A tavasz időszaka, mikor a természet új életre kel, kiemelten szól az embereknél is a megújulásról, az újrakezdésről. Ekkorra esik a Húsvétot megelőző 6 hetes böjt, mely kiváló időszak fizikai szinteken a testünket elnehezítő salakanyagok kitisztítására, lelki-szellemi szinteken pedig a bennünket már nem szolgáló érzelmek, gondolatok, hitrendszerek elengedésére. De nemcsak testünknek, lelkünknek és szellemünknek van szüksége a tisztulásra és az elengedésre, hanem a bennünket körülvevő kisebb-nagyobb térnek is, legyen az lakás, iroda vagy kert.

Ezért vágunk bele tudatosan vagy tudattalanul a tavaszi nagytakarításba, rendrakásba, szortírozásba és lomtalanításba, melynek végeztével legalább annyira megkönnyebbülünk, mint amikor böjtölünk.  

Van azonban a megtisztulásnak egy olyan aspektusa, melyről a mai rohanó nyugati világunkban sokan megfeledkeznek, ez pedig a „láthatatlan” szintek energetikai tisztítása, a tértisztítás. Nem volt ez mindig így, és a világ nagy részében manapság is természetes tevékenység a bennünket körülvevő tér energetikai tisztítása füstölés segítségével.

 A füstölés, mint a tradicionális növényhasználat egyik legősibb ága, egyidős az emberiséggel, azóta füstölünk, amióta tüzet rakunk, hiszen a fa eltüzelése maga is füstölés, bár a füstölésen leginkább a különféle gyógy- és fűszernövények tűz általi elhamvasztását értjük. Az emberek hamar felfedezték, és megtapasztalták, hogy az elfüstölt növényeknek nemcsak illata van, hanem különféle egyéb jótékony hatása is, mely általában „nem kézzel fogható”, hiszen ezzel a módszerrel elsősorban a lelki-szellemi szintekre hatunk. A füstölés hagyományát és tudását minden ősi kultúrában nagyra becsülték, legyen az az ókori Egyiptom, Babilónia, Görögország, a Római birodalom, India vagy Kína vagy akár az őslakos indiánok az amerikai kontinensen (maják, aztékok stb.).
A füstölésnek - ennek az ősi módszernek - nagyon sok alkalmazási területe van, a legfontosabb és a leginkább hozzákötött mégis az energetikai tisztítás. Ebben az esetben olyan növényeket füstölünk, melyeknek tisztító hatása van. Ilyen például a keresztény kultúrkörben is jól ismert tömjén gyanta, az orvosi zsálya, a feketeüröm, a boróka valamint az utóbbi időben az amerikai kontinensről átkerült és gyorsan közkedveltté vált palo santo fa és a fehér zsálya.

Tértisztítást a füstölés többféle formájával is végezhetünk (például 100% tiszta füstölőpálcikával, palo santo fadarabbal vagy fehér zsálya köteggel), de a leggyakrabban mégis a klasszikus faszenes füstölést használjuk, hiszen ennek a legnagyobb a füstje és a legerősebb az energetikai hatása. Ez utóbbihoz érdemes olyan edényt használnunk, mely könnyen és jól mozgatható, például fa nyéllel rendelkezik (hogy ne melegedjen át), vagy lengethető mint a templomból ismert tömjénező edények. A faszén, melyre a természetes füstölőszer kerül, a vízipipa boltokból már jól ismert öngyulladós faszénkorong, melynek meggyújtása és átizzása 3-4 percet vesz igénybe. A füst és az energiák tereléséhez pedig érdemes madártollakból készült legyezőt használnunk. Az energetikai tértisztítás egy rituálé, azaz egy konkrét szándékkal véghezvitt „mágikus”, teremtő cselekedet, ezért fontos, hogy szánjunk rá mindig kellő időt (ne csak úgy kutyafuttában végezzük), amikor is teljes figyelmünket ennek szenteljük. Ez egy kisebb lakás esetén minimum fél óra, családi háznál, ahol kert is van, akár 1-2 óra is lehet. Segíti a jelenlétet, ha egyedül vagyunk otthon, az esetlegesen jelen lévő háziállatok reakcióit pedig figyeljük, ők még érzékenyebben reagálnak erre, mint mi emberek. A tisztításnál ugyanis a bejárattól indulunk, és az óramutató járásával ellentétesen járjuk körbe a lakást-házat, a pincétől a padlásig, az egyik helyiségből a másikba, végén pedig alaposan kiszellőztetünk.

