TÉLI SZÜNET: 2024. december 21-től 2025. január 5-ig.
Ingyenes szállítás
30.000 Ft felett belföldön
csomagpontra
TÉLI SZÜNET: 2024. december 21-től 2025. január 5-ig.
06 30 262 58 05 (Csilla) 06 20 527 25 56 (Szandi)
Ideális faszén kezeléséhez
vagy rács tisztításához
rozsdamentes csipesz
hossza: 18 cm
Hosszú rozsdamentes acél csipesz faszenes füstöléshez vagy rácsos füstölőedény rácsának tisztításához, illetve a forró rács edényről való levételéhez (pl. párologtató tálkára cserélés esetén).
Csipesz információk:
Mérete: 18 cm
Anyaga: rozsdamentes acél
A fogó használata füstölő rács kiégetéséhez:
A leírtakat videón is megnézheti itt:
A faszén meggyújtása:
Tipp! az öngyulladós faszenet érdemes nyitott ablaknál vagy kültéren begyújtani mert a folyamat közben erős szagot áraszt a vegyi égéssegítő (salétrom).
Videó a faszenes füstölés alapjairól:
Ha az előbbi cikk alapján valaki megijedt, hogy egy faszenes pálcikából szénpor tud kerülni a levegőbe, akkor jogosan teheti fel a kérdést, mi történik a faszenes füstölés során ? Konkrétan SEMMI. Ahogyan a mellékelt videón is látszik, a meggyújtott és átizzott faszén ( ami onnan ismerszik meg, hogy hamuszürke bevonat képződik rajta - ekkor áll készen a füstölésre ) önmagában NEM FÜSTÖL. CSAK IZZIK.
Addig füstöl kicsit, amíg elég belőle az égéssegítő, ami sajnos egy vegyi anyag az öngyulladós faszeneknél ( szaga is van - ez az ára, hogy "csak" 2-3 percet kell várjunk a füstölésre ), ezért javasoljuk, hogy lehetőleg a faszén begyújtása nyitott ablaknál, vagy teraszon történjen. Ami majd füstölni fog, az maga a füstölőszer, amit ráteszünk.
Az előző bejegyzésbenmutatott új szénnel készült pálcika is abban különbözik a nagyon füstölő mártottól, hogy inkább csak izzik, de nem füstöl, ezáltal minimális szénpor kerül a levegőbe. A japán típusú pálcikák is alig füstölnek, sőt létezik közülük kifejezetten füstmentes is. Sőt a rácsra tett füstölőszer is csak minimálisan füstöl, ha megfelelő méretű-minőségű a mécses és a rács mécsestől való távolsága is jól van beállítva.
Szóval, ami nagyon füstöl a faszenes füstölés során, az maga a rátett füstölőszer ( növényi gyanta, szárítmány, keverék ), és felveti a kérdést, hogy az így keletkezett füst lehet-e ártalmas.
Erről az egyik elkövetkezendő bejegyzésben olvashattok.
Csilla
Videó: Florasense
Kültérre amúgyis kevésbé ajánljuk a füstölőrácsos edénnyel való füstölést, de ha szúnyogriasztásról van szó, akkor még inkább se. A füst ugyanis önmagában is szúnyog- és bogárriasztó hatású, és ami előnye a füstölőrácsos edénynek beltéren ( a viszonylag kevés füst ), az kifejezetten hátrány kültéren. Tehát ilyen esetben inkább a faszenes technikát használjuk, és olyan gyantákat, növényeket, melyeket nem szeretnek a kis betolakodók.
Ilyen lehet a gyanták közül a tömjén, a dammar, a copal peru, de akár a kámforos illatú copal blanco vagy a guggul.
Növények közül nagy klasszikus a levendula, a citrusos indiai citromfű és citromhéj, eukaliptuszlevél vagy borsmenta, de legalább ennyire jól működik a zsálya, a borókabogyó, a rozmaring és a szegfűszeg is.
A lényeg, hogy illóolajban gazdag aromás növény legyen.
Ha nincs kedvünk keverni, akkor kész füstölőkeverék is kapható erre a célra.
Ez egy nagyon "fizikális" oldala a füstölésnek, de mindig jusson eszünkbe, hogy a füstölés során felszabaduló "növényi információk" bekerülnek a körülöttünk lévő térbe valamint az auránkba, és áthangolják azt.
A szintetikus alapú szúnyogriasztók esetében lehet, hogy van valamennyi rovarűző hatás, de semmiféle finomenergetikai hangolás nincs. Tudatosság és döntés kérdése, hogy melyik utat választjuk.
A faszenes füstölés a természetes füstölés legősibb módja: az ember vélhetően azóta füstöl, amióta ismeri és használja a tüzet ( több százezer éve... )
Mivel a füstölés ezen módja teljes figyelmet kíván, ezért "wellness" célokra ( ld. térillatosítás ) nem nagyon használjuk, elsősorban szertartásokhoz, rituálékhoz, gyógyításhoz, imához, szakrális tevékenységekhez ajánljuk.
Tértisztításhoz és auratisztításhoz is ez a megfelelő választás, ha nem kaliforniai fehér zsálya köteget vagy Palo Santo-t akarunk használni.
Ilyenkor megvan az az előnyünk, hogy egy jól kiválasztott, megfelelő füstölőszert vagy keveréket - amely személy és térspecifikus - tudunk füstölni.
Mire van szükségünk a faszenes füstöléshez?
- faszenes edényre és alátétre ( tértisztításhoz a nyeles edényeket ajánljuk )
- hőelvezetés céljából homokra vagy sóra ( ha nem faszenes rácsos edényen füstölünk )
- faszénre
- egy csipeszre, amivel meg tudjuk fogni a szénpogácsát, mikor nyílt lánggal begyújtjuk
- végül adagolókanálra és a kívánt füstölőszerre
Egy tűzálló edénybe tegyük bele a homokot, melynek az a szerepe, hogy így a faszén szépen megtartja a parazsát, illetve a hő egyenletesen eloszlik, és mivel közvetlenül nem érintkezik a faszén az edénnyel, ezért nem okoz elszíneződést sem és csökkentjük edényünk elpattanásának esélyét is ( ha porcelánból vagy kerámiából készült edényünket használjuk ).
Amennyiben a kényelmes öngyulladós faszén mellett döntöttünk, figyeljünk a begyújtási folyamatra, mert előfordulhat, hogy a faszén úgy gyullad meg, mint a tűzijáték. És mivel a füstje sem igazán kellemes, ezért javasolt a faszén begyújtását a szabadban ( kertben, teraszon ) elvégezni.
A begyújtási folyamat úgy történik, hogy a csipesszel megfogott faszenet egy gyertya vagy az öngyújtó lángja fölé tartjuk, és látni fogjuk, hogy a faszén egy kis részen szikrával elkezd reagálni, amely lassan tovaterjed. Ekkor tegyük a faszenet élére állítva a homokba, és hagyjuk, hogy a levegő és a szél elvégezze a többi munkát. Természetesen tarthatjuk a faszenet végig a csipesszel is.
Nem öngyulladós faszén esetén sokkal több időre és türelemre van szükségünk, hogy a szén teljesen átizzon, viszont nem is fogjuk érezni az öngyulladást segítő vegyi anyag illatát, és természetesen be sem lélegezzük. Lehet már olyan öngyulladós faszenet is kapni, melyben egy természetes anyag segíti a faszén könnyebb meggyúlását.
Mikor a faszenünkön megjelenik egy hamvas szürke hamuréteg, az jelzi, hogy az intenzív hő lecsendesedett (továbbra is több száz fokon izzik), ráhelyezhetjük a homok vagy só rétegre és rátehetjük a füstölőanyagot. Mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a faszén gyakran túl magas hőfokkal ég, ezért gyakran folyamodunk olyan praktikákhoz, melyekkel igyekszünk mérsékelni a leadott hőt:
A homokkal való beszórásnak még az is az előnye, hogy ha másik füstölőanyagot szeretnénk rátenni, akkor egy hőálló kanál segítségével egyszeűen csak lekaparjuk a homokot a füstölőanyaggal együtt és rátesszük a másikat.
Mi alapján választunk faszenet ?
A korábban említett használati praktikákon túlmenően a faszén mérete lehet még mérvadó, 27 mm-től egészen 50 mm-ig terjedő méret meghatározza az égési időt, ami kb 20 perctől egészen egy óráig eltarthat.
Szertartás, rituálé esetén érdemes a hosszabb égésidejű szeneket választani: tovább izzanak, és a közepükbe egyszerre több füstölőszer tehető, így intenzívebb a füstképződés.
A természetes füstölőanyagok füstölőrácsos edényen történő füstölésének egyetlen "piszkos munka" része, az a füstölőrács tisztítása. Leginkább a gyanták illetve a gyantásabb füstölőkeverékek azok, melyeknek használata után szembesülhetünk azzal, hogy rácsunk eltömődött vagy vastag anyagréteg olvadt a finom fém hálóba.
Egy egy rács több éven át használható, ha rendszeresen rászánunk pár percet a megfelelő tisztítására! Szükséged lesz egy csipeszre vagy fogóra és bármilyen nyílt lángra.
Hogy ez hogyan is zajlik?
Minden rács mellé ajándékba kapsz egy kis fém kefét, mellyel a szárazabb keverékek maradékát le tudod söpörni. Miután a rácsba ragadt anyagot a kefével már nem érdemes és nem is lehet eltávolítani, fogjuk meg egy csipesszel a rácsot (vagy fogóval, csak ne a puszta kezeddel) és nyílt lángba tartva ( ez lehet szakács fáklya, vihar gyújtó, öngyújtó vagy gyertya lángja - legerősebbtől a gyengébbik felé sorolva őket ) hagyjuk, hogy az anyag lángra lobbanjon. A lángtól ne ijedjünk meg, anyag mennyiségtől függően eltarthat 1,5-2 percig is a telejs kiégés. Miután elaludt a kiégő anyag lángja, a maradék kormot a kis kefe segítségével söpörjük ki. És készen is vagyunk.
Felmerülhet a kérdés, hogy milyen gyakran kell ezt megismételni?
Ez függ attól, hogy melyik füstölőanyagot részesítjük előnyben (füstölőkeverék, tömjénkeverék vagy tiszta gyanta) és milyen gyakran váltogatjuk a füstölőanyagot a rácson! Tapasztalataink szerint kb. 3-5 füstölés után érdemes megcsinálni a tisztítást.
A természetes füstölést, mint a hagyományos fitoterápia egyik ágát - a teák, borogatások, balzsamok és tinktúrák mellett - évezredek óta használják az emberek gyógyulásának elősegítésére. Legyen az fájó reumatikus végtag, húzódás, zúzódás, ekcéma vagy lázas betegség, a manapság jobban ismert és használt fitoterápiás praktikák mellett még rendszeresen meg is füstölték a fájó testrészt egy megfelelő növénnyel vagy füstölőkeverékkel
Ez a fizikai szintű alkalmazás mostanra a nyugati fitoterápiából szinte teljesen kiveszett, de a hagyományos kínai orvoslás ma is használja a moxázás, vagyis melegítéses, égetéses gyógymód formájában.
A füstölést leginkább a következő módokon használhatjuk a gyógyulás támogatására:
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ezekkel a hatásokkal csak abban az esetben számolhatunk, ha 100% tiszta és természetes növényi részeket füstölünk, legyen az rácsos edényen, faszénen elfüstölt füstölőszer, pálcika vagy füstölőkúp. Beltéren - hacsak nem teret tisztítunk - nem ajánlatos faszénen füstölni, ezért inkább a rácsos edény használata valamint a füstölőpálcikák javasoltak. Ez utóbbiak közül a japán pálcikák különösen jók lehetnek, hiszen minimális füsttel égnek - sőt léteznek teljesen füstmentesen izzók is - ezek különösen abban az esetben lehetnek hasznosak, ha a légtérben füstérzékelő vagy légzési problémával küzdő beteg van. Ha pedig füstölünk, akkor legalább naponta egyszer szellőztessünk is.
Szerző: Papp Csilla
Az elmúlt 1 év bezártsága erőteljesen rányomja a bélyegét az emberek hangulatára, sokan rosszkedvűek, vagy akár depressziósak is, de általános lett a félelem és a bizalmatlanság is, ami nem meglepő, látva a kialakult pandémiás szituációt.
Ha magán a helyzeten azonnal nem is, de a hozzá való viszonyunkon tudunk változtatni, és ebben a természetes füstölőszerek - a növényi gyanták és szárítmányok – rengeteget tudnak segíteni.
S hogy ez miért fontos? Mert a jókedvű, pozitív gondolkodású ember könnyebben viseli az élet megpróbáltatásait, immunrendszere is erősebb, kevésbé fogékony a betegségekre, és könnyebben - gyorsabban is gyógyul – ezt már az orvosok is látják egy ideje.
Minden növénynek megvan a maga „szuperképessége”, vagy akár több is, amivel támogatni tud bennünket, embereket, így nem meglepő módon ehhez a témához is több olyan növényt találhatunk, melyek segíthetnek ebben az áthangolásban, akár természetes füstölőszerként rácsos vagy faszenes edényen, illetve pálcika formájában, ha ez utóbbi is 100% természetes és tiszta.
Érdemes először ún. tisztító növényeket füstölni – például tömjént, kopált, orvosi vagy fehér zsályát, palo santot, levendulát ( esetleg pici kámfort ) - vagy akár magunkat és a teret energetikailag megtisztítani.
A tisztító növények füstje mintegy magába szippantja a sok-sok negatív gondolatot és érzelmet, és az ezt követő szellőztetéskor egyszerűen kiviszi a lakóterünkből.
Az így megtisztult ( és egyben fertőtlenített ) térben már bátran füstölhetjük a jókedvre és pozitivitásra hangoló növényeinket:
A fentebb említett növények többsége pálcika formájában is elérhető, ez alól csak a különlegesebb gyanták, mint a masztix és az aranykopál kivételek.
Mindig figyeljünk a füstölők minőségére, mert ezek a jótékony hatások csak a valódi növényekből készült 100% tiszta füstölők esetében működnek!
Szerző: Papp Csilla
Az őszi napok beköszöntével – amikor az iskola is elkezdődik - az élet visszakerül a régi kerékvágásba, ami általában együtt jár a hétköznapi rohanással, a folyamatos sietséggel, a véget nem érő feladathalmazokkal, és az azon járó agyalással, hogy mit kell még elintéznünk, vagy hogy időben odaérünk-e valahova.
Magát a stresszt igazából nem a sok feladat okozza, hanem az azon való folyamatos agyalás, az ebből fakadó félelmek, a rendszeres újratervezés – ez utóbbiból az elmúlt másfél évben bőven kijutott mindenkinek.
Ha azonban képesek vagyunk egy ellazultabb állapotból működni, akkor képesek vagyunk a feladatok között priorizálni – mert nem igaz, hogy mindegyik egyformán fontos – és akkor tényleg csak azokat végezzük el, amelyek valóban fontosak, és akkor, amikor annak itt van az ideje.
Ezt hívják a modernkori kutatások FLOW állapotnak.
A természetes növényi füstölők abban tudnak segíteni, hogy akár már reggel ebbe az ellazultabb, mégis koncentrált állapotba bele tudjunk kerülni,vagy ha a nap folyamán kibillennénk, akkor visszakerülhessünk, este pedig az összes napi stressztől teljesen megszabadulva tudjunk lepihenni aludni.
