kezdődtek és rendszerint az azt követő teliholdig tartottak. Táncoltak, ünnepeltek,  terményáldozatot mutattak be, ehhez köthető a nálunk az utóbbi időben ismét népszerű Szent Mihály napi ünnepség is. A Mérleg hava kiegyenlítődést és harmóniát hoz, feltéve, ha követve a természet ritmusát rendet rakunk magunkban és magunk körül.

Érdemes ilyenkor a következő kérdéseken elgondolkodni: 

  1. Miért lehetek hálás az életemben ?
  2. Életem melyik területén vagyok ( vagy sem ) egyensúlyban ?
  3. Egyensúlyban van-e az életemben az adás és az elfogadás ?
  4. Mi történt velem az elmúlt évben ? Milyen tanulságokat vontam le belőle ?
  5. Hogyan tudok fölkészülni az előttem álló hideg hónapokra ? Milyen dolgokat tudok elengedni,
    melyek nem segítik az életem ? Melyek azok, amik erősítenek engem ?

Az ősz füstölőanyagai melegséget, örömet sugároznak, hogy energiájukban megpihenve felkészülhessünk az előttünk álló télre. Ilyen anyagok pl. benzoe, mirha, sztórax, tömjén, szantálfa, tölgyfakéreg, rozmaring, boróka, fahéj. Ha nem szeretnénk bajlódni a keveréssel, bátran tegyük fel az ŐSZI FUVALLATOT, vagy az EGYENSÚLYT és a HARMÓNIÁT :-)

Kapcsolódó termékek

További tudástár bejegyzéseink

Lammas - Bőség ünnepe - Augusztus 1.

A nyári napforduló és az őszi napéjegyenlőség között félúton találjuk az augusztus 1-re eső BŐSÉG ÜNNEP-et, melyet a kelták LUGNASAD-nak hívtak, ami nagyjából azt jelenti, hogy ('A FÉNY ESKÜVŐJE'). Ezen a napon a betakarított termést ünnepelték, a megtermett gabonákat, gyümölcsöket, zöldséget, mindent, amit a föld adott, és azt a munkát is, mellyel megtermelték. Ez a bőség, a túláradó energiák ünnepe, hiszen ezt az időszakot még az oroszlán és azon keresztül a NAP uralja.

Az ünnep másik oldala viszont az elmúlás, hiszen ahhoz, hogy betakarítsuk a gabonát, amely a túlélésünket biztosítja, azt le is kell vágni, tehát a növényt "megöljük", hogy mi élhessünk. Így szimbolizálja az ünnep, hogy nincs élet halál nélkül. Figyelmeztet arra, hogy meg kell találnunk azt a helyes időpontot, amikor az általunk elvetett magokból kikelt termést learathatjuk, és a folyamat során kiválogatjuk azt, amire szükségünk van ( élelem, vetőmag ), a többitől pedig búcsút veszünk ( ez már a SZŰZ minősége ).

Ezáltal egyben a számvetés időszaka is: mit vetettünk és mit arattunk, mit kell elhagynunk, elengednünk, mit kell továbbvinnünk.

Füstöléshez jó választás lehet a SIKER, a HÁLA, A TŰZ és FÖLD elem valamint a FÖLDANYA
keverékek

Litha - nyári napforduló - Június 21.

Évkörünk egyik legkiemelkedőbb ünnepe, és egyben a csillagászati nyár kezdete június 21-re esik. Ekkor éri el a Nap az égi egyenlítőtől való legnagyobb távolságát, s az évnek ezen a napján a leghosszabb a nappal és a legrövidebb az éjszaka. A magyar népi szokások szerint már korábban is fontos ünnep volt, de a kereszténység felvétele óta Szent Iván napjához ( éjjeléhez, és egyben Keresztelő Szent János születésnapjához ) kötik a nyári napfordulót.

A régi hagyományokban ( így a magyarban is ) ez a fény teljességének ünnepe, ahol a lélek szakralitása megerősödik, és közelebb kerül a Teremtőhöz. És egyben a TŰZ ünnepe is, ahol különféle tűzszertartásokkal, tűzön járással, és tűzhöz kapcsolódó mágikus népszokásokkal ünnepeltek az emberek, melynek részét képezte a füstölés is.