Tértisztítást nem kell túl gyakran végeznünk otthon, elég évente 2-4 alkalommal, rendszerint évszakváltáskor, amikor is a nagyobb takarításokat is végezzük, kivéve ha valami rendkívüli eset történik (betegség, veszekedés, halál), illetve ha mi magunk érezzük ennek szükségét azáltal, hogy minden különleges ok nélkül rosszul érezzük magunkat a térben. A tértisztítás után a legtöbb ember pozitív érzéseket és változásokat tapasztal: „felkönnyül” a tér, mozgásba lendülnek az energiák, több az öröm és felszabadultság, kevesebb a feszültség és a veszekedés, beindulnak a rég áhított változások.

Szerző: Papp Csilla          

Az első pillanatban talán furcsán hangzik a kérdés, hiszen az immunerősítéssel kapcsolatban szinte mindenkinek első körben a vitaminok, étrendkiegészítők és egyéb szájon át bevehető gyógykivonatok, vagy gyógyteák jutnak az eszébe.

És igen, valóban , ezek a szerek nagyon hasznosak tudnak lenni, de ma már az orvostudomány is tisztában van azzal, hogy immunrendszerünk állapota és ezáltal a betegségekre való fogékonyságunk alapvetően függ lelki-szellemi állapotunktól ( is ).

Attól, hogy érzelmileg és mentálisan mennyire vagyunk „középen”, mennyire vagyunk erősek, stabilak, határozottak és magabiztosak.

Hiszen ahogy Louis Pasteur is mondta: "Csak a táptalaj számít nem a kórokozó"

A tiszta és 100% természetes növények füstölése képes a negatív lelki és szellemi minőségeket kitisztítani, valamint a pozitív minőségeket meghívni, „betölteni”.

Úgy működik ez, mint a zene: körbeölel, átjár és áthangol bennünket az illat.

 Ezek egyike, a valódi cédrus (atlaszcédrus vagy himalájai cédrus) fája vagy gyantája például abban tud segíteni, hogy a „viharos”  időkben (is) stabilak tudjunk maradni, és megőrizzük az életbe és önmagunkba vetett hitünket. Az Ókor egyik legismertebb füstölőszereként az összes akkori kultúrában nagyra becsülték: Mezopotámiában éves szinten több tonnányit füstöltek el belőle, de Salamon király híres templomának belsejét is cédrusfával borították. Cédrusfához manapság is még viszonylag könnyen hozzá lehet jutni, hogy faszénen vagy rácsos edényen füstöljük, a gyantájához sajnos már jóval kevésbé, ezért a szintén erőt és stabilitást adó fenyőgyanták (például a zengő cédrus néven elhíresült szibériai cirbolyafenyő) egyikével érdemes füstölni.

A pálcikákat előnyben részesítők pedig az Aromandise Herbosense szériájában találhatnak maguknak egy 100% természetes megoldást.

A honos gyógynövények közül a kakukkfű füstölve a teájához és az illóolajához hasonlóan bár jól tisztítja a légutakat, a valódi kiválósága azonban abban rejlik, hogy képes az ÉN-erőt támogatni, az önértékelésünket és az önmagunkba vetett bizalmat erősíteni.

TIPP: füstöljük tisztán rácson vagy faszénen (esetleg egy pici kopál gyantát tegyünk alá), és ütögessük gyengéden a mellkasunkon a csecsemőmirigyet - ez segíthet, hogy szervezetünk öngyógyító folyamatai beinduljanak.

  Az orvosi zsálya, vagy ahogyan a rómaiak nevezték  „herba sacra” - mint a hosszú élet növénye füstölve az életerőt képes erősíteni, akárcsak a rozmaring. Ezek pálcika formájában ugyan nem elérhetők, de egy kis eltökéltséggel mi magunk is köthetünk belőlük nyáron növényi köteget, melyet alapos szárítás után ilyenkor az őszi-téli időszakban rácsos edény vagy faszén használata nélkül is füstölhetünk. Hiszen a jól kiszárított köteg az egyik végén meggyújtva könnyedén végig ég. 

A magyar szóhasználatban negatív illatjelzőként elhíresült pacsuli bár égövünkön nem honos, mégis régóta ismert és használt növény: egy kis mirhával együtt füstölve csodálatosan oldja a félelmeket, hogy rá tudjuk magunkat bízni az élet áramlására, és ráadásul mindkettő elérhető már 100% természetes füstölőpálcika formájában is (Aromandise, Fiore D'Oriente).

A mindennapi stressz is gyengíti immunrendszerünket, ezért érdemes esténként egy jól megválasztott füstölővel kitisztítani, feloldani, ahogyan tették ezt már évezredekkel ezelőtt is Egyiptomban: a 16 különleges összetevőből álló Kyphi  keverék kisimítja a nap gondjait, hogy valóban pihentető álomba tudjunk merülni. 