Ez utóbbi különösen fontos – hiszen kutatások igazolják, de egy okosóra is megmutatja a tulajdonosának – hogy a stresszt nem lehet kialudni, a stresszt csak elengedni lehet, s lehetőleg még lefekvés előtt, hogy valóban pihentető alvásban legyen részünk.
Reggeli napindító füstöléshez kiváló lehet a citrusos omani tömjén, vagy a kámforos illatú mexikói copal blanco gyantája, és elég csak benyúlni az otthoni fűszerek közé, és némi rozmaringot, kakukkfüvet, mentát adni hozzá. A gyakrabban füstölők bővíthetik ezt a „Jó reggelt” keveréket a fényhozó angelikagyökérrel vagy a jókedvre hangoló örvénygyökérrel, a nagyon elszántak pedig némi valódi kámforral. Ez utóbbi garantáltan elűzi a hosszú éjszaka fáradtságát.
Szerző: Papp Csilla
A jó idő beköszöntével egyre több időt töltünk a szabadban. A kertben vagy teraszon üldögélés, sütögetés szépségét gyakran beárnyékolják a szúnyogok, rovarok, bogarak, távol tartásukra pedig általában a boltokban leggyakrabban elérhető teljesen szintetikus spirálokat és gyertyákat használjuk, pedig erre is létezik 100% természetes és tiszta alternatíva.
S hogy ez miért lehet probléma? Mert még kültéren is belélegezzük a füstöt - hiszen viszonylag közel kell elhelyezni őket – és a füst összetevői a tüdőn keresztül a véráramba kerülnek. Ezért aztán egyáltalán nem mindegy itt sem, hogy mit és hogyan füstölünk.
A leghatékonyabb védelmet a faszenes füstölés adja, mert ez füstöl a legintenzívebben, és mert az erős füst önmagában is távol tartó erő. Ha pedig a faszénen olyan természetes növényi részeket ( gyantákat, szárítmányokat ) füstölünk el, melyek illatát nem szeretik a kis betolakodók, akkor a füst erejét még meg is többszörözhetjük. Ilyen például a gyanták közül a tömjén, a fenyőgyanta és guggul, a növényi szárítmányok közül pedig az ánizsmag, a levendulavirág, az indiai citromfű, a rozmaring, a zsálya, a boróka ( fa, bogyó és hajtás ), a bazsalikom, a szegfűszeg, a tuja, a vadkakukkfű.
Az egyik legegyszerűbb megoldás azonban, ha darált kávét vagy kávézaccot füstölünk faszénen, vagy egy aludobozban önmagában meggyújtva.
Ezekből a növényekből az izzó fára vagy faszénre is dobhatunk a sütögetés végeztével, így nem csak kellemes illatban lesz részünk, hanem garantáltan szúnyogmentesen élvezhetjük a sütögetés utáni borozgatást a hamvadó parázs mellett. Kész füstölőkeverék is kapható SZÚNYOGRIASZTÓ néven.
Aki mégis maradna a „kényelmesebb” megoldás mellett, annak is van miből választania, hiszen több gyártó is kínál már 100% tiszta szúnyogriasztó füstölőpálcikákat, kúpokat és spirálokat, melyek teljesen természetes összetevőkből állnak – mint például szantálfa, tölgyfa és babérlevél őrlemény -, és rendszerint citronella illóolajat is tartalmaznak. Ez utóbbi szintén 100% természetes és semmi esetre sem szintetikus.
Ezek közül a spirál füstöl a legintenzívebben, illetve a nagyobb ( mintegy 50 cm hosszú ) és vastagabb, kifejezetten kültérre készült füstölőpálcikák.
Ha valaki a füstölés helyett mégis inkább a gyertyára szavazna, akkor közülük is elérhető már szójaviaszból és valódi, 100% természetes illóolajokkal készült változat.
Szerző: Papp Csilla