A böjt rólunk szól, testünk és belső világunk tisztulásáról. Azon túlmenően, hogy tudatosan választottunk valamit böjtünk fókuszául, érdemes még több figyelmet szentelnünk önmagunknak és testünknek.

Reggeli rutinunkat kiegészíthetjük a jógikus utak tisztító módszereivel, például a nyelvkaparással vagy olajrágással (hidegensajtolt kukorica csíra vagy tökmagolaj). Bölcs választás továbbá jó minőségű, valódi gyógynövényekkel készült szájvizek használata, mely a természet finom energiáit is mozgósítja. Jó választás ehhez gyógynövényes szájvizünk, mely egyedülállóan mirhát is tartalmaz, mely regeneráló, hámosító és gyógyító hatású a nyálkahártyával érintkezve. Mindkét módszer az emésztőrendszer tisztulását szolgálja azáltal, hogy a szájüregben, emésztőrendszerünk előbél szakaszában, lerakódott salakanyagokat távolítja el testünkből. Ennek hiányában testünk éjszakai intenzív kiválasztó munkáját tesszük semmissé, azáltal, hogy reggelinkkel együtt ezeket a méreganyagokat nap mint nap visszajuttatjuk szervezetünkbe, csak mint a 22-es csapdája! Gyógynövényes vagy tengervizes orrsprayvel légútjainkat tisztíthatjuk, bátrabbak -miután hozzáértő megmutatta - próbálkozhatnak neti csészés orrmosással is. Képzett jógaoktatód tud ennek használatában támogatni és instruktálni Téged.

Az általános méregtelenítést támogatja a diólevél és csalánlevéltea felváltott fogyasztása reggelente. Célzottabban segíthetjük belső szerveinket, vesénk munkáját a zsurlófű, csalán, porcsin és orbáncfű keveréke, májunkét pedig a zsálya főzete könnyíti meg. Érdemes a reggel, éhgyomorra fogyasztani egy-egy csészével belőlük, előbb a vese keverék főzetét, majd fél óra múlva a zsályateát!

Napközben tudatos lélegzéssel, frissítő gyakorlatokkal, vagy épp néhány megállónyi sétálással is támogathatjuk szervezetünk tisztulását.

Az esti tisztálkodó szertartást tegyük még különlegesebbé egy sós fürdővel, kb. 1-1,5 kg só hozzáadásával a fürdővízhez, mely ezáltal nemcsak a bőrön keresztüli méregtelenítést, de energiatestünk tisztulását is támogatja. Bőrünket (testünk legnagyobb szerve) és az anyagcserét serkentő pelyva fürdőt is vehetünk, ¾-1 kg pelyva szűrt főzetét fürdővizünkhöz adva. További stimuláció érdekében frottír vagy masszázs kesztyűvel erőteljesebben átdörzsölhetjük testünket, fokozva a keringést, vérellátást és a méregtelenítést. Befejezésül hideg-meleg váltózuhannyal öblítsük le és frissítsük fel testünket.

Az anyagcserét és méregtelenítést tovább fokozhatjuk célzott masszázzsal (nyirok- és méregtelenítő masszázs), köpölyözéssel, és egyéb, hagyományos technikák alkalmazásával.

Bármelyik módszerrel is szemezünk, tartsuk szem előtt, hogy szervezetünk tisztulási folyamaton megy épp keresztül, mely amellett hogy egy aktív belső folyamat, viszonylagos passzivitást, visszavonultságot igényel részünkről, hogy a kellő nyugalmat biztosítani tudjuk. Figyelj oda önmagadra, hogy ne kizsigereld testedet, hanem lényeddel együtt felfrissülj a végére.

 Magnific

Mohamed proféta, a fennmaradt írásos emlékek tanúsága szerint 3 dolgot szeretett igazán életében, a nőket, az illatokat és az imát. Volt e közöttük rangsorolás? Nem tudjuk, az azonban bizonyos, hogy a három egymásra támogatóan tud hatni.

Az aromás növényi részek illatának stimuláló hatását az idők kezdete óta élvezték őseink. Azokban a kultúrákban és korokban, ahol a szerelemre és szexualitásra nem, mint tiltott gyümölcs tekintettek, a vágyfokozó szerek használata az emberek életének szerves része volt. A legkorábbi írásos emléket egy egyiptomi papirusz tekercs őrzi, melyen egy i.e. 1700 körüli időkből származó vágyfokozó szer receptúráját olvashatjuk. A recept szerint 1 rész magyal levelet, 1 rész tüskés akáclevelet és 1 rész mézet hagynak 4 napon át érni ( már amennyire az óegyiptomi hireoglifákról ez hitelesen lefordítható ), majd ezt fogyasztották vélhetően belsőleg.

