A füstölés kultúrája az emberiség hajnala óta kíséri történetünket. Az évezredek során szinte minden kultúrában jelentős szerephez jutott a természetes növényi anyagok füstölése különféle szertartások, rituálés során, de például olyan hétköznapi tevékenységnek is szerves része volt, mint a gabonatárolók fertőtlenítése, melyhez tömjén gyantát használtak.

Modern korunkban is lehetőségünk van arra, hogy kapcsolódjunk a növények természetes illatával és gyógyító minőségeivel a füstölés révén. Ennek legtisztább formája és prémium kategóriája a füstölőszerek faszénen vagy rácsos edényen való füstölése. De nem mindenkinek van kedve, ideje és energiája ehhez, ezért sokan a füstölőpálcikákat részesítik előnyben. A pálcikákon belül is külön kategóriát képeznek azok a pálcák, melyek tiszta növényi gyantából készülnek, hogy így adják vissza a nemes füstölőgyanta nagyszerűségét.

Szerencsére ezt az igényt hamar felismerték, így már hozzájuthatunk olyan természetes növényi alapanyagokból készült tiszta, prémium füstölőpálcikákhoz, melyekhez valódi növényi gyantákat adnak hozzá. Ezáltal nemcsak egy tisztább-természetesebb térillatosító alternatívához juthatunk hozzá, hanem ezekhez a növényi gyanták által képviselt, szellemi-energetikai minőségekhez is kapcsolódhatunk hétköznapjainkban. Mik ezek a gyanták és milyen energiához juthatunk általuk? Lássuk!

Mirha (Commiphora myrrha)

A mirha füstölve meleg, édes-keserű, balzsamos-fűszeres illatot áraszt, de önmagában ritkán füstölik, általában keverékekben találkozunk vele, mivel a szantálfához hasonlóan az a különleges képessége, hogy az egyes alkotóelemeket képes egységbe rendezni. A mirha a földelő keverékeknek is elmaradhatatlan összetevője. Füstöléskor a mirha aktív és vidám hangulatot teremt, belátóvá, önzetlenné tesz. Balzsamos, tisztító, fertőtlenítő és világosító hatása van, kinyitja az ajtót a szellemhez, eltünteti a gondjainkat és lágyítja az érzéseinket. Gyógyítja női minőségeinket, női generációs vonalunkat. 

Sztórax (Liquidambar orientalis)

A sztórax gyanta a világ legkellemesebb illatú füstölőanyagainak egyike, amiért is évezredek óta keresett árucikk. Aromája nagyon édes, balzsamos és érzéki. Füstjének hatására nyomban elillan a rosszkedv és a bánat. Oldja az érzelmi feszültségeket, romantikus és érzéki hangulatot teremt, ezért gyakran találkozunk vele különféle keverékekben, de a sztóraxgyantával átitatott faszéndarabkákat magukban is füstölhetjük.

Benzoin Siam (Styrax tonkinensis)

A benzoét néha az intellektus füstölőjének is nevezik, mivel frissen tartja a szellemet. Illatának csábító és euforizáló hatása van, energiát ad, elűzi a negatív gondolatokat, lelki nyugalmat és békét nyújt.

Ami a különböző fajtájú benzoékat illeti, mind színben, mind pedig illatban elég különbözőek, jelenleg általában 3 fajtája kapható:
1. BENZOE SUMATRA: szürkés gyantaszemek, erőteljes friss, fűszeres illattal
2. BENZOE SUMATRA MANDULA: narancsvörös színű gyantaszemek, erőteljes édes-fűszeres-vaníliás illattal
3. BENZOE SIAM: sötét vöröses-barnás gyantaszemek szintén erőteljes édes-fűszeres-vaníliás illattal.

Dammar (Canarium strictum)

Maláj nyelven a dammar neve "FÉNYT" jelent, és a gyantának valóban van egyfajta fénytörő tulajdonsága, sokkal fontosabb azonban ennél az energetikai "fényesítő" hatása. A dammar könnyű, citrusos illata jókedvre derít, megnyugtat, nevéhez hűen fényt hoz a lélek sötétségébe. A dammar kiváló választás a szomorúság, búskomorság és depresszió elűzéséhez.

