Hogyan füstöljünk faszénen ?

A faszenes füstölés a természetes füstölés legősibb módja: az ember vélhetően azóta füstöl, amióta ismeri és használja a tüzet ( több százezer éve... )

Mivel a füstölés ezen módja teljes figyelmet kíván, ezért "wellness" célokra ( ld. térillatosítás ) nem  nagyon használjuk, elsősorban szertartásokhoz, rituálékhoz, gyógyításhoz, imához, szakrális tevékenységekhez ajánljuk.

Tértisztításhoz és auratisztításhoz is ez a megfelelő választás, ha nem kaliforniai fehér zsálya köteget vagy Palo Santo-t akarunk használni.

Ilyenkor megvan az az előnyünk, hogy egy jól kiválasztott, megfelelő füstölőszert vagy keveréket - amely személy és térspecifikus - tudunk füstölni.

Mire van szükségünk a faszenes füstöléshez?

  - faszenes edényre és alátétre ( tértisztításhoz a nyeles edényeket ajánljuk )
 - hőelvezetés céljából homokra vagy sóra ( ha nem faszenes rácsos edényen füstölünk )
 - faszénre
 - egy csipeszre, amivel meg tudjuk fogni a szénpogácsát, mikor nyílt lánggal begyújtjuk
 - végül adagolókanálra és a kívánt füstölőszerre

Egy tűzálló edénybe tegyük bele a homokot, melynek az a szerepe, hogy így a faszén szépen megtartja a parazsát, illetve a hő egyenletesen eloszlik, és mivel közvetlenül nem érintkezik a faszén az edénnyel, ezért nem okoz elszíneződést sem és csökkentjük edényünk elpattanásának esélyét is ( ha porcelánból vagy kerámiából készült edényünket használjuk ).

Amennyiben a kényelmes öngyulladós faszén mellett döntöttünk, figyeljünk a begyújtási folyamatra, mert előfordulhat, hogy a faszén úgy gyullad meg, mint a tűzijáték. És mivel a füstje sem igazán kellemes, ezért javasolt a faszén begyújtását a szabadban ( kertben, teraszon ) elvégezni.

A begyújtási folyamat úgy történik, hogy a csipesszel megfogott faszenet egy gyertya vagy az öngyújtó lángja fölé tartjuk, és látni fogjuk, hogy a faszén egy kis részen szikrával elkezd reagálni, amely lassan tovaterjed. Ekkor tegyük a faszenet élére állítva a homokba, és hagyjuk, hogy a levegő és a szél elvégezze a többi munkát. Természetesen tarthatjuk a faszenet végig a csipesszel is.

Nem öngyulladós faszén esetén sokkal több időre és türelemre van szükségünk, hogy a szén teljesen átizzon, viszont nem is fogjuk érezni az öngyulladást segítő vegyi anyag illatát, és természetesen be sem lélegezzük. Lehet már olyan öngyulladós faszenet is kapni, melyben egy természetes anyag segíti a faszén könnyebb meggyúlását.

Mikor a faszenünkön megjelenik egy hamvas szürke hamuréteg, az jelzi, hogy az intenzív hő lecsendesedett (továbbra is több száz fokon izzik), ráhelyezhetjük a homok vagy só rétegre és rátehetjük a füstölőanyagot. Mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a faszén gyakran túl magas hőfokkal ég, ezért gyakran folyamodunk olyan praktikákhoz, melyekkel igyekszünk mérsékelni a leadott hőt:

• rászórhatunk pici homokot
• rászórhatunk kevés sót
• tehetünk rá kicsi hőálló kerémialapkát

A homokkal való beszórásnak még az is az előnye, hogy ha másik füstölőanyagot szeretnénk rátenni, akkor egy hőálló kanál segítségével egyszeűen csak lekaparjuk a homokot a füstölőanyaggal együtt és rátesszük a másikat.

Mi alapján választunk faszenet ?

A korábban említett használati praktikákon túlmenően a faszén mérete lehet még mérvadó, 27 mm-től egészen 50 mm-ig terjedő méret meghatározza az égési időt, ami kb  20 perctől egészen egy óráig eltarthat.

Szertartás, rituálé esetén érdemes a hosszabb égésidejű szeneket választani: tovább izzanak, és a közepükbe egyszerre több füstölőszer tehető, így intenzívebb a füstképződés.