TÉLI SZÜNET: 2024. december 21-től 2025. január 5-ig.
Ingyenes szállítás
30.000 Ft felett belföldön
csomagpontra
TÉLI SZÜNET: 2024. december 21-től 2025. január 5-ig.
06 30 262 58 05 (Csilla) 06 20 527 25 56 (Szandi)
Kobra tartóláb Abalone / Paua kagylóhoz
szürke színben, "M" méretű kagylókhoz
zsálya levelekhez, kötegekhez
tértisztításhoz, imához, szertatásokra
Dekoratív fa tartóláb megfelelő méretű Abalone / Paua kagylóhoz, mely nem csak szép és praktikus, hiszen a kagylót stabilan tartja, valamint megakadályozza, hogy a faszenes füstölés során áthevült kagylóhéj az alatta lévő felülettel ( bútor, terítő stb. ) közvetlenül érintkezve kárt okozhasson.
méret:
szélesség: kb 14 cm
hosszúság: kb 16 cm
A sámánisztikus tradíciókban szerte az egész világon füstölőedényként használják ezt a csodálatosan szép és méltóságteljes kagylóhéjat, meghívva vele a víz elem és a végtelen óceán energiáját a szertartásokba.
A héj oldalsó részén végigfutó kicsi lyukak kifejezetten praktikusak ebből a szempontból, mert a füstölés során megfelelő szellőzést biztosítanak, és a héj maga pedig nagyon kemény, jól ellenáll a hőnek, ami egy füstölőedénynél alapfeltétel.
Többféleképpen füstölhetünk benne:
Az észak-amerikai indiánok különböző szertartások alkalmával leggyakrabban a négy szent növényt azaz a fehér zsályát, a cédrushajtást, az illatos szentperjét és a dohányt füstölték benne, gyakran némi kopál gyantával együtt.
Az ABALONE ( vagy más néven PAUA ) kagylóban való füstölés számukra szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen a benne való füstöléskor egyesülhet a négy elem: a kagyló testesíti meg a vizet, a homok a földet, az elhamvadó növényi részek a tüzet, a füst pedig a levegőt. Így a négy elem egyesülésével, az energetikai teljességben tisztulhat meg a test, a lélek és a szellem is.
Az ABALONE kagyló, vagy magyarul tengeri fülcsiga a Haliotis nemzetség tagja, mely a világon sokfelé megtalálható ( pl. Új-Zéland, Fülöp-szigetek, Dél-Afrika, Mexikó ).
A kívül barnás-fehéres, jellegtelen „csigaháza” sima, gyöngyház színű, azúrkék foltokban játszó csodaszép belsőt takar, mely lelőhelytől és fajtától függően különféle mértékben csillogó és szivárványos, a legszebb kagylókat Új-Zélandon találjuk ( Haliotis Iris ), melyet előszeretettel csiszolnak ékszernek is.
Méretben is széles a választék, az egészen picitől ( XS -5x7 cm ) kezdve az egészen nagyig ( XL -13x18 cm ) mindenki találhat magának tetszőt.
Előszerettel helyezik fából készült ún. kobra-lábra.
További érdekesség, hogy az új-zélandi maorik például kedvenc csemegéjükként fogyasztják, de a távol-keleti éttermek étlapján is gyakran megtaláljuk, hiszen meszes külseje finom, ízletes belsőt rejt.
Fotó: flickr
A tavasz időszaka, mikor a természet új életre kel, kiemelten szól az embereknél is a megújulásról, az újrakezdésről. Ekkorra esik a Húsvétot megelőző 6 hetes böjt, mely kiváló időszak fizikai szinteken a testünket elnehezítő salakanyagok kitisztítására, lelki-szellemi szinteken pedig a bennünket már nem szolgáló érzelmek, gondolatok, hitrendszerek elengedésére. De nemcsak testünknek, lelkünknek és szellemünknek van szüksége a tisztulásra és az elengedésre, hanem a bennünket körülvevő kisebb-nagyobb térnek is, legyen az lakás, iroda vagy kert.
Ezért vágunk bele tudatosan vagy tudattalanul a tavaszi nagytakarításba, rendrakásba, szortírozásba és lomtalanításba, melynek végeztével legalább annyira megkönnyebbülünk, mint amikor böjtölünk.
Van azonban a megtisztulásnak egy olyan aspektusa, melyről a mai rohanó nyugati világunkban sokan megfeledkeznek, ez pedig a „láthatatlan” szintek energetikai tisztítása, a tértisztítás. Nem volt ez mindig így, és a világ nagy részében manapság is természetes tevékenység a bennünket körülvevő tér energetikai tisztítása füstölés segítségével.