Halmaddi (Ailanthus malabarica)

A halmaddi fája a dél-indiai Karnataka erdejében növő gyantás fa. Neve, Ailanthus visszavezethető az Ambonese törzs ailanto szavára, jelentése "Istenek fája" vagy "Mennyei fa". Aromás kérgét és gyantáját is hasznosítják. Illatjellegében hasonló a Nag Champa közismert illatához, azonban a Halmaddi önmagában képviseli ezt az illatkaraktert, míg a nag champa illatát virágos keverékkel érik el. Nagyon finom, különleges és kellemes aromájú füstölőszer.

A görög szigetek partjaihoz közel vadul tajtékzik a víz, egy kagyló emelkedik ki. Benne a gyönyörű Aphrodité bukkan elő, lenyűgöző szépségével. A görög mitológia istennője a szerelem és szépség attribútumait képviseli. Aphrodité neve összecseng a földi szerelemmel, az érzéki örömökkel, az életörömmel és szexualitással. Aphrodité nevéből vezethető le az afrodiziákum szó is, mellyel olyan növényeket és anyagokat minősítenek, melyek a tapasztalatok szerint élénkítik a nemi vágyat, kitágítják az érzékelést, hogy minél teljesebben élhessük meg a földi örömöket és a földi lét érzékszervi tapasztalásait.

Az afrodiziáló hatású növények stimulálják az érzékeket, bizonyos mértékig kitágítják az érzékelést, így megnyitva Lényünket a szexualitás és az érzékiség mélyebb szintjei, egy teljesebb megtapasztalás felé ( nemcsak szexuális értelemben ). A vágyfokozó hatású növények füstölésekor felszabaduló feromonok stimulálják az agyi idegpályákat, mely beindíthatja a vágyak élénkítését. A füstölés révén felszabaduló illatok hatását aromás, balzsamos olajok használatával tovább lehet fokozni, mely még jobban hat a fizikai szinten. A krétai nők rutinjához tartozott például, hogy a balzsamos szuhar cserjéjének gyantájával, a labdanummal átfüstölték egész testüket, hajukat, viseletüket, majd fedetlen dekoltázsukat labdanum olajjal készült balzsammal kenték be. Érdekes, hogy nem hagyatkoztak kizárólagosan a parfümök csábító illatára. Mit tudhattak, ami mára szinte kiveszett a női lét titkos eszköztárából?

A régi tradíciókból felmaradt írásos emlékek tanúsága szerint az akkoriban vágyfokozás céljából használt növények java része ma már kereskedelmi forgalomban nem kapható vagy fogyasztása nem ajánlott, a fentebb említett tudattágító és intenzív érzékelést fokozó hatásuk miatt, ilyen például a koka cserje levele, a mákból kinyert ópium, a kannabisz, hasis, varázsgomba, nadragulya, csattanómaszlag, légyölő galóca.

Mi az, amit füstölhetünk napjainkban, ami tudatmódosító hatás nélkül is felkorbácsolhatja érzékeinket?

Édesebb, fűszeres aromájú, élénkítő, afrodiziáló hatású gyantákat mint az opoponax, mirha, benzoe és a labdanum. Édeskés-aromás illatú frissítő, aktivizáló, áthangoló tulajdonságú növényeket, mint a guajakfa, damiana, koriander, kakaóbabhéj. A potenciafaként ismert Muira Puama-t. A termékenységgel és női minőségekkel összerezdülő finom virágokat, mint a rózsaszirom és jázminvirág. A klasszikusnak számító pacsulit, pézsmát helyettesítő ambrettát, oudh-ot, vagyis aloéfát.

Az indiai hagyományok nyomán a szantálfa is füstölhető afrodiziáló hatása miatt. Ugyan Európában és Nyugaton leginkább meditáció támogatására füstölik. Az autentikus jógának a Tantrikus tanok is részét képezték, melynek része a meditatív állapotban végzett gyakorlás. Így támogatva az eredeti tantrikus tanokban szereplő végső állapot elérését.

