A természetes füstölőanyagok másik fajtája és a keverékek egyik összetevője a növényi szárítmányok. Ezek rendszerint olyan növények szárított és aprított részei ( gyökér, szár, levél, virág ), melyek tradícionálisan gyógynövényként és/vagy fűszernövényként is használatosak, ilyen pl. a levendula, zsálya, kakukkfű, citromfű, borókabogyó stb, de füstölünk olyan növényt is, ilyen pl. a tuja, mely belsőleg alkalmazva mérgező lenne, füstölve azonban nem. Bizonyos növényeknek több részét is füstölhetjük, ilyen pl. a borókafa, borókahajtás, borókabogyó, vagy akár a növényi szárítmány mellett a gyantája is ismert füstölőanyag ( fenyőgyanta-fenyőtűlevél, cédrusgyanta-cédrushajtás ).

A növényeket ritkán füstöljük önmagukban, általában valamilyen gyantával keverve kerülnek a faszénre vagy a füstölőrácsra, mely megvédi őket attól, hogy túlságosan megégjenek. Ez alól csak néhány növény kivétel. Ilyen pl. a fehér zsálya, melyet gyakran füstölnek úgy, hogy egy-egy levelet meggyújtanak és hőálló edénybe tesznek, illetve azok a növények ( cédrus, kék zsálya, sivatagi zsálya, marcipán zsálya, hegyi balzsam, tuja stb. ) melyeket a különféle indián és más sámánisztikus hagyományokban ún. kötegben ( smudge ) füstölnek ( ezek lehetnek egyféle vagy többféle növényből ), valamint a Palo Santo, mely a dél-amerikai indiánok szent fája. Ezt a hasított, balzsamos-fűszeres illatú fadarabot hagyományosan meggyújtják, és addig hagyják izzani ( nem kell félni, nem lángol ), ameddig csak szükség van rá.

Füstöléskor a tűz transzformáló energiája által felszabadulnak a növényekből a bennük tárolt szellemi minőségek, melyek erőteljesen hatnak az ember finomenergetikai rendszerére és a bennünket körülvevő környezet morfogenetikus mezejére. S bár a füstölésnek fizikai hatása is van, az előbb említett lelki-szellemi minőség sokkal fontosabb a fizikainál. Ezért különösen fontos, hogy valódi és tiszta alapanyagokat füstöljünk, mert csak azokból tudnak felszabadulni a tiszta információk.

A természetes füstölőanyagok egyik fajtája és a keverékek egyik összetevője a növényi gyanta, mint például a tömjén, a mirha, a kopál vagy a fenyőgyanta. Nagyon sok fajtája létezik, csak tömjénből találhatunk vagy 20-30 félét. Mindegyiknek más az illata és természetesen más hatással is van ránk, hiszen más információt közvetít felénk.

Közös tulajdonságuk, hogy egy fa vagy cserje "izzadja" ki magából, hogy a kérgén keletkező véletlen vagy szándékos sérülést begyógyítsa. Ha van kertünk és gyümölcsfánk, akkor azon is láthatunk ilyen gyantacseppeket. A növényi gyantákat évezredek óta használják az emberek, nemcsak füstölésre, hanem belsőleg gyógyításra is( pl. a tömjénnek erőteljes gyulladáscsökkentő hatása van, a sandaraknak görcsoldó, a guggulnak összehúzó és tisztító ), akárcsak a gyógynövényeket. Külsőleg is használták őket pl. krémekbe, balzsamokba, de a bútorkészítésben is régóta segíti a mesteremberek munkáját ( pl. dammar, masztix, sandarak, sárkányvér ).

A legtöbb gyantát magában is füstölhetjük, ekkor érezzük igazán az eredeti, tiszta illatukat, de némelyek nagyon megfolyhatnak ( pl. masztix, benzoe, elemi ), ezért füstölőrácsos edény használata esetén ilyenkor érdemes kicsi alufóliát tenni alájuk, vagy növényi szárítmányokkal együtt füstölni, ilyenkor a növény jótékonyan felissza a gyantát, ami pedig megvédi a növényt a megégéstől. A megfelelően összeállított keverékekben a gyanták és a növények egymás hatását kiegészítik és erősítik, így alkotva szinergiát és létrehozva egy új, magasabb szellemi, energetikai minőséget.