A füstölés, mint a tradicionális növényhasználat egyik legősibb ága, egyidős az emberiséggel, azóta füstölünk, amióta tüzet rakunk, hiszen a fa eltüzelése maga is füstölés, bár a füstölésen leginkább a különféle gyógy- és fűszernövények tűz általi elhamvasztását értjük. Az emberek hamar felfedezték, és megtapasztalták, hogy az elfüstölt növényeknek nemcsak illata van, hanem különféle egyéb jótékony hatása is, mely általában „nem kézzel fogható”, hiszen ezzel a módszerrel elsősorban a lelki-szellemi szintekre hatunk. A füstölés hagyományát és tudását minden ősi kultúrában nagyra becsülték, legyen az az ókori Egyiptom, Babilónia, Görögország, a Római birodalom, India vagy Kína vagy akár az őslakos indiánok az amerikai kontinensen (maják, aztékok stb.).
A füstölésnek - ennek az ősi módszernek - nagyon sok alkalmazási területe van, a legfontosabb és a leginkább hozzákötött mégis az energetikai tisztítás. Ebben az esetben olyan növényeket füstölünk, melyeknek tisztító hatása van. Ilyen például a keresztény kultúrkörben is jól ismert tömjén gyanta, az orvosi zsálya, a feketeüröm, a boróka valamint az utóbbi időben az amerikai kontinensről átkerült és gyorsan közkedveltté vált palo santo fa és a fehér zsálya.
Tértisztítást a füstölés többféle formájával is végezhetünk (például 100% tiszta füstölőpálcikával, palo santo fadarabbal vagy fehér zsálya köteggel), de a leggyakrabban mégis a klasszikus faszenes füstölést használjuk, hiszen ennek a legnagyobb a füstje és a legerősebb az energetikai hatása. Ez utóbbihoz érdemes olyan edényt használnunk, mely könnyen és jól mozgatható, például fa nyéllel rendelkezik (hogy ne melegedjen át), vagy lengethető mint a templomból ismert tömjénező edények. A faszén, melyre a természetes füstölőszer kerül, a vízipipa boltokból már jól ismert öngyulladós faszénkorong, melynek meggyújtása és átizzása 3-4 percet vesz igénybe. A füst és az energiák tereléséhez pedig érdemes madártollakból készült legyezőt használnunk. Az energetikai tértisztítás egy rituálé, azaz egy konkrét szándékkal véghezvitt „mágikus”, teremtő cselekedet, ezért fontos, hogy szánjunk rá mindig kellő időt (ne csak úgy kutyafuttában végezzük), amikor is teljes figyelmünket ennek szenteljük. Ez egy kisebb lakás esetén minimum fél óra, családi háznál, ahol kert is van, akár 1-2 óra is lehet. Segíti a jelenlétet, ha egyedül vagyunk otthon, az esetlegesen jelen lévő háziállatok reakcióit pedig figyeljük, ők még érzékenyebben reagálnak erre, mint mi emberek. A tisztításnál ugyanis a bejárattól indulunk, és az óramutató járásával ellentétesen járjuk körbe a lakást-házat, a pincétől a padlásig, az egyik helyiségből a másikba, végén pedig alaposan kiszellőztetünk.
Tértisztítást nem kell túl gyakran végeznünk otthon, elég évente 2-4 alkalommal, rendszerint évszakváltáskor, amikor is a nagyobb takarításokat is végezzük, kivéve ha valami rendkívüli eset történik (betegség, veszekedés, halál), illetve ha mi magunk érezzük ennek szükségét azáltal, hogy minden különleges ok nélkül rosszul érezzük magunkat a térben. A tértisztítás után a legtöbb ember pozitív érzéseket és változásokat tapasztal: „felkönnyül” a tér, mozgásba lendülnek az energiák, több az öröm és felszabadultság, kevesebb a feszültség és a veszekedés, beindulnak a rég áhított változások.
Szerző: Papp Csilla
A természetes füstölést, mint a hagyományos fitoterápia egyik ágát - a teák, borogatások, balzsamok és tinktúrák mellett - évezredek óta használják az emberek gyógyulásának elősegítésére. Legyen az fájó reumatikus végtag, húzódás, zúzódás, ekcéma vagy lázas betegség, a manapság jobban ismert és használt fitoterápiás praktikák mellett még rendszeresen meg is füstölték a fájó testrészt egy megfelelő növénnyel vagy füstölőkeverékkel
Ez a fizikai szintű alkalmazás mostanra a nyugati fitoterápiából szinte teljesen kiveszett, de a hagyományos kínai orvoslás ma is használja a moxázás, vagyis melegítéses, égetéses gyógymód formájában.
