Mabon - őszi napéjegyenlőség - Szeptember 21.

Március 20. körül köszönt be a csillagászati tavasz, ezen a napon van a TAVASZI NAPÉJEGYENLŐSÉG. A tavasz a megújulás, az új élet szimbóluma. Minden évben már a február elseje körüli első teliholdkor megkezdjük az új esztendőt - természeti szempontból - ez ugyanis a régi terhek, a megfáradt energiák leadásának ideje. A napéjegyenlőség idején a Nap az égi egyenlítőn megy körbe. Ilyenkor a Nap horizont feletti íve, megegyezik a horizont alattival, tehát ebben az időben egyenlő hosszúak lesznek a nappalok és az éjszakák. Ezt jelenti a
napéjegyenlőség.

A tavaszi ünnepköröket sok nép hangolta a napéjegyenlőséghez, hiszen ekkor egyforma hosszú a nappal és az éjszaka - ezt már az ókori népek is megfigyelték. Minden természetvallás megünnepli ezt a napot, amikor a Természet felébred hosszú téli álmából, a Föld újra termékennyé válik - elkezdődhet a vetés, az ültetés, kihajtanak az ősszel földbe rejtett magok. Ez a termékenység ünnepe, amikor a fény végre győzedelmeskedik a sötétség felett.

Például Babilonban ez az ünnep Akitu : Évkezdő ünnep, a Menny és Föld házasságának ünnepe, mely egy tíz napig tartó ünnepségsorozat volt. Az ókori Rómában Minerva ötnapos ünnepe volt ekkor. Az egyiptomiak is megtartották a tavaszi napéjegyenlőség ünnepét. Ez a nap "a fény újjászületését", uralomra kerülését jelentette, amit az isteneik szimbolizáltak. Úgy, mint Isis és Osiris szerelme, amelynek gyümölcse Horus, az isteni napgyermek. Így támadt fény a sötétségből. A 'Megtisztulás ünnepét' a kelták Imbolcnak ('anyajuhok teje') nevezték. A neve a juhok első vemhességéhez, az évi első életadásához köthető.

Írországban Tara alapításának ünnepe. Indiában ez az ünnep Sitala : A himlő és a halál istennőjének ünnepe, évkezdő ünnep. Időben ugyanekkorra esik a zsidó Peszách-ünnep is, vagy a germán Ostara : a fák ünnepe, az igazi tavasz első napja. A termékenység szász istennőjét, Eostre-t, valamint a germán Ostarát köszönthetjük e napon. Az ő nevéből származik a német Ostern és angol Easter ( Húsvét ) kifejezés. Némelyik wicca-hagyomány a Zöld Istennőt és a Zölderdő Urát ünnepli ilyenkor. Az istennő termékennyé teszi a Földet, felébreszti őt mély álmából, az Istenség pedig segít fölnevelni, érlelni a termést. Járja a zöldülő mezőket, öröme telik a természet bőségében.

A keresztény hagyományokban a tavaszi napéjegyenlőség katolikus egyházi megfelelője "Krisztus feltámadásának" ünnepe, ami nem más, mint Húsvét vasárnapja, amely kapcsolódik a napéjegyenlőséghez. Ez a nap mindig a tavaszi napéjegyenlőség napját követő holdtölte utáni első vasárnap. A magyar hagyományokban pedig még a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja ( márc. 25 ) köthető a tavasz kezdetéhez. ( Forrás: Tarr Dániel )

És hogyan jön ide a füstölés ?

Természetesen a tavaszköszöntő ünnepi rituálékon keresztül, melyeknek mindig is része volt. És mit tehetünk mi ma, a mai kor embereként, hogy harmóniába kerülhessünk a természet örök körforgásával ? Például végezzünk tavaszi nagytakarítást, melynek részeként füstöléssel is tisztítsuk meg / újítsuk meg energetikailag életterünket. Vagy tudatosan foglalkozzunk a régi, megfáradt energiák elengedésével, pl. úgy, hogy meditálunk, böjtölünk, és ezt is támogathatjuk akár az ELENGEDÉS, MÉREGTELENÍTÉS füstölőszerekkel illetve GYÓGYULÁS tömjénkeverékkel.

A nyári napforduló és az őszi napéjegyenlőség között félúton találjuk az augusztus 1-re eső BŐSÉG ÜNNEP-et, melyet a kelták LUGNASAD-nak hívtak, ami nagyjából azt jelenti, hogy ('A FÉNY ESKÜVŐJE'). Ezen a napon a betakarított termést ünnepelték, a megtermett gabonákat, gyümölcsöket, zöldséget, mindent, amit a föld adott, és azt a munkát is, mellyel megtermelték. Ez a bőség, a túláradó energiák ünnepe, hiszen ezt az időszakot még az oroszlán és azon keresztül a NAP uralja.

Az ünnep másik oldala viszont az elmúlás, hiszen ahhoz, hogy betakarítsuk a gabonát, amely a túlélésünket biztosítja, azt le is kell vágni, tehát a növényt "megöljük", hogy mi élhessünk. Így szimbolizálja az ünnep, hogy nincs élet halál nélkül. Figyelmeztet arra, hogy meg kell találnunk azt a helyes időpontot, amikor az általunk elvetett magokból kikelt termést learathatjuk, és a folyamat során kiválogatjuk azt, amire szükségünk van ( élelem, vetőmag ), a többitől pedig búcsút veszünk ( ez már a SZŰZ minősége ).

Ezáltal egyben a számvetés időszaka is: mit vetettünk és mit arattunk, mit kell elhagynunk, elengednünk, mit kell továbbvinnünk.

Az intenzív nap és tűz energiák segítenek abban, hogy nemet mondjunk mindarra, ami nem szolgál már bennünket, vagy határokat húzzunk, valamint letisztult döntéseket hozzunk.

A következő kérdéseken érdemes elgondolkodni:

• minek van itt az ideje az életemben, hogy learassam, betakarítsam, amiért eddig megdolgoztam ?
• hová szeretnék több fényt és szellősséget/könnyűséget vinni az életembe ?
• milyen régi dolgoktól/mintáktól kell megválnom ?
• mit kell ahhoz befejeznem, hogy valami újat kezdhessek el ?
• mit jelent számomra a bőség, a beteljesedés és az öröm ?

A BŐSÉG ÜNNEPHEZ jól illenek a következő füstölőszerek: Maydi tömjén, aranykopál, borostyán, tonkabab, labdanum, édeskömény, pacsuli, fehér szantálfa, rozmaring.
Kész keverékként is elérhető már ez a minőség, de jó választás lehet még a SIKER, a HÁLA, A TŰZ és FÖLD elem valamint a FÖLDANYA.

Sokféleképpen hívják az évkör ezen ünnepét a különböző hagyományokban, ami február elejére esik ( február 1 vagy 2, tradíciótól függően ), de ami közös bennük, hogy FÉNY visszatérését, a tavasz kezdetét szimbolizálja ( ekkor van az év sötét felének a közepe - Samhain és Beltane között ).

Ekkor adtak a juhok először tejet, ami a téli szűkösség után nagy könnyebbséget jelentett a túlélésben, valamint ha az idő engedte, ekkor kezdek bele a tavaszi munkákba ( pl. szántás ).

Ez az időpont a megtisztulás kezdete is ( a külső-belső nagytakarításé ), ami a növekedést és a megújulást teszi lehetővé.

Az emberek ilyenkor gyertyát és füstölőt gyújtottak, ezzel tisztították ki a régi, megfáradt energiákat, és ehhez kötődik a tavaszi böjt, mint fizikai megtisztulás kezdete is.

Jövendőmondásra is alkalmas időpontnak tartották, pl. a magyar hagyományokban a néphiedelem szerint ezen a napon a medve kijön a barlangjából, és ha meglátja árnyékát ( szép, napos idő van), akkor visszamegy aludni, mert újra hideg érkezik. Ha viszont nincs árnyéka, akkor kint marad, mert tudja, hogy ez a tél utolsó próbálkozása és hamarosan enyhül az idő.

A magyar hagyományban FÉNYÜNNEP, a kereszténységben GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY a neve, a keltáknál IMBOLC és Brigid istennőhöz társítják, s hasonló időpontban hasonló jellegű ünnep az indiai és a buddhista hagyományban is van. A közös mindegyikben a MEGTISZTULÁS - ÚJRAKEZDÉS témája, hogy az elmúlt hetek folyamán bennünk megszületett tervek szárba szökkenhessenek, a korábban elvetett MAGocska kíbújhasson a földből, azaz a tervek lejöhessenek a fizikai síkra.

A következő kérdések segíthetnek a továbblépésben:

• Életem melyik területe, melyik téma, élethelyzet vagy szituáció kiált változás után ?
• Mi lenne az a változás, ami több örömteli lehetőséget hozna az életembe ?
• Hol van szükségem több inspirációra, motivációra ?
• Hogyan tudnám mozgásba lendíteni az energiákat ?

Egyszerű és nagyszerű keverékként nagyon finoman és lágyan tisztít és "fényesít" a PERUI KOPÁL és a LEVENDULAVIRÁG keveréke, de a "fényhozó" FEHÉR DAMMAR energiáját is segítségül hívhatjuk a szintén fényhozó ANGELIKAGYÖKÉRREL. A citrusos omani HOJARI pedig örök jolly-joker.

Kész keverékként elérhető már az ehhez a minőséghez kevert IMBOLC, de a MEGTISZTULÁS, az ELENGEDÉS és az ÚJRAKEZDÉS / TOVÁBBLÉPÉS is tökéletes választás lehet, és érdemes ilyenkor a témára ráfókuszálva, meditációval, tisztító rituáléval vagy egyéb tudatos cselekedettel az energiákat mozgásba hozni.