A hagyományos faszenes füstölés modern, kisebb légterű helyiségekben is könnyedén megvalósítható megoldása a füstölőrácsos edény, alkalmazása nagyban megkönnyíti és élvezetessé teszi a füstölést. A füstölőrács használatával nem éri olyan intenzív hőhatás az elfüstölni vágyott alapanyagokat, így azok nem csak megperzselődnek, megégnek, hanem az egyenletes hő hatására illatuk kibomlik, kivirágzik, és hosszabban érződik, mint a faszénen való füstölés esetében. Ehhez az újfajta füstöléshez egy füstölőrácsos edényre vagy egy meglévő aromalámpára van csak szükségünk, melynek levehető a tálkája, és a helyére a füstölőrács (rozsdamentes acél vagy réz) kerül. Lakásunk, kezelő helyiségünk vagy irodánk (ha minden körülmény megfelelő) ékköve lesz az általunk kiválasztott egyedi rácsos edény, találsz zsírkőből, rézből vagy magyar keramikus által kézzel készített gyönyörő edényeket, amik mind ideálisan vannak kiképezve a füstöléshez.
Szükséged lehet még adagolókanálra, nagy fém kefére, edény alátétre, mécsesre, csipeszre és mécsesalátétre.

Az edényben füstölőrács alá elhelyezzük a meggyújtott teamécsest, majd pedig a rácsra tesszük a füstölnivalót, mely lehet önmagában tiszta, natúr gyanta ( pl. tömjén vagy mirha ), vagy egy előre elkészített keverék. Egy füstölés alkalmával 1-2 adagolókanálnyi (mokkáskanálnyi) anyagot tegyünk a rácsra. A legideálisabb, ha a teamécses lángja és a füstölőrács között kb. 8-9 cm a távolság, ez elég hőt biztosít a növények elfüstöléséhez, illatanyagaik kíméletesen jutnak a légbe, továbbá a füstölőrács használatával kevesebb füst keletkezik, így nem hat zavarólag egy kisebb légtérben sem.

Fontos megemlíteni és kiemelni a teamécses szerepét a füstölés során! Tapasztalataink alapján, minden gyertyának egyénisége van, más hővel, más intenzitással égnek. Így előfordulhat, hogy adott gyertya percek alatt megperzseli a rácson lévő anyagot, míg a következő be sem indítja a füstölést. Ha túl erősnek ítéljük gyertyánkat, oltsuk el és vágjuk vissza a kanócot, a kisebb láng moderáltabb hőleadást eredményez. Abban az esetben, ha pár perc elteltével sem indul be a füstölés, emeljük meg a teamécsest egy erre a célra kialakított kerámia koronggal vagy bármilyen hőálló, nem éghető koronggal, légy kreatív (mi már használtunk befőttes üveg kupaktól elkezdve másik mécses táljkájáig sok mindent), a lényeg, hogy csökkentsük a láng és az anyag közti távolságot.

A rácson elhelyezett anyagok égési ideje függ a mécses erősségétől, attól, hogy a választott füstölőanyag milyen arányban tartalmaz gyantát ( minél magasabb a gyanta tartalma, annál hosszabb a füstölési ideje, ebből következik, minél kevesebb gyantát látunk vagy teszünk keverékünkbe, annál gyorsabban elfüstöl ).

A füstölőrácsos edényhez használt füstölőanyagok teljesen természetesek, semmilyen mesterséges adalékanyagot, tartósítószert nem tartalmaznak !

A faszenes füstölés a természetes füstölés legősibb módja: az ember vélhetően azóta füstöl, amióta ismeri és használja a tüzet ( több százezer éve... )

Mivel a füstölés ezen módja teljes figyelmet kíván, ezért "wellness" célokra ( ld. térillatosítás ) nem  nagyon használjuk, elsősorban szertartásokhoz, rituálékhoz, gyógyításhoz, imához, szakrális tevékenységekhez ajánljuk.

Tértisztításhoz és auratisztításhoz is ez a megfelelő választás, ha nem kaliforniai fehér zsálya köteget vagy Palo Santo-t akarunk használni.

Ilyenkor megvan az az előnyünk, hogy egy jól kiválasztott, megfelelő füstölőszert vagy keveréket - amely személy és térspecifikus - tudunk füstölni.

Mire van szükségünk a faszenes füstöléshez?