A tavasz időszaka, mikor a természet új életre kel, kiemelten szól az embereknél is a megújulásról, az újrakezdésről. Ekkorra esik a Húsvétot megelőző 6 hetes böjt, mely kiváló időszak fizikai szinteken a testünket elnehezítő salakanyagok kitisztítására, lelki-szellemi szinteken pedig a bennünket már nem szolgáló érzelmek, gondolatok, hitrendszerek elengedésére. De nemcsak testünknek, lelkünknek és szellemünknek van szüksége a tisztulásra és az elengedésre, hanem a bennünket körülvevő kisebb-nagyobb térnek is, legyen az lakás, iroda vagy kert.

Ezért vágunk bele tudatosan vagy tudattalanul a tavaszi nagytakarításba, rendrakásba, szortírozásba és lomtalanításba, melynek végeztével legalább annyira megkönnyebbülünk, mint amikor böjtölünk.  

Van azonban a megtisztulásnak egy olyan aspektusa, melyről a mai rohanó nyugati világunkban sokan megfeledkeznek, ez pedig a „láthatatlan” szintek energetikai tisztítása, a tértisztítás. Nem volt ez mindig így, és a világ nagy részében manapság is természetes tevékenység a bennünket körülvevő tér energetikai tisztítása füstölés segítségével.

 A füstölés, mint a tradicionális növényhasználat egyik legősibb ága, egyidős az emberiséggel, azóta füstölünk, amióta tüzet rakunk, hiszen a fa eltüzelése maga is füstölés, bár a füstölésen leginkább a különféle gyógy- és fűszernövények tűz általi elhamvasztását értjük. Az emberek hamar felfedezték, és megtapasztalták, hogy az elfüstölt növényeknek nemcsak illata van, hanem különféle egyéb jótékony hatása is, mely általában „nem kézzel fogható”, hiszen ezzel a módszerrel elsősorban a lelki-szellemi szintekre hatunk. A füstölés hagyományát és tudását minden ősi kultúrában nagyra becsülték, legyen az az ókori Egyiptom, Babilónia, Görögország, a Római birodalom, India vagy Kína vagy akár az őslakos indiánok az amerikai kontinensen (maják, aztékok stb.).
A füstölésnek - ennek az ősi módszernek - nagyon sok alkalmazási területe van, a legfontosabb és a leginkább hozzákötött mégis az energetikai tisztítás. Ebben az esetben olyan növényeket füstölünk, melyeknek tisztító hatása van. Ilyen például a keresztény kultúrkörben is jól ismert tömjén gyanta, az orvosi zsálya, a feketeüröm, a boróka valamint az utóbbi időben az amerikai kontinensről átkerült és gyorsan közkedveltté vált palo santo fa és a fehér zsálya.

Tértisztítást a füstölés többféle formájával is végezhetünk (például 100% tiszta füstölőpálcikával, palo santo fadarabbal vagy fehér zsálya köteggel), de a leggyakrabban mégis a klasszikus faszenes füstölést használjuk, hiszen ennek a legnagyobb a füstje és a legerősebb az energetikai hatása. Ez utóbbihoz érdemes olyan edényt használnunk, mely könnyen és jól mozgatható, például fa nyéllel rendelkezik (hogy ne melegedjen át), vagy lengethető mint a templomból ismert tömjénező edények. A faszén, melyre a természetes füstölőszer kerül, a vízipipa boltokból már jól ismert öngyulladós faszénkorong, melynek meggyújtása és átizzása 3-4 percet vesz igénybe. A füst és az energiák tereléséhez pedig érdemes madártollakból készült legyezőt használnunk. Az energetikai tértisztítás egy rituálé, azaz egy konkrét szándékkal véghezvitt „mágikus”, teremtő cselekedet, ezért fontos, hogy szánjunk rá mindig kellő időt (ne csak úgy kutyafuttában végezzük), amikor is teljes figyelmünket ennek szenteljük. Ez egy kisebb lakás esetén minimum fél óra, családi háznál, ahol kert is van, akár 1-2 óra is lehet. Segíti a jelenlétet, ha egyedül vagyunk otthon, az esetlegesen jelen lévő háziállatok reakcióit pedig figyeljük, ők még érzékenyebben reagálnak erre, mint mi emberek. A tisztításnál ugyanis a bejárattól indulunk, és az óramutató járásával ellentétesen járjuk körbe a lakást-házat, a pincétől a padlásig, az egyik helyiségből a másikba, végén pedig alaposan kiszellőztetünk.

