A természetes füstölőanyagok másik fajtája és a keverékek egyik összetevője a növényi szárítmányok. Ezek rendszerint olyan növények szárított és aprított részei ( gyökér, szár, levél, virág ), melyek tradícionálisan gyógynövényként és/vagy fűszernövényként is használatosak, ilyen pl. a levendula, zsálya, kakukkfű, citromfű, borókabogyó stb, de füstölünk olyan növényt is, ilyen pl. a tuja, mely belsőleg alkalmazva mérgező lenne, füstölve azonban nem. Bizonyos növényeknek több részét is füstölhetjük, ilyen pl. a borókafa, borókahajtás, borókabogyó, vagy akár a növényi szárítmány mellett a gyantája is ismert füstölőanyag ( fenyőgyanta-fenyőtűlevél, cédrusgyanta-cédrushajtás ).

A növényeket ritkán füstöljük önmagukban, általában valamilyen gyantával keverve kerülnek a faszénre vagy a füstölőrácsra, mely megvédi őket attól, hogy túlságosan megégjenek. Ez alól csak néhány növény kivétel. Ilyen pl. a fehér zsálya, melyet gyakran füstölnek úgy, hogy egy-egy levelet meggyújtanak és hőálló edénybe tesznek, illetve azok a növények ( cédrus, kék zsálya, sivatagi zsálya, marcipán zsálya, hegyi balzsam, tuja stb. ) melyeket a különféle indián és más sámánisztikus hagyományokban ún. kötegben ( smudge ) füstölnek ( ezek lehetnek egyféle vagy többféle növényből ), valamint a Palo Santo, mely a dél-amerikai indiánok szent fája. Ezt a hasított, balzsamos-fűszeres illatú fadarabot hagyományosan meggyújtják, és addig hagyják izzani ( nem kell félni, nem lángol ), ameddig csak szükség van rá.

Füstöléskor a tűz transzformáló energiája által felszabadulnak a növényekből a bennük tárolt szellemi minőségek, melyek erőteljesen hatnak az ember finomenergetikai rendszerére és a bennünket körülvevő környezet morfogenetikus mezejére. S bár a füstölésnek fizikai hatása is van, az előbb említett lelki-szellemi minőség sokkal fontosabb a fizikainál. Ezért különösen fontos, hogy valódi és tiszta alapanyagokat füstöljünk, mert csak azokból tudnak felszabadulni a tiszta információk.

A természetes füstölőanyagok egyik fajtája és a keverékek egyik összetevője a növényi gyanta, mint például a tömjén, a mirha, a kopál vagy a fenyőgyanta. Nagyon sok fajtája létezik, csak tömjénből találhatunk vagy 20-30 félét. Mindegyiknek más az illata és természetesen más hatással is van ránk, hiszen más információt közvetít felénk.

Közös tulajdonságuk, hogy egy fa vagy cserje "izzadja" ki magából, hogy a kérgén keletkező véletlen vagy szándékos sérülést begyógyítsa. Ha van kertünk és gyümölcsfánk, akkor azon is láthatunk ilyen gyantacseppeket. A növényi gyantákat évezredek óta használják az emberek, nemcsak füstölésre, hanem belsőleg gyógyításra is( pl. a tömjénnek erőteljes gyulladáscsökkentő hatása van, a sandaraknak görcsoldó, a guggulnak összehúzó és tisztító ), akárcsak a gyógynövényeket. Külsőleg is használták őket pl. krémekbe, balzsamokba, de a bútorkészítésben is régóta segíti a mesteremberek munkáját ( pl. dammar, masztix, sandarak, sárkányvér ).