A füstölést leginkább a következő módokon használhatjuk a gyógyulás támogatására:
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ezekkel a hatásokkal csak abban az esetben számolhatunk, ha 100% tiszta és természetes növényi részeket füstölünk, legyen az rácsos edényen, faszénen elfüstölt füstölőszer, pálcika vagy füstölőkúp. Beltéren - hacsak nem teret tisztítunk - nem ajánlatos faszénen füstölni, ezért inkább a rácsos edény használata valamint a füstölőpálcikák javasoltak. Ez utóbbiak közül a japán pálcikák különösen jók lehetnek, hiszen minimális füsttel égnek - sőt léteznek teljesen füstmentesen izzók is - ezek különösen abban az esetben lehetnek hasznosak, ha a légtérben füstérzékelő vagy légzési problémával küzdő beteg van. Ha pedig füstölünk, akkor legalább naponta egyszer szellőztessünk is.
Szerző: Papp Csilla
Olyan furcsa időket élünk, mikor a légtér fertőtlenítése alapszükséglet. A tiszta, kórokozóktól mentes levegő lakásunk szobáiban elengedhetetlenné vált, és nem csak a már megszokott téli vírusok, mint az influenza, hanem a mindennapjainkat átszövő vírus miatt is.
2020-ban és idén is rengeteget vagyunk otthon, a négy fal között. Bele sem gondolunk, hogy az egyik legszennyezettebb levegő, melyet belélegzünk, az a saját otthonunk levegője.
- A belterek légterei a kutatások szerint szennyezettebbek mint a nagyvárosok levegője. Nincs is ezen mit csodálkozni, hiszen a levegőben jelen lévő szennyező anyagok, - oldószer maradványok, főzés, takarítás közben keletkezett vegyi-, és biológiai anyagok, különböző mikroorganizmusok, melyek hatással vannak egészségünkre. A „beteg épület szindróma” tünetegyüttes létét a WHO már 1986 óta elismeri. A NASA kutatása szerint ez ellen a leghatékonyabban a gyakori szellőztetéssel és a zöld szobanövényekkel harcolhatunk, melyek megkötik a szennyező anyagokat.
De mi a helyzet a kórokozókkal és a vírusokkal, mint amilyen a covid-19 is, melyek éppen a szellőztetéssel vagy ruháinkkal juthatnak be otthonainkba?
A füstölés egy olyan ősi, ám hatékony módszer, melynek segítségével kellemes, ugyanakkor tudatos módon teremthetünk tiszta és egészséges levegőt az otthonainkban. A régiek csak úgy, mint napjainkban a különféle illatos gyantákat füstölték leginkább, ilyen a tömjén, a mirha vagy a fenyőgyanta. Bizonyára sokan hallották már a mondást: „menekül mint ördög a tömjénfüsttől”. Régen ugyanis a betegségeket az ördögtől valónak tartották, mivel ennek egyik ellenszere annak füstje volt. Azóta már a tudomány is bizonyította eleink „igazát”, miszerint a balzsamfafélék családjába tartozó tömjén gyanta balzsamos illatú füstje, erős fertőtlenítő és tisztító tulajdonságokkal rendelkezik, s tény a vírus- és baktériumölő hatása is.
Manapság az aromaterápia a reneszánszát éli, az illóolajok valóban csodálatos esszenciák. Ám érdekes tény, hogy az illóolajok párologtatásánál a prémium minőségű, természetes füstölőanyagok füstölése hatékonyabb módszer a levegő fertőtlenítésére. Egy igen friss, 2018-as tanulmány szerint a tömjén (Boswellia carterii) füstölésekor a levegő légterében jelenlévő baktériumok száma 91,43 %-kal csökkent, míg a tömjén illóolaj párologtatásakor ugyanez a szám „csupán” 67,5% volt.
Ha valóban prémium, természetes füstölőszereket alkalmazunk, úgy nem csupán jó illatot varázsolunk az otthonainkba, de egészségesebb környezetet is biztosítunk a családunknak. Legfontosabb azonban, hogy hozzáértő szaküzletből szerezzük be a magas minőségű füstölőanyagokat, hiszen csak a valóban természetes, jó minőségű növényi részek képesek a levegő fertőtlenítésére!