  - faszenes edényre és alátétre ( tértisztításhoz a nyeles edényeket ajánljuk )
 - hőelvezetés céljából homokra vagy sóra ( ha nem faszenes rácsos edényen füstölünk )
 - faszénre
 - egy csipeszre, amivel meg tudjuk fogni a szénpogácsát, mikor nyílt lánggal begyújtjuk
 - végül adagolókanálra és a kívánt füstölőszerre

Egy tűzálló edénybe tegyük bele a homokot, melynek az a szerepe, hogy így a faszén szépen megtartja a parazsát, illetve a hő egyenletesen eloszlik, és mivel közvetlenül nem érintkezik a faszén az edénnyel, ezért nem okoz elszíneződést sem és csökkentjük edényünk elpattanásának esélyét is ( ha porcelánból vagy kerámiából készült edényünket használjuk ).

Amennyiben a kényelmes öngyulladós faszén mellett döntöttünk, figyeljünk a begyújtási folyamatra, mert előfordulhat, hogy a faszén úgy gyullad meg, mint a tűzijáték. És mivel a füstje sem igazán kellemes, ezért javasolt a faszén begyújtását a szabadban ( kertben, teraszon ) elvégezni.

A begyújtási folyamat úgy történik, hogy a csipesszel megfogott faszenet egy gyertya vagy az öngyújtó lángja fölé tartjuk, és látni fogjuk, hogy a faszén egy kis részen szikrával elkezd reagálni, amely lassan tovaterjed. Ekkor tegyük a faszenet élére állítva a homokba, és hagyjuk, hogy a levegő és a szél elvégezze a többi munkát. Természetesen tarthatjuk a faszenet végig a csipesszel is.

Nem öngyulladós faszén esetén sokkal több időre és türelemre van szükségünk, hogy a szén teljesen átizzon, viszont nem is fogjuk érezni az öngyulladást segítő vegyi anyag illatát, és természetesen be sem lélegezzük. Lehet már olyan öngyulladós faszenet is kapni, melyben egy természetes anyag segíti a faszén könnyebb meggyúlását.

Mikor a faszenünkön megjelenik egy hamvas szürke hamuréteg, az jelzi, hogy az intenzív hő lecsendesedett (továbbra is több száz fokon izzik), ráhelyezhetjük a homok vagy só rétegre és rátehetjük a füstölőanyagot. Mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a faszén gyakran túl magas hőfokkal ég, ezért gyakran folyamodunk olyan praktikákhoz, melyekkel igyekszünk mérsékelni a leadott hőt:

• rászórhatunk pici homokot
• rászórhatunk kevés sót
• tehetünk rá kicsi hőálló kerémialapkát

A homokkal való beszórásnak még az is az előnye, hogy ha másik füstölőanyagot szeretnénk rátenni, akkor egy hőálló kanál segítségével egyszeűen csak lekaparjuk a homokot a füstölőanyaggal együtt és rátesszük a másikat.

Mi alapján választunk faszenet ?

A korábban említett használati praktikákon túlmenően a faszén mérete lehet még mérvadó, 27 mm-től egészen 50 mm-ig terjedő méret meghatározza az égési időt, ami kb  20 perctől egészen egy óráig eltarthat.

Szertartás, rituálé esetén érdemes a hosszabb égésidejű szeneket választani: tovább izzanak, és a közepükbe egyszerre több füstölőszer tehető, így intenzívebb a füstképződés.

A természetes füstölést, mint a hagyományos fitoterápia egyik ágát - a teák, borogatások, balzsamok és tinktúrák mellett - évezredek óta használják az emberek gyógyulásának elősegítésére. Legyen az fájó reumatikus végtag, húzódás, zúzódás, ekcéma vagy lázas betegség, a manapság jobban ismert és használt fitoterápiás praktikák mellett még rendszeresen meg is füstölték a fájó testrészt egy megfelelő növénnyel vagy füstölőkeverékkel

Ez a fizikai szintű alkalmazás mostanra a nyugati fitoterápiából szinte teljesen kiveszett, de a hagyományos kínai orvoslás ma is használja a moxázás, vagyis  melegítéses, égetéses gyógymód formájában.

