Az Adventi készülődés, várakozás már lényegében november elején, a Mindenszentek után elindul: az emberek szembesülve az élet múlandóságával óhatatlanul jobban befelé fordulnak, és az egyre rövidülő nappalok is inkább az otthoni bekuckózásnak kedveznek. Az Advent szó maga várakozást jelent, készülődést az eljövendő ünnepre: egy belső utazást, találkozást lelkünk hangjával. Az elmélyülésben a valódi illatok segíthetnek jobban, melyek közvetlenül lelkünket szólítják meg.
Ha csak egyetlen füstölőszert lehetne ehhez az időszakhoz rendelni, akkor kétségkívül a mirha lenne az. A mirha nehéz, súlyos, kesernyés, fanyar illatával és energiájával maga a megtestesült Föld, a befogadó és körbeölelő női minőség: ahol megpihenhetünk, biztonságban lehetünk, gyógyulhatunk, változhatunk. Sokan tudják, hogy az Ókorban a tömjén drágább volt az aranynál. Azt azonban már jóval kevesebben, hogy a mirha még a tömjénnél is drágább volt. A tiszta növényi gyanta fanyar illata sokakat elriaszthat, ezért érdemes valamennyit a lelket balzsamozó sztóraxból hozzátenni a rácsos edényre, de némi fahéjjal, narancshéjjal, vörös szantálfával, szegfűszeggel vagy kardamommal igazi fűszeres illatú adventi keveréket kapunk. 

Ha pedig kicsit édesebbre vágyunk, akkor válasszuk a sima mirha helyett annak édes változatát, a kevesek által ismert opoponaxot, mely az örömöt képes meghívni az életünkbe. A pálcikákat előnyben részesítők már 100% tisztaságú mirha pálcikákat is találhatnak, akár az Aromandise, akár a Fiore D'Oriente választékában, az opoponaxot azonban csak természetes füstölőszerként érhetjük el.

A sztórax mellett a másik fontos "léleksimogató" gyanta a benzoé, mely szintén csodálatosan gyógyítja a lélek sebeit. Ezért aztán nem hiányozhat az adventi-karácsonyi időszak füstölős kelléktárából sem, de természetesen nem csak ekkor használható. Illata nagyon erős és intenzív, ezért önmagában ritkán füstöljük, cserébe viszont hálásan nyújtja jellegzetes édes-vaníliás aromáját füstölőpálcikáknak, keverékeknek. Belőle is találhatunk már 100% tisztaságú pálcikás verziót. 

A nagy téli klasszikus fahéj és narancs sem hiányozhat az adventi-karácsonyi időszak füstölős kelléktárából, sőt ez utóbbit már mi magunk is „legyárthatjuk”, ha a kezeletlen bionarancs héját otthon megszárítjuk, és feldaraboljuk.

A fűszerként oly ismert fahéj illata melegséget közvetít, füstölve nyitja a szívet, ellazít, és megnyugtatja az idegeket. Így teremtve mintegy helyet a narancs által közvetített életörömnek, melynek ilyenkor gyakran híján vagyunk már. Ami pedig egységbe rendezi, az a szeretetet és megbékélést hozó rózsa. Az örök női minőség. A rózsa titka abban rejlik, hogy támogatja, és segíti az az önszeretetet, hiszen, csak akkor vagyunk képesek másokat is szeretni, feltételek nélkül elfogadni, ha magunkat szeretjük. Önmagunk szeretete elhozza számunkra a másokkal való megbékélést, az ítélkezéstől való megszabadulást, a valódi együttérzést. Önmagunkkal és a világgal. Mert akkor béke lesz a szívünkben, és béke lesz kívül is. És akkor az út végén ránk váró karácsonyt valóban a szeretet és az összetartozás ünnepeként tudjuk megélni.

Február a szerelem, a párkapcsolatok, a házasságok hónapja, a tavasz közeledtével az érzéseink még erősebbé válnak. A szerelem, az érzelmek elmélyülésében a valódi illatok segíthetnek jobban, melyek közvetlenül szívünket és lelkünket szólítják meg. Az illatok az életünkben nagy szerepet játszanak, egy kellemes emléket évek múltán is vissza tudnak idézni, sőt a történelem során számtalanszor nagy hangsúlyt fektettek csodálatos erejének. 