Ugorjunk Dávid király udvarába, magas falak, szellős, világos szobákban találjuk magunkat, ahol háremének hölgyei töltötték napjaikat. A tágas tereket a mirha, aloéfa ( sasfa ) és a kasszia érzékeket felébresztő, varázslatos aromájú, édes elegyének gazdag illata töltötte be. A falakat, a függönyöket és bútorokat, a kelméket mind átjárta ez a csábító esszencia, mely még vonzóbbá tette Dávidot.

„Mirha, aloé, kasszia illata árad minden öltözetedből, elefántcsont palotákból hárfák vidámítanak.” 45.9.

Célja kettős volt, nemcsak jelenlegi feleségeit kívánta feltüzelni, hanem az illatok finom és gyengéd útján igyekezett a szomszédos királyságok ifjú hercegnőinek szívét elnyerni, végül még tovább terjeszkedni.

Kréta meleg, napos sziklás szigetének őshonos cserjéje, a balzsamos szuhar, már az antik idők óta csábítja az embereket ragadós, nehezen hozzáférhető édes, fűszeres aromájú gyantájával, a labdanummal. A minoszi civilizáció idején a nők rutinjának része volt, hogy egész testüket, hajukat is bele értve, átfüstölték. A finomenergetikai áthangolást kiegészítették a fizikai szintű alkalmazással is. Keblüket és dekoltázsukat is aromás olajokkal és fűszeres birsalmával készült balzsammal illatosították. Ez a különleges balzsam olyannyira egzotikus volt, hogy az antik világ más birodalmaiban is keresetté vált.

Az antik világ talán legismertebb illatos mítoszát az Ótestamentumban ( Királyok könyve ), a Koránban és az etiópiai nemzeti eposzban, a Kebra Nagastban is megemlítik. Salamon király és Sába királynő találkozását meséli el.

Bölcs Salamon Egyiptomtól a Tigris-Eufrátesz közéig terjedő birodalmának ölelésében feküdt a Sábai királyság, a mai Jemen és Oman területén.  Salamon hódító taktikusként házasságok útján biztosította birodalmában a békét, az egyiptomi fáraó lányával kötött házassága révén Izrael Egyiptom szövetségese lett. A felügyelete alatt álló kereskedelmi központok létfontosságúak voltak a Belakinak, hogy a sábai királyság gazdagságát adó tömjént és mirhát szállító karavánjai szabadon eljuthassanak az antik világ távoli vidékeire. A béke jegyében az okos királynő, Belaki az eddig megszokott konfliktusos megoldások helyett más utat választott, hogy békét köthessen Salamonnal és így biztosítsa királyságának jövőjét.

Karavánjait gazdagon megrakta arannyal, drágakövekkel, tömjénnel, mirhával és aromás fűszerekkel, majd több, mint 100 napon át utazott a sivatagon át, hogy Bölcs Salamonnal találkozhasson.

"Megérkezett Jeruzsálembe igen tekintélyes kísérettel és tevékkel, amelyek balzsamot, igen sok aranyat és drágakövet hoztak. Elment Salamonhoz, és beszélt vele mindenről, amit kigondolt." ( Királyok 1. könyve 10:2 )

"Azután adott a királynak százhúsz talentum aranyat, igen sok balzsamot és drágakövet. Soha sem hoztak annyi balzsamot, mint amennyit Sába királynője adott Salamon királynak." ( Királyok 1. könyve 10:10 )

„Az te csemetéid pomagranátnak csemetéi, úgymint álmáskertnek (csemetéi) édes gyümölcsökkel egybe, cyprusok nardusokkal egybe. Nardus és sáfrány, jó illatú nád és fahéj, mindenféle temjéntermő fákkal, mirrha és aloes, minden drága fűszerszámokkal.”  ( Énekek Éneke IV.13.-14. )

A Belaki-ról szóló emlékek alapján nemcsak szép, hanem nagyon okos és művelt volt, így bizony a gazdag aromás szállítmányt nemcsak ajándék gyanánt vitte magával. Azokat Salamon udvarában bölcsen használva vetette be királyságának fennmaradása érdekében. Útjának további részletei már a történelem részét képzik, ekkor született a történelem egyik legszebb szerelmes verse is, az Énekek Éneke, melyet állítólag Salamon írt Sába királynőjének.

„Színmézet csepegnek a te ajkaid, én jegyesem, méz és tej van a te nyelved alatt, és a te ruháidnak illatja, mint a Libánusnak illatja.”  ( Énekek Éneke IV.11. )

„Bementem az én kertembe, én húgom, jegyesem, szedem az én mirhámat, az én balzsamommal, eszem az én lépesmézemet az én mézemmel, iszom az én boromat az én tejemmel. Egyetek barátim, igyatok, és részegedjetek meg, szerelmesim!”  ( Énekek Éneke V.1. )

"Salamon király is adott Sába királynőjének mindent, ami megtetszett neki, és amit csak kért, még azon kívül, amit Salamon királyi módon ajándékozott neki. Azután visszatért országába szolgáival együtt." ( Királyok 1. könyve 10:13 )

A kopt hagyomány szerint Belaki 9 hónap múlva fiút szült, akit felserdülvén visszaküldött apja udvarába tanulni, majd pedig I. Menelik néven Etiópia királya lett.