A legtöbb gyantát magában is füstölhetjük, ekkor érezzük igazán az eredeti, tiszta illatukat, de némelyek nagyon megfolyhatnak ( pl. masztix, benzoe, elemi ), ezért füstölőrácsos edény használata esetén ilyenkor érdemes kicsi alufóliát tenni alájuk, vagy növényi szárítmányokkal együtt füstölni, ilyenkor a növény jótékonyan felissza a gyantát, ami pedig megvédi a növényt a megégéstől. A megfelelően összeállított keverékekben a gyanták és a növények egymás hatását kiegészítik és erősítik, így alkotva szinergiát és létrehozva egy új, magasabb szellemi, energetikai minőséget.

Olyan furcsa időket élünk, mikor a légtér fertőtlenítése alapszükséglet. A tiszta, kórokozóktól mentes levegő lakásunk szobáiban elengedhetetlenné vált, és nem csak a már megszokott téli vírusok, mint az influenza, hanem a mindennapjainkat átszövő vírus miatt is.

2020-ban és idén is rengeteget vagyunk otthon, a négy fal között. Bele sem gondolunk, hogy az egyik legszennyezettebb levegő, melyet belélegzünk, az a saját otthonunk levegője.

- A belterek légterei a kutatások szerint szennyezettebbek mint a nagyvárosok levegője. Nincs is ezen mit csodálkozni, hiszen a levegőben jelen lévő szennyező anyagok, - oldószer maradványok, főzés, takarítás közben keletkezett vegyi-, és biológiai anyagok, különböző mikroorganizmusok, melyek hatással vannak egészségünkre. A „beteg épület szindróma” tünetegyüttes létét a WHO már 1986 óta elismeri. A NASA kutatása szerint ez ellen a leghatékonyabban a gyakori szellőztetéssel és a zöld szobanövényekkel harcolhatunk, melyek megkötik a szennyező anyagokat.

De mi a helyzet a kórokozókkal és a vírusokkal, mint amilyen a covid-19 is, melyek éppen a szellőztetéssel vagy ruháinkkal juthatnak be otthonainkba?

A füstölés egy olyan ősi, ám hatékony módszer, melynek segítségével kellemes, ugyanakkor tudatos módon teremthetünk tiszta és egészséges levegőt az otthonainkban. A régiek csak úgy, mint napjainkban a különféle illatos gyantákat füstölték leginkább, ilyen a tömjén, a mirha vagy a fenyőgyanta. Bizonyára sokan hallották már a mondást: „menekül mint ördög a tömjénfüsttől”. Régen ugyanis a betegségeket az ördögtől valónak tartották, mivel ennek egyik ellenszere annak füstje volt. Azóta már a tudomány is bizonyította eleink „igazát”, miszerint a balzsamfafélék családjába tartozó tömjén gyanta balzsamos illatú füstje, erős fertőtlenítő és tisztító tulajdonságokkal rendelkezik, s tény a vírus- és baktériumölő hatása is.

Manapság az aromaterápia a reneszánszát éli, az illóolajok valóban csodálatos esszenciák. Ám érdekes tény, hogy az illóolajok párologtatásánál a prémium minőségű, természetes füstölőanyagok füstölése hatékonyabb módszer a levegő fertőtlenítésére. Egy igen friss, 2018-as tanulmány szerint a tömjén (Boswellia carterii) füstölésekor a levegő légterében jelenlévő baktériumok száma 91,43 %-kal csökkent, míg a tömjén illóolaj párologtatásakor ugyanez a szám „csupán” 67,5% volt.

Ha valóban prémium, természetes füstölőszereket alkalmazunk, úgy nem csupán jó illatot varázsolunk az otthonainkba, de egészségesebb környezetet is biztosítunk a családunknak. Legfontosabb azonban, hogy hozzáértő szaküzletből szerezzük be a magas minőségű füstölőanyagokat, hiszen csak a valóban természetes, jó minőségű növényi részek képesek a levegő fertőtlenítésére! 

forrás: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29530608/

Az első pillanatban talán furcsán hangzik a kérdés, hiszen az immunerősítéssel kapcsolatban szinte mindenkinek első körben a vitaminok, étrendkiegészítők és egyéb szájon át bevehető gyógykivonatok, vagy gyógyteák jutnak az eszébe.

És igen, valóban , ezek a szerek nagyon hasznosak tudnak lenni, de ma már az orvostudomány is tisztában van azzal, hogy immunrendszerünk állapota és ezáltal a betegségekre való fogékonyságunk alapvetően függ lelki-szellemi állapotunktól ( is ).

Attól, hogy érzelmileg és mentálisan mennyire vagyunk „középen”, mennyire vagyunk erősek, stabilak, határozottak és magabiztosak.

Hiszen ahogy Louis Pasteur is mondta: "Csak a táptalaj számít nem a kórokozó"

A tiszta és 100% természetes növények füstölése képes a negatív lelki és szellemi minőségeket kitisztítani, valamint a pozitív minőségeket meghívni, „betölteni”.

Úgy működik ez, mint a zene: körbeölel, átjár és áthangol bennünket az illat.

 Ezek egyike, a valódi cédrus (atlaszcédrus vagy himalájai cédrus) fája vagy gyantája például abban tud segíteni, hogy a „viharos”  időkben (is) stabilak tudjunk maradni, és megőrizzük az életbe és önmagunkba vetett hitünket. Az Ókor egyik legismertebb füstölőszereként az összes akkori kultúrában nagyra becsülték: Mezopotámiában éves szinten több tonnányit füstöltek el belőle, de Salamon király híres templomának belsejét is cédrusfával borították. Cédrusfához manapság is még viszonylag könnyen hozzá lehet jutni, hogy faszénen vagy rácsos edényen füstöljük, a gyantájához sajnos már jóval kevésbé, ezért a szintén erőt és stabilitást adó fenyőgyanták (például a zengő cédrus néven elhíresült szibériai cirbolyafenyő) egyikével érdemes füstölni.

A pálcikákat előnyben részesítők pedig az Aromandise Herbosense szériájában találhatnak maguknak egy 100% természetes megoldást.

A honos gyógynövények közül a kakukkfű füstölve a teájához és az illóolajához hasonlóan bár jól tisztítja a légutakat, a valódi kiválósága azonban abban rejlik, hogy képes az ÉN-erőt támogatni, az önértékelésünket és az önmagunkba vetett bizalmat erősíteni.

TIPP: füstöljük tisztán rácson vagy faszénen (esetleg egy pici kopál gyantát tegyünk alá), és ütögessük gyengéden a mellkasunkon a csecsemőmirigyet - ez segíthet, hogy szervezetünk öngyógyító folyamatai beinduljanak.

  Az orvosi zsálya, vagy ahogyan a rómaiak nevezték  „herba sacra” - mint a hosszú élet növénye füstölve az életerőt képes erősíteni, akárcsak a rozmaring. Ezek pálcika formájában ugyan nem elérhetők, de egy kis eltökéltséggel mi magunk is köthetünk belőlük nyáron növényi köteget, melyet alapos szárítás után ilyenkor az őszi-téli időszakban rácsos edény vagy faszén használata nélkül is füstölhetünk. Hiszen a jól kiszárított köteg az egyik végén meggyújtva könnyedén végig ég. 

A magyar szóhasználatban negatív illatjelzőként elhíresült pacsuli bár égövünkön nem honos, mégis régóta ismert és használt növény: egy kis mirhával együtt füstölve csodálatosan oldja a félelmeket, hogy rá tudjuk magunkat bízni az élet áramlására, és ráadásul mindkettő elérhető már 100% természetes füstölőpálcika formájában is (Aromandise, Fiore D'Oriente).

A mindennapi stressz is gyengíti immunrendszerünket, ezért érdemes esténként egy jól megválasztott füstölővel kitisztítani, feloldani, ahogyan tették ezt már évezredekkel ezelőtt is Egyiptomban: a 16 különleges összetevőből álló Kyphi  keverék kisimítja a nap gondjait, hogy valóban pihentető álomba tudjunk merülni. 

Szerző: Papp Csilla 

Az Adventi készülődés, várakozás már lényegében november elején, a Mindenszentek után elindul: az emberek szembesülve az élet múlandóságával óhatatlanul jobban befelé fordulnak, és az egyre rövidülő nappalok is inkább az otthoni bekuckózásnak kedveznek. Az Advent szó maga várakozást jelent, készülődést az eljövendő ünnepre: egy belső utazást, találkozást lelkünk hangjával. Az elmélyülésben a valódi illatok segíthetnek jobban, melyek közvetlenül lelkünket szólítják meg.
Ha csak egyetlen füstölőszert lehetne ehhez az időszakhoz rendelni, akkor kétségkívül a mirha lenne az. A mirha nehéz, súlyos, kesernyés, fanyar illatával és energiájával maga a megtestesült Föld, a befogadó és körbeölelő női minőség: ahol megpihenhetünk, biztonságban lehetünk, gyógyulhatunk, változhatunk. Sokan tudják, hogy az Ókorban a tömjén drágább volt az aranynál. Azt azonban már jóval kevesebben, hogy a mirha még a tömjénnél is drágább volt. A tiszta növényi gyanta fanyar illata sokakat elriaszthat, ezért érdemes valamennyit a lelket balzsamozó sztóraxból hozzátenni a rácsos edényre, de némi fahéjjal, narancshéjjal, vörös szantálfával, szegfűszeggel vagy kardamommal igazi fűszeres illatú adventi keveréket kapunk. 

Ha pedig kicsit édesebbre vágyunk, akkor válasszuk a sima mirha helyett annak édes változatát, a kevesek által ismert opoponaxot, mely az örömöt képes meghívni az életünkbe. A pálcikákat előnyben részesítők már 100% tisztaságú mirha pálcikákat is találhatnak, akár az Aromandise, akár a Fiore D'Oriente választékában, az opoponaxot azonban csak természetes füstölőszerként érhetjük el.

A sztórax mellett a másik fontos "léleksimogató" gyanta a benzoé, mely szintén csodálatosan gyógyítja a lélek sebeit. Ezért aztán nem hiányozhat az adventi-karácsonyi időszak füstölős kelléktárából sem, de természetesen nem csak ekkor használható. Illata nagyon erős és intenzív, ezért önmagában ritkán füstöljük, cserébe viszont hálásan nyújtja jellegzetes édes-vaníliás aromáját füstölőpálcikáknak, keverékeknek. Belőle is találhatunk már 100% tisztaságú pálcikás verziót. 

A nagy téli klasszikus fahéj és narancs sem hiányozhat az adventi-karácsonyi időszak füstölős kelléktárából, sőt ez utóbbit már mi magunk is „legyárthatjuk”, ha a kezeletlen bionarancs héját otthon megszárítjuk, és feldaraboljuk.

A fűszerként oly ismert fahéj illata melegséget közvetít, füstölve nyitja a szívet, ellazít, és megnyugtatja az idegeket. Így teremtve mintegy helyet a narancs által közvetített életörömnek, melynek ilyenkor gyakran híján vagyunk már. Ami pedig egységbe rendezi, az a szeretetet és megbékélést hozó rózsa. Az örök női minőség. A rózsa titka abban rejlik, hogy támogatja, és segíti az az önszeretetet, hiszen, csak akkor vagyunk képesek másokat is szeretni, feltételek nélkül elfogadni, ha magunkat szeretjük. Önmagunk szeretete elhozza számunkra a másokkal való megbékélést, az ítélkezéstől való megszabadulást, a valódi együttérzést. Önmagunkkal és a világgal. Mert akkor béke lesz a szívünkben, és béke lesz kívül is. És akkor az út végén ránk váró karácsonyt valóban a szeretet és az összetartozás ünnepeként tudjuk megélni.