A füstölést leginkább a következő módokon használhatjuk a gyógyulás támogatására:

• Életterünk levegőjét fertőtleníthetjük tömjén és borókabogyó keverékével, fehér zsályával, palo santoval, kámforral, de füstölhetünk a kórokozók elpusztítására 100% tiszta, jó minőségű füstölőpálcikát is, mely fertőtlenítő hatású növényekből készül.
• Mivel a betegség általában sok félelemmel és negatív gondolattal jár együtt, érdemes megfelelő füstölővel teret is tisztítani - ezek a tisztító növények és keverékek fizikai szinten fertőtlenítenek is - hogy az így „felkönnyült” tér a gyógyulás felé vezessen.
• Megfelelő növényekkel javíthatjuk a beteg hangulatát, oldhatjuk az ilyenkor gyakran fellépő depresszív gondolatokat: például egy vidám narancsos füstölőkeverékkel vagy pálcikával, a bátrabbak pedig füstölhetnek masztix gyantát, kamillát, körömvirágot, orbáncfüvet és angelikagyökeret, melyek szinte meghívják a napsugarat a szobába, és elűzik a búskomorságot.
• A betegség során megcsappanó életerőt és lendületet pedig mirhával, fenyőgyantával, cédrussal, kakukkfűvel és rozmaringgal tudjuk „visszacsalogatni”. Ezek közül a cédrus vagy a fenyő pálcika formájában is elérhető, a többi növényt leginkább rácsos edényen ajánlott füstölni.
• A fizikai szinten immunerősítő növényekből - mint például a cistus és az echinacea - ha éppen tea formájában fogyasztjuk őket, nem pedig valamilyen kivonatként, akkor tehetünk belőlük a füstölőrácsra is egy kis gyanta ( pl. kopál, dammar vagy tömjén ) kíséretében. Füstölve a lelki-szellemi ellenállóképességet erősítik.
• A mirha és a vetiver abban tud segíteni, hogy egy ilyen sokszor nehéz helyzetben ne veszítsük el a talajt a lábunk alól,
• Míg a levendula azon túl, hogy segít az ellazulásban, kitisztítja a körbe-körbe kavargó gondolatokat.
• A sokak által közkedvelt szantálfa pedig visszahozza a harmóniát és békét a háborgó hétköznapokba, hogy a középpontunkba visszakerülve ismét optimistán nézzünk előre.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ezekkel a hatásokkal csak abban az esetben számolhatunk, ha 100% tiszta és természetes növényi részeket füstölünk, legyen az rácsos edényen, faszénen elfüstölt füstölőszer, pálcika vagy füstölőkúp. Beltéren - hacsak nem teret tisztítunk - nem ajánlatos faszénen füstölni, ezért inkább a rácsos edény használata valamint a füstölőpálcikák javasoltak. Ez utóbbiak közül a japán pálcikák különösen jók lehetnek, hiszen minimális füsttel égnek - sőt léteznek teljesen füstmentesen izzók is - ezek különösen abban az esetben lehetnek hasznosak, ha a légtérben füstérzékelő vagy légzési problémával küzdő beteg van. Ha pedig füstölünk, akkor legalább naponta egyszer szellőztessünk is.

Szerző: Papp Csilla

Az elmúlt 1 év bezártsága erőteljesen rányomja a bélyegét az emberek hangulatára, sokan rosszkedvűek, vagy akár depressziósak is, de általános lett a félelem és a bizalmatlanság is, ami nem meglepő, látva a kialakult pandémiás szituációt.

Ha magán a helyzeten azonnal nem is, de a hozzá való viszonyunkon tudunk változtatni, és ebben a természetes füstölőszerek - a növényi gyanták és szárítmányok – rengeteget tudnak segíteni.

S hogy ez miért fontos? Mert a jókedvű, pozitív gondolkodású ember könnyebben viseli az élet megpróbáltatásait, immunrendszere is erősebb, kevésbé fogékony a betegségekre, és könnyebben - gyorsabban is gyógyul – ezt már az orvosok is látják egy ideje.
Minden növénynek megvan a maga „szuperképessége”, vagy akár több is, amivel támogatni tud bennünket, embereket, így nem meglepő módon ehhez a témához is több olyan növényt találhatunk, melyek segíthetnek ebben az áthangolásban, akár természetes füstölőszerként rácsos vagy faszenes edényen, illetve pálcika formájában, ha ez utóbbi is 100% természetes és tiszta.
Érdemes először ún. tisztító növényeket füstölni – például tömjént, kopált, orvosi vagy fehér zsályát, palo santot, levendulát ( esetleg pici kámfort ) - vagy akár magunkat és a teret energetikailag megtisztítani.
A tisztító növények füstje mintegy magába szippantja a sok-sok negatív gondolatot és érzelmet, és az ezt követő szellőztetéskor egyszerűen kiviszi a lakóterünkből.

Az így megtisztult ( és egyben fertőtlenített ) térben már bátran füstölhetjük a jókedvre és pozitivitásra hangoló növényeinket:

• a gyanták közül például valamelyik világos vagy aranysárga tömjént, a masztixot, a borostyánt és az aranykopált, vagy akár valamelyik benzoét, ők már gyönyörű sárgás színűkkel is jókedvre derítenek, hát még az illatukkal
• a szárítmányok közül a klasszikus fitoterápiából ismert orbáncfűnek közismerten hangulatjavító hatása van füstölve is, akárcsak a sok-sok gyönyörű napsárga virágnak: körömvirág, napraforgóvirág, árnikavirág
• természetesen a narancshéj sem maradhat el, hiszen életörömre hangol
• a kevésbé ismert örvénygyökér pedig elűzi a búskomorságot
• az észak-amerikai indián tradícióból ismert édesfű ( hivatalos nevén illatos szentperje ) szintén nagyon jó hangulatjavító, harmonizáló, illata szinte mindenkinek tetszik, akárcsak a sztóraxé, mely utóbbit szintén nyugodtan füstölhetjük
• a kardamom exotikus – fűszeres illata megnyugtatja az idegeket, mosolyt csal az arcunkra, és mintegy szárnyra kelti lelkünket
• a pacsuli nagyon jól oldja a félelmeket, míg a mirha és a vetiver segít, hogy biztonságban érezzük magunkat.

A fentebb említett növények többsége pálcika formájában is elérhető, ez alól csak a különlegesebb gyanták, mint a masztix és az aranykopál kivételek.

Mindig figyeljünk a füstölők minőségére, mert ezek a jótékony hatások csak a valódi növényekből készült 100% tiszta füstölők esetében működnek!

Szerző: Papp Csilla 

A tavasz időszaka, mikor a természet új életre kel, kiemelten szól az embereknél is a megújulásról, az újrakezdésről. Ekkorra esik a Húsvétot megelőző 6 hetes böjt, mely fizikai szinteken a testünket elnehezítő salakanyagok kitisztításáról szól, lelki-szellemi szinteken pedig a bennünket már nem szolgáló érzelmek, gondolatok, hitrendszerek elengedéséről.
De nemcsak testünknek, lelkünknek és szellemünknek van szüksége a tisztulásra és az elengedésre, hanem a bennünket körülvevő kisebb-nagyobb térnek is, legyen az lakás, iroda vagy kert.

Ezért vágunk bele tudatosan vagy tudattalanul a tavaszi nagytakarításba, rendrakásba, szortírozásba és lomtalanításba, melynek végeztével legalább annyira megkönnyebbülünk, mint amikor böjtölünk. Hála Istennek egyre többen ismerik fel, hogy a „láthatatlan” szintek tisztítása legalább annyira fontos, mint a láthatóké, és egészítik ki a böjtöt és a lomtalanítást energetikai tértisztítással valamint auratisztítással, melyet ősidők óta füstöléssel végeznek.
A füstölés - mint a tradícionális növényhasználat egyik legősibb ága - egyidős az emberiséggel: a különféle gyógy- és fűszernövények tűz általi elhamvasztása során felszabaduló illatok és energiák különféle jótékony hatásait hamar felfedezték őseink.
Hagyományát és tudását minden ősi kultúrában nagyra becsülték, legyen az az ókori Egyiptom,
Babilónia, Görögország, a Római birodalom, India vagy Kína, vagy akár az őslakos indiánok az amerikai kontinensen ( maják, aztékok stb. ), de lovon vándorló őseink életének is szerves részét képezte a füstölés. 
A füstölés legfontosabb alkalmazási területe a korábban már említett energetikai tisztítás - legyen ez auránk vagy a minket körülvevő élettér kitisztítása. Ezekben az esetekben olyan növényeket füstölünk, melyeknek erőteljes tisztító hatása van: ilyen például a keresztény kultúrkörben is jól ismert tömjén gyanta, az orvosi zsálya, a feketeüröm, a levendulavirág, a boróka, valamint az utóbbi időben az amerikai kