Tél víz idején, amikor lépten nyomon köhögés és prüszkölés hallatszik körülöttünk bizony van, hogy nem szívesen vennénk levegőt, nehogy mi is elkapjuk a bacilusok egy újabb adagját. Tehetünk-e bármit ilyenkor megelőzésképpen, hogy csökkentsük a baktériumok esélyeit?

 A természetes növényi részek füstölésével járó jótékony hatásokat már őseink is előszeretettel kamatoztatták, nem csak rituális szertartások eszközeként nyúltak a füstölőszerekhez, hanem azok antiszeptikus és antivirális hatásáért is. Az ősi Egyiptomban például tömjén füstjével fertőtlenítették a gabonatároló edényeket. Egyes svájci kórházakban a 2000-es évek elején még a tömjén és borókabogyó erőteljes légfertőtlenítő hatású keverékét használták, mint egy természetes és gyengéd módja a kórház légterének tisztítására.

 Még mielőtt a konkrét növényeket sorra vennénk, fontos kihangsúlyozni, hogy a keresett antivirális és antiszeptikus hatás csak valódi, 100% természetes növényi füstölőszerek illetve illóolajok használatakor jelentkezik. Bármilyen szintetikus illóolaj vagy füstölőszer használatakor csupán az illattal gazdagodhatunk.

 Melyek azok a növények melyeket ajánlott a téli járványok idején gyakrabban füstölni? Jó kiindulási pont lehet, hogy az energetikai tértisztítás során használható növények jellemzően a fizikai szinteken is hasonló tisztító hatással bírnak. Ezek például a tömjén, fehér zsálya és a Palo Santo.

 Az egyik legnépszerűbb tértisztító anyag a tűz elemű tömjén, melynek füstjétől még az ördög is menekül, ahogy a közmondás tartja. Egy 2018-as kutatás¹ során kimutatták, hogy a tömjének, azon belül is a Boswellia carterii füstölésekor a légtérben jelenlévő baktériumok mennyisége 91,43%-al csökkent, míg illóolajának párologtatásakor ugyanez az érték 67,5% volt. Ugyanezen elven a tömjén kivonatot tartalmazó alkoholos térparfümöknek is lehet légfertőtlenítő hatása. 

A középkori járványok megfékezésekor is gyakran füstöltek, a tömjén intenzív tisztító hatását a borókabogyó, szintén tűz elemű, erőteljes tisztító és védelmező minőségével kiegészítve. Ezt a Légfertőtlenítő kész keveréket Omani tömjén és borókabogyó alkotja, melyet otthon füstölés előtt érdemes mozsárban kissé megtörni, hogy az anyagokban lévő aromás olajak és más hatóanyagok még könnyebben szabadulhassanak fel, így a tiszta levegőt könnyed-élénkítő citrusos illat is betölti majd.

Egy másik kutatás² során a tömjén ( Boswellia papyrifera ) és a mirha (Commiphora myrrha ) elegyének hatását vizsgálták, melyek egymást erősítő szinergiát mutattak. 

A másik két erőteljes energetikai tisztító hatással bíró növény, a Fehér zsálya³ fizikai hatásait vizsgáló kutatások bíztató eredményre jutottak, míg a Palo Santo fizikai szintű hatásáról csak a hagyományok és a szóbeszéd számol be⁴. A modern kor kutatói erre irányuló kutatást még nem végeztek. Így a kaliforniai Fehér zsálya és a perui Palo Santo légfertőtlenítő célú felhasználását az olvasó belátására bízzuk.

A légtér fertőtlenítése akkor is hozzájárulás lehet, amikor valaki a családban már megbetegedett. Ezesetben a belélegzett gyengéd természetes füstölőszer füstje a légutakon keresztül fejtheti ki antivirális és antibakteriális hatását. A néphagyomány és a több évszázados tapasztalat támasztja alá ezt a hatást.

¹ https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29530608

² https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22288378

³https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/14786419.2016.1269096?scroll=top&needAccess=true

⁴ Aromatika magazin, 2015.2.3.

Bár manapság sokan a füstölést csak légtérillatosításra használják ( amire egyébként kétség kívül alkalmas ), de éppen ezért egyáltalán nem vagy csak kicsit tudatosak arra, hogy valódi, 100% tiszta növényi anyagokat füstöljenek, úgy ahogyan nagyon sokan még mindig szintetikus illatolajakat párologtatnak.
Így viszont nem engedik be az életükbe azt a számtalan jótékony hatást ( fizikait és finomenergetikait ), melyet a valódi növényi anyagok ( füstölő és illóolaj ) képesek nekünk embereknek átadni.
A füstölésnek az egyik legfontosabb alkalmazási területe a TISZTÍTÁS, különösen az energetikai tisztítás ( tér és aura ), melynek fizikai síkú vetülete a FERTŐTLENÍTÉS. Ez utóbbi most különösen aktuális lett, ezért is írok róla bővebben, mert egy jó lehetőség arra, hogy a természetes anyagok füstölése visszakerüljön a nyugati emberek életében is oda, ahová való, ahol évezredekig mindig is volt.
Mert még azok is gyakran figyelmen kívül hagyják ezt a lehetőséget, akik egyébként élnek a füstölés finomenergetikai hatásával.
Szóval minden olyan növényi anyag ( gyanta, szárítmány és ezek keveréke ), melyeknek energetikailag tisztító hatása van, ( ami ugye mérésekkel kevéssé igazolható, ezért sok ember számára nem befogadható ), azok fizikai szinten fertőtlenítenek is, tehát baktérium, vírus és gombaölők. Ilyen többek között a tömjén, a mirha, a kopál, a palo santo, a fehér zsálya, az orvosi zsálya, oregánó, kakukkfű, neem levél, borókabogyó.
A füstöléssel kapcsolatban jóval kevesebb tudományos vizsgálat van, de azért készült egy pár, ahol a légfertőtlenítés tekintetében a füstölés jóval hatékonyabbnak ( 91,43% felett ) bizonyult az ugyanabból az anyagból készült illóolajnál ( 67,5 % ).
Többek között ezért is füstöltek mindig évezredek óta a közösségi terekben ( nemcsak a templomokban ), járványok esetén pedig különösen intenzíven, ahonnan mi manapság az elterjedt füstérzékelőkkel kiűztük a füstölés ősi tradícióját.
Képzeld el, mi lenne ha az üzletekben, rendelőkben, irodákban mindenütt füstölnének, és az embereknek nem kellene annyira félniük, hogy milyen távolságot tartanak a másik embertől ! A kézmosást persze nem helyettesíti, de nem is ez a feladata.
Ha úgy látod, hogy neked hozzájárulás lehet az életedhez, akkor használd ez ősi technikát ott, ahol lehetőséged nyílik rá ( pl. az otthonodban, irodában ), és ha hasznosnak tartod, ezt a tudást, akkor vidd hírét kérlek másoknak is.

A természetes füstölés egyik legfontosabb alkalmazási területe a TISZTÍTÁS, különösen az energetikai tisztítás ( tér és aura ), melynek fizikai síkú vetülete a FERTŐTLENÍTÉS.
Az előző bejegyzésben írtam arról, hogy a klasszikusan energetikai tisztításra használt gyanták és növények fizikai szinten fertőtlenítenek is, első lépcsőben a légteret, ahol füstöljük őket ( nem is akárhogyan, hanem 90% feletti hatékonysággal ), ezért ( is ) füstöltek évezredek óta a közösségi terekben ( templomokban, kórházakban, mindenhol, ahol sok ember összegyűlt ). Járványok mint pl. a pestisjárvány vagy a kolera idején még intenzívebben füstöltek. A légtéren túl azonban tárgyak, ruházat, testfelület fertőtlenítésére is használják a füstölést már évezredek óta.

Az ókori Egyiptomban tömjénfüsttel fertőtlenítették a nagy gabonatárolók légterét és magát a tároló edényeket is.

A középkorban szintén tömjénfüsttel fertőtlenítették a boroshordókat.

Szomáliában még manapság is tömjénfüsttel fertőtlenítik a vizeskorsókat és a poharakat.

Afrikában sokfelé és az arab világban – ahol a vízzel spórolni kell – szintén tömjénfüsttel fertőtlenítik az emberek a testüket és a ruházatukat.

Persze felfoghatjuk ezt simán parfümizálásnak, de a meleg éghajlaton, ahol extrém sok kórokozó van, az emberek évezredek óta használják a jól bevált praktikáikat, így a füstöléssel történő test, tárgy és légtér fertőtlenítést is. Ez olyan természetes, minthogy csípős paprikát tesznek az ételbe, szintén fertőtlenítés céljából.

Arról is olvashatunk feljegyzéseket, hogy régen a háborúk idején nyílt sebeket is tömjénfüsttel igyekeztek fertőtleníteni.

Biztos van olyan alkalmazási terület, ahol a modern tudomány jobb alternatívát kínál, de azért használjuk bátran ma is ezt az ősi tudást, és így nem mellesleg energetikailag is megtisztul az adott tárgy.