Szerző: Papp Csilla 

Február a szerelem, a párkapcsolatok, a házasságok hónapja, a tavasz közeledtével az érzéseink még erősebbé válnak. A szerelem, az érzelmek elmélyülésében a valódi illatok segíthetnek jobban, melyek közvetlenül szívünket és lelkünket szólítják meg. Az illatok az életünkben nagy szerepet játszanak, egy kellemes emléket évek múltán is vissza tudnak idézni, sőt a történelem során számtalanszor nagy hangsúlyt fektettek csodálatos erejének. 

Sokan ismerik a szépséges Belaki történetét a Bibliából, aki elindulván hazájából, a gazdag és virágzó Sábai királyságból - mely az Arab-félsziget déli részén, a mai Oman és Jemen területén feküdt - gazdag rakománnyal érkezett Jeruzsálembe, az Ókori Kelet bölcs királyához, Salamonhoz:

"Megérkezett Jeruzsálembe igen tekintélyes kísérettel és tevékkel, amelyek balzsamot, igen sok aranyat és drágakövet hoztak. Elment Salamonhoz, és beszélt vele mindenről, amit kigondolt. Azután adott a királynak százhúsz talentum aranyat, igen sok balzsamot és drágakövet. Soha sem hoztak annyi balzsamot, mint amennyit Sába királynője adott Salamon királynak." (Királyok 1. könyve).

Belakiról feljegyezték, hogy nemcsak szép, de nagyon okos is volt, aki jól ismerte az illatok titkát, és ezt a tudását bizonyára Salamon udvarában is bevetette. A többi pedig már történelem, a valaha létezett egyik legszebb szerelmi történet, és az általa ihletett egyik legszebb szerelmi vers, az Énekek Éneke, melyet állítólag Salamon írt Sába királynőjének.

De mit is vitt Belaki Salamonnak és pontosan miért?

Vélhetően illatos tömjént, fanyar mirhát, édes opoponaxot, balzsamos sztóraxot, különleges illatos növényeket és fűszereket, melyek az Ókorban még az aranynál is drágábbak voltak - a Sábai királyság pedig bővelkedett bennük - ebből fakadt gazdagságuk. De nem csak kereskedtek velük, hanem azt is tudták, hogyan használják őket - ez a tudás segített Belakinak, hogy a bölcs Salamon királyt maga mellé állítsa - ezzel biztosítva karavánjainak szabad útját, mert hogy ez volt a valódi célja.

A növényeket ősidők óta használják az emberek csábításra, az érzékiség fokozására sokféle formában: talizmánként, főzetként, illatos balzsamként, illóolajként vagy füstölőként. A Belaki által vitt sztórax (balzsam) ma is az egyik leggyakrabban használt afrodiziáló gyanta, jellegzetes édes-balzsamos illata szinte mindenkit elvarázsol. Kinyitja a szívet, elsimítja a gondokat, balzsamozza a lelket, akárcsak a vele rokon benzoé.
- Az opoponax - amely a mirha édes változata - édes-fűszeres illata tágítja az érzékelést, ezért gyakran találkozunk vele szerelmi keverékekben, akárcsak a mágikus illatú labdanummal, melyet füstölve az ókori krétai nők ruhájukat, a belőle készült balzsammal pedig keblüket illatosították, hogy vonzóak és ellenállhatatlanok legyenek. És tették ezt minden áldott nap.
Akkoriban a női lakóterek, hálószobák szinte elképzelhetetlenek voltak illatok nélkül: tömjén, mirha, cassia (fahéjvirág), ámbra - manapság ezt már a növényi ambrettával helyettesítjük - rózsa, jázmin: a jó illatok a ház urát is elvarázsolni voltak hivatottak.
Más földrészeken, más kultúrákban természetesen más növényeket használtak: az amerikai kontinensen ilyen volt például a guajakfa, a kakaóbabhéj, a muira puama (potenciafa) vagy a damiana, ez utóbbit a mai napig is előszeretettel keverik a koktélokba a karibi térségben és Mexikóban.

S hogy kis hazánkban mit használhattak az asszonyok? Erről a fennmaradt népdalok árulkodnak:

„Hej, tulipán, tulipán, teljes szegfű, szarkaláb, tele kertem zsályával, szerelemnek lángjával. Nyisd ki rózsám kapudat, hadd kerüljem váradat, rózsafának illatja, az én szívem biztatja.”

A szerelmet hozó, vágyfokozó füstölőkeverékekben, pálcikákban tehát ezekkel a növényekkel találkozhatunk, melyek közül manapság az egyik legkedveltebb az ambrózia. Édes-balzsamos illata mindenkit elvarázsol, kinyitja a szívet, ellazít, és felemel. Füstölőpálcika és szív formájában is elérhető - ez utóbbit rácsos edényen vagy faszénen füstölhetjük.