Nyári napfordulós füstöléshez kiválóak lehetnek a Naphoz ( pl. Nap 1. és Nap 2 keverék ), vagy pedig a Tűz eleméhez rendelt keverékek, valamint a Tűz eleméhez rendelt anyagok, mint pl. a tömjén, a sandarak, a palo santo, sárkányvér, borostyán, gyömbér, galanga, vörös szantálfa, boróka,  rozmaring.

Ostara, tavaszi napéjegyenlőség - Március 21.

Március 20. körül köszönt be a csillagászati tavasz, ezen a napon van a TAVASZI NAPÉJEGYENLŐSÉG. A tavasz a megújulás, az új élet szimbóluma. Minden évben már a február elseje körüli első teliholdkor megkezdjük az új esztendőt - természeti szempontból - ez ugyanis a régi terhek, a megfáradt energiák leadásának ideje. A napéjegyenlőség idején a Nap az égi egyenlítőn megy körbe. Ilyenkor a Nap horizont feletti íve, megegyezik a horizont alattival, tehát ebben az időben egyenlő hosszúak lesznek a nappalok és az éjszakák. Ezt jelenti a
napéjegyenlőség.

A tavaszi ünnepköröket sok nép hangolta a napéjegyenlőséghez, hiszen ekkor egyforma hosszú a nappal és az éjszaka - ezt már az ókori népek is megfigyelték. Minden természetvallás megünnepli ezt a napot, amikor a Természet felébred hosszú téli álmából, a Föld újra termékennyé válik - elkezdődhet a vetés, az ültetés, kihajtanak az ősszel földbe rejtett magok. Ez a termékenység ünnepe, amikor a fény végre győzedelmeskedik a sötétség felett.

Például Babilonban ez az ünnep Akitu : Évkezdő ünnep, a Menny és Föld házasságának ünnepe, mely egy tíz napig tartó ünnepségsorozat volt. Az ókori Rómában Minerva ötnapos ünnepe volt ekkor. Az egyiptomiak is megtartották a tavaszi napéjegyenlőség ünnepét. Ez a nap "a fény újjászületését", uralomra kerülését jelentette, amit az isteneik szimbolizáltak. Úgy, mint Isis és Osiris szerelme, amelynek gyümölcse Horus, az isteni napgyermek. Így támadt fény a sötétségből. A 'Megtisztulás ünnepét' a kelták Imbolcnak ('anyajuhok teje') nevezték. A neve a juhok első vemhességéhez, az évi első életadásához köthető.

Írországban Tara alapításának ünnepe. Indiában ez az ünnep Sitala : A himlő és a halál istennőjének ünnepe, évkezdő ünnep. Időben ugyanekkorra esik a zsidó Peszách-ünnep is, vagy a germán Ostara : a fák ünnepe, az igazi tavasz első napja. A termékenység szász istennőjét, Eostre-t, valamint a germán Ostarát köszönthetjük e napon. Az ő nevéből származik a német Ostern és angol Easter ( Húsvét ) kifejezés. Némelyik wicca-hagyomány a Zöld Istennőt és a Zölderdő Urát ünnepli ilyenkor. Az istennő termékennyé teszi a Földet, felébreszti őt mély álmából, az Istenség pedig segít fölnevelni, érlelni a termést. Járja a zöldülő mezőket, öröme telik a természet bőségében.

A keresztény hagyományokban a tavaszi napéjegyenlőség katolikus egyházi megfelelője "Krisztus feltámadásának" ünnepe, ami nem más, mint Húsvét vasárnapja, amely kapcsolódik a napéjegyenlőséghez. Ez a nap mindig a tavaszi napéjegyenlőség napját követő holdtölte utáni első vasárnap. A magyar hagyományokban pedig még a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja ( márc. 25 ) köthető a tavasz kezdetéhez. ( Forrás: Tarr Dániel )

És hogyan jön ide a füstölés ?

Természetesen a tavaszköszöntő ünnepi rituálékon keresztül, melyeknek mindig is része volt. És mit tehetünk mi ma, a mai kor embereként, hogy harmóniába kerülhessünk a természet örök körforgásával ? Például végezzünk tavaszi nagytakarítást, melynek részeként füstöléssel is tisztítsuk meg / újítsuk meg energetikailag életterünket. Vagy tudatosan foglalkozzunk a régi, megfáradt energiák elengedésével, pl. úgy, hogy meditálunk, böjtölünk, és ezt is támogathatjuk akár az ELENGEDÉS, MÉREGTELENÍTÉS füstölőszerekkel illetve GYÓGYULÁS tömjénkeverékkel.

Hozzászólások