 Kép: Sába királynő látogatása Salamon királynál (1890)

A görög szigetek partjaihoz közel vadul tajtékzik a víz, egy kagyló emelkedik ki. Benne a gyönyörű Aphrodité bukkan elő, lenyűgöző szépségével. A görög mitológia istennője a szerelem és szépség attribútumait képviseli. Aphrodité neve összecseng a földi szerelemmel, az érzéki örömökkel, az életörömmel és szexualitással. Aphrodité nevéből vezethető le az afrodiziákum szó is, mellyel olyan növényeket és anyagokat minősítenek, melyek a tapasztalatok szerint élénkítik a nemi vágyat, kitágítják az érzékelést, hogy minél teljesebben élhessük meg a földi örömöket és a földi lét érzékszervi tapasztalásait.

Az afrodiziáló hatású növények stimulálják az érzékeket, bizonyos mértékig kitágítják az érzékelést, így megnyitva Lényünket a szexualitás és az érzékiség mélyebb szintjei, egy teljesebb megtapasztalás felé ( nemcsak szexuális értelemben ). A vágyfokozó hatású növények füstölésekor felszabaduló feromonok stimulálják az agyi idegpályákat, mely beindíthatja a vágyak élénkítését. A füstölés révén felszabaduló illatok hatását aromás, balzsamos olajok használatával tovább lehet fokozni, mely még jobban hat a fizikai szinten. A krétai nők rutinjához tartozott például, hogy a balzsamos szuhar cserjéjének gyantájával, a labdanummal átfüstölték egész testüket, hajukat, viseletüket, majd fedetlen dekoltázsukat labdanum olajjal készült balzsammal kenték be. Érdekes, hogy nem hagyatkoztak kizárólagosan a parfümök csábító illatára. Mit tudhattak, ami mára szinte kiveszett a női lét titkos eszköztárából?

A régi tradíciókból felmaradt írásos emlékek tanúsága szerint az akkoriban vágyfokozás céljából használt növények java része ma már kereskedelmi forgalomban nem kapható vagy fogyasztása nem ajánlott, a fentebb említett tudattágító és intenzív érzékelést fokozó hatásuk miatt, ilyen például a koka cserje levele, a mákból kinyert ópium, a kannabisz, hasis, varázsgomba, nadragulya, csattanómaszlag, légyölő galóca.

Mi az, amit füstölhetünk napjainkban, ami tudatmódosító hatás nélkül is felkorbácsolhatja érzékeinket?

Édesebb, fűszeres aromájú, élénkítő, afrodiziáló hatású gyantákat mint az opoponax, mirha, benzoe és a labdanum. Édeskés-aromás illatú frissítő, aktivizáló, áthangoló tulajdonságú növényeket, mint a guajakfa, damiana, koriander, kakaóbabhéj. A potenciafaként ismert Muira Puama-t. A termékenységgel és női minőségekkel összerezdülő finom virágokat, mint a rózsaszirom és jázminvirág. A klasszikusnak számító pacsulit, pézsmát helyettesítő ambrettát, oudh-ot, vagyis aloéfát.

Az indiai hagyományok nyomán a szantálfa is füstölhető afrodiziáló hatása miatt. Ugyan Európában és Nyugaton leginkább meditáció támogatására füstölik. Az autentikus jógának a Tantrikus tanok is részét képezték, melynek része a meditatív állapotban végzett gyakorlás. Így támogatva az eredeti tantrikus tanokban szereplő végső állapot elérését.

Szerelmi témájú, vágyfokozó, élénkítő kész füstölő keverékek közül is válogathatunk: Sába királynője, Szívnyitó, Érzéki ámbra, Vanília álom, Ambrózia, Rózsatömjén, Gyengédség, 1001 éjszaka -Seherezádé titka, Aphrodité - Szépség & Szerelem, Rózsasziromtömjén.

A növények vágygerjesztő hatását egy nepáli mítosz is megőrizte. A világot létrehozó, pusztító Shíva a világ tetején, a Himalája csúcsai között élt feleségével, Parvati-val. Shíva előszeretettel barangolta a tájat, és idejét nimfák és más istennők társaságában mulatta felesége legnagyobb bánatára. Így Parvati olyan szert keresett, mellyel Shivát otthonában tudhatja. Kutatásának eredményeként bukkant rá a kenderre, melynek virágos növényét választotta. Mikor Shíva legközelebb hazatért kalandjairól, Parvati átadja kedvesének a kenderből készült bongot, hogy füstölje el. A belélegzett füst fékezhetetlen vágyat gerjesztett Shívában, szent extázisban egyesült Parvati-val, a Paradicsom kapui nyíltak meg előtte. Szent rítusukat ezután is mérhetetlen örömmel gyakorolták az idők végezetéig.