Tértisztítást nem kell túl gyakran végeznünk otthon, elég évente 2-4 alkalommal, rendszerint évszakváltáskor, amikor is a nagyobb takarításokat is végezzük, kivéve ha valami rendkívüli eset történik (betegség, veszekedés, halál), illetve ha mi magunk érezzük ennek szükségét azáltal, hogy minden különleges ok nélkül rosszul érezzük magunkat a térben. A tértisztítás után a legtöbb ember pozitív érzéseket és változásokat tapasztal: „felkönnyül” a tér, mozgásba lendülnek az energiák, több az öröm és felszabadultság, kevesebb a feszültség és a veszekedés, beindulnak a rég áhított változások.

Szerző: Papp Csilla          

Az őszi napok beköszöntével – amikor az iskola is elkezdődik - az élet visszakerül a régi kerékvágásba, ami általában együtt jár a hétköznapi rohanással, a folyamatos sietséggel, a véget nem érő feladathalmazokkal, és az azon járó agyalással, hogy mit kell még elintéznünk, vagy hogy időben odaérünk-e valahova.

Magát a stresszt igazából nem a sok feladat okozza, hanem az azon való folyamatos agyalás, az ebből fakadó félelmek, a rendszeres újratervezés – ez utóbbiból az elmúlt másfél évben bőven kijutott mindenkinek.

Ha azonban képesek vagyunk egy ellazultabb állapotból működni, akkor képesek vagyunk a feladatok között priorizálni – mert nem igaz, hogy mindegyik egyformán fontos – és akkor tényleg csak azokat végezzük el, amelyek valóban fontosak, és akkor, amikor annak itt van az ideje.

Ezt hívják a modernkori kutatások FLOW állapotnak.

A természetes növényi füstölők abban tudnak segíteni, hogy akár már reggel ebbe az ellazultabb, mégis koncentrált állapotba bele tudjunk kerülni,vagy ha a nap folyamán kibillennénk, akkor visszakerülhessünk, este pedig az összes napi stressztől teljesen megszabadulva tudjunk lepihenni aludni.
Ez utóbbi különösen fontos – hiszen kutatások igazolják, de egy okosóra is megmutatja a tulajdonosának – hogy a stresszt nem lehet kialudni, a stresszt csak elengedni lehet, s lehetőleg még lefekvés előtt, hogy valóban pihentető alvásban legyen részünk.
Sporttal, meditációval, zenével, kreatív tevékenységekkel, és természetesen jól megválasztott füstölőkkel. 
A természetes füstölőknek megvan az az előnye, hogy igen gyorsan „hatnak” - percek alatt képesek bennünket lenyugtatni, áthangolni – míg a fentebb említett más tevékenységeknél ehhez jóval több időre van szükségünk – még meditációnál is.
Ami pedig szintén a füstölők malmára hajtja a vizet az illóolajokkal szemben az az a tapasztalat, hogy erőteljesebben működnek mentális szinteken, és így jobban és könnyebben segítenek az „agyalós” embereknek.

Reggeli napindító füstöléshez kiváló lehet a citrusos omani tömjén, vagy a kámforos illatú mexikói copal blanco gyantája, és elég csak benyúlni az otthoni fűszerek közé, és némi rozmaringot, kakukkfüvet, mentát adni hozzá. A gyakrabban füstölők bővíthetik ezt a „Jó reggelt” keveréket a fényhozó angelikagyökérrel vagy a jókedvre hangoló örvénygyökérrel, a nagyon elszántak pedig némi valódi kámforral. Ez utóbbi garantáltan elűzi a hosszú éjszaka fáradtságát.
Ezt a keveréket könnyedén füstölhetjük rácsos edényen a konyhában, míg elkortyoljuk a reggeli kávénkat / teánkat, vagy elkészítjük a reggelit.
Füstölőpálcikák közül az Aromandise Herbosense családjából az Eukaliptusz-szegfűszeg is jó választás lehet napindításra.
Otthon vagy az irodában egy ellazultabb állapot fenntartásában vagy az ehhez való visszarendeződésben a szantálfa, aloéfa füstölőpálcikák tudnak nagy segítséget nyújtani, de csak akkor, ha 100% természetesek és tiszták.
Nem árt ezen a fronton is ébernek lenni, nem minden az, ami látszik, a papír pedig sok mindent elbír.
Hazaérkezés után a bátrabb, bevállalósabb és eltökéltebb füstölő használóknak érdemes magukat körbefüstölve – pl. a közismert kaliforniai fehér zsályával - letenni a napi terheket, ez jól érezhetően azonnali megkönnyebbülést hoz.
Esti füstölésnél pedig használhatjuk az ősi Egyiptomból ránk maradt KYPHI keveréket : már több ezer évvel ezelőtt is ezzel űzték el a nap gondjait – az elbeszélések szerint minden este ezt az édes-balzsamos illatú keveréket füstölték az otthonaikban az emberek.
16 különleges összetevőből – pl. méz, mazsola, vörösbor, aloéfa – álló receptúráját az Ebers papiruszok őrizték meg az utókornak.

Szerző: Papp Csilla 

A jó idő beköszöntével egyre több időt töltünk a szabadban. A kertben vagy teraszon üldögélés, sütögetés szépségét gyakran beárnyékolják a szúnyogok, rovarok, bogarak, távol tartásukra pedig általában a boltokban leggyakrabban elérhető teljesen szintetikus spirálokat és gyertyákat használjuk, pedig erre is létezik 100% természetes és tiszta alternatíva.

S hogy ez miért lehet probléma? Mert még kültéren is belélegezzük a füstöt - hiszen viszonylag közel kell elhelyezni őket – és a füst összetevői a tüdőn keresztül a véráramba kerülnek. Ezért aztán egyáltalán nem mindegy itt sem, hogy mit és hogyan füstölünk.

A leghatékonyabb védelmet a faszenes füstölés adja, mert ez füstöl a legintenzívebben, és mert az erős füst önmagában is távol tartó erő. Ha pedig a faszénen olyan természetes növényi részeket ( gyantákat, szárítmányokat ) füstölünk el, melyek illatát nem szeretik a kis betolakodók, akkor a füst erejét még meg is többszörözhetjük. Ilyen például a gyanták közül a tömjén, a fenyőgyanta és guggul, a növényi szárítmányok közül pedig az ánizsmag, a levendulavirág, az indiai citromfű, a rozmaring, a zsálya, a boróka ( fa, bogyó és hajtás ), a bazsalikom, a szegfűszeg, a tuja, a vadkakukkfű.

Az egyik legegyszerűbb megoldás azonban, ha darált kávét vagy kávézaccot füstölünk faszénen, vagy egy aludobozban önmagában meggyújtva.

Ezekből a növényekből az izzó fára vagy faszénre is dobhatunk a sütögetés végeztével, így nem csak kellemes illatban lesz részünk, hanem garantáltan szúnyogmentesen élvezhetjük a sütögetés utáni borozgatást a hamvadó parázs mellett. Kész füstölőkeverék is kapható SZÚNYOGRIASZTÓ néven.

Aki mégis maradna a „kényelmesebb” megoldás mellett, annak is van miből választania, hiszen  több gyártó is kínál már 100% tiszta szúnyogriasztó füstölőpálcikákat, kúpokat és spirálokat, melyek teljesen természetes összetevőkből állnak – mint például szantálfa, tölgyfa és babérlevél őrlemény -, és rendszerint citronella illóolajat is tartalmaznak. Ez utóbbi szintén 100% természetes és semmi esetre sem szintetikus. 

Ezek közül a spirál füstöl a legintenzívebben, illetve a nagyobb ( mintegy 50 cm hosszú ) és vastagabb, kifejezetten kültérre készült füstölőpálcikák.

 Ha valaki a füstölés helyett mégis inkább a gyertyára szavazna, akkor közülük is elérhető már szójaviaszból és valódi, 100% természetes illóolajokkal készült változat.

Szerző: Papp Csilla