Szerelmi témájú, vágyfokozó, élénkítő kész füstölő keverékek közül is válogathatunk: Sába királynője, Szívnyitó, Érzéki ámbra, Vanília álom, Ambrózia, Rózsatömjén, Gyengédség, 1001 éjszaka -Seherezádé titka, Aphrodité - Szépség & Szerelem, Rózsasziromtömjén.

A növények vágygerjesztő hatását egy nepáli mítosz is megőrizte. A világot létrehozó, pusztító Shíva a világ tetején, a Himalája csúcsai között élt feleségével, Parvati-val. Shíva előszeretettel barangolta a tájat, és idejét nimfák és más istennők társaságában mulatta felesége legnagyobb bánatára. Így Parvati olyan szert keresett, mellyel Shivát otthonában tudhatja. Kutatásának eredményeként bukkant rá a kenderre, melynek virágos növényét választotta. Mikor Shíva legközelebb hazatért kalandjairól, Parvati átadja kedvesének a kenderből készült bongot, hogy füstölje el. A belélegzett füst fékezhetetlen vágyat gerjesztett Shívában, szent extázisban egyesült Parvati-val, a Paradicsom kapui nyíltak meg előtte. Szent rítusukat ezután is mérhetetlen örömmel gyakorolták az idők végezetéig.

A mostani hektikus, embert próbáló és átalakító időszakban különösen fontos, hogy középen tudjunk maradni, és ne a fél-elem teréből cselekedjünk, vagy éppen amiatt blokkoljuk magunkat. Az Élet maga folyamatos mozgásban van, áramlik, hol lassabban, hol gyorsabban, hol inkább kint, máskor pedig bent. Ahhoz, hogy az Élet ritmusára rá tudjunk hangolódni, előbb ön-MAG-unkra kell tudnunk ráhangolódni, kapcsolódni legbelső, hallhatatlan lényünkkel, majd belső / felső bölcsességünkkel, valamint kapcsolódni az életet adó Földanyával.

Ahogy Weöres Sándor írja a Teljesség felében:

• A növényi kötegek a természetes füstölés egy különleges részét képezik, melyek használata az észak-amerikai indián valamint a közép-ázsiából származó, sámánisztikus tradíciót követő népek ( kelták, szkíták, hunok, magyarok, mongolok stb. ) hagyományaiban gyökerezik.
• Ezekben a kultúrákban elképzelhetetlen volt a mindennapi élet, az azokhoz tartozó hétköznapi rituálék, de a különféle gyógyító, ünnepi vagy mágikus szertartások is valódi, tiszta, füstölő használata nélkül.
• És ahogyan a bambuszpálcikás füstölőt Indiához kötik, úgy kapcsolódnak a kötegek ( angol nevén smudge-ok ) az északi félteke sámánisztikus tradíciójához, hiszen itt fejlesztették tökélyre a kötegek füstölését és adták át hagyomány formájában az utókornak.
• Mivel a kötözéshez friss növény kell, ezért rendszerint honos és idény szerinti növényekből „dolgoznak”, így tavasztól őszig különféle kreációk tudnak születni, attól függően, hogy éppen minek van itt az ideje. A kötözés maga is egy mágikus rituális cselekedet ( beleértve magát a gyűjtést / szedést is ), nem mindegy, hogy mikor, mit és hogyan kötünk össze :-)
• Mivel ez a tradíció jórészt az észak-amerikai indián vonal révén honosodott vissza Európába, ezért az ottani növények használata terjedt el a köztudatban, és került be a kereskedelembe a globalizáció révén( pl. fehér zsálya, hegyi balzsam, cédrus ), de azért érdemes tudatában lenni, hogy eleink orvosi vagy más honos zsályából, rozmaringból, levendulából, tujából és más a területükön föllelhető növényből kötötték a kötegeket.

A képen a fehér zsálya köteg mellett egy orvosi zsálya-levedula-rózsaszirom köteg látható.