Sokan ismerik a szépséges Belaki történetét a Bibliából, aki elindulván hazájából, a gazdag és virágzó Sábai királyságból - mely az Arab-félsziget déli részén, a mai Oman és Jemen területén feküdt - gazdag rakománnyal érkezett Jeruzsálembe, az Ókori Kelet bölcs királyához, Salamonhoz:

"Megérkezett Jeruzsálembe igen tekintélyes kísérettel és tevékkel, amelyek balzsamot, igen sok aranyat és drágakövet hoztak. Elment Salamonhoz, és beszélt vele mindenről, amit kigondolt. Azután adott a királynak százhúsz talentum aranyat, igen sok balzsamot és drágakövet. Soha sem hoztak annyi balzsamot, mint amennyit Sába királynője adott Salamon királynak." (Királyok 1. könyve).

Belakiról feljegyezték, hogy nemcsak szép, de nagyon okos is volt, aki jól ismerte az illatok titkát, és ezt a tudását bizonyára Salamon udvarában is bevetette. A többi pedig már történelem, a valaha létezett egyik legszebb szerelmi történet, és az általa ihletett egyik legszebb szerelmi vers, az Énekek Éneke, melyet állítólag Salamon írt Sába királynőjének.

De mit is vitt Belaki Salamonnak és pontosan miért?

Vélhetően illatos tömjént, fanyar mirhát, édes opoponaxot, balzsamos sztóraxot, különleges illatos növényeket és fűszereket, melyek az Ókorban még az aranynál is drágábbak voltak - a Sábai királyság pedig bővelkedett bennük - ebből fakadt gazdagságuk. De nem csak kereskedtek velük, hanem azt is tudták, hogyan használják őket - ez a tudás segített Belakinak, hogy a bölcs Salamon királyt maga mellé állítsa - ezzel biztosítva karavánjainak szabad útját, mert hogy ez volt a valódi célja.

A növényeket ősidők óta használják az emberek csábításra, az érzékiség fokozására sokféle formában: talizmánként, főzetként, illatos balzsamként, illóolajként vagy füstölőként. A Belaki által vitt sztórax (balzsam) ma is az egyik leggyakrabban használt afrodiziáló gyanta, jellegzetes édes-balzsamos illata szinte mindenkit elvarázsol. Kinyitja a szívet, elsimítja a gondokat, balzsamozza a lelket, akárcsak a vele rokon benzoé.
- Az opoponax - amely a mirha édes változata - édes-fűszeres illata tágítja az érzékelést, ezért gyakran találkozunk vele szerelmi keverékekben, akárcsak a mágikus illatú labdanummal, melyet füstölve az ókori krétai nők ruhájukat, a belőle készült balzsammal pedig keblüket illatosították, hogy vonzóak és ellenállhatatlanok legyenek. És tették ezt minden áldott nap.
Akkoriban a női lakóterek, hálószobák szinte elképzelhetetlenek voltak illatok nélkül: tömjén, mirha, cassia (fahéjvirág), ámbra - manapság ezt már a növényi ambrettával helyettesítjük - rózsa, jázmin: a jó illatok a ház urát is elvarázsolni voltak hivatottak.
Más földrészeken, más kultúrákban természetesen más növényeket használtak: az amerikai kontinensen ilyen volt például a guajakfa, a kakaóbabhéj, a muira puama (potenciafa) vagy a damiana, ez utóbbit a mai napig is előszeretettel keverik a koktélokba a karibi térségben és Mexikóban.

S hogy kis hazánkban mit használhattak az asszonyok? Erről a fennmaradt népdalok árulkodnak:

„Hej, tulipán, tulipán, teljes szegfű, szarkaláb, tele kertem zsályával, szerelemnek lángjával. Nyisd ki rózsám kapudat, hadd kerüljem váradat, rózsafának illatja, az én szívem biztatja.”

A szerelmet hozó, vágyfokozó füstölőkeverékekben, pálcikákban tehát ezekkel a növényekkel találkozhatunk, melyek közül manapság az egyik legkedveltebb az ambrózia. Édes-balzsamos illata mindenkit elvarázsol, kinyitja a szívet, ellazít, és felemel. Füstölőpálcika és szív formájában is elérhető - ez utóbbit rácsos edényen vagy faszénen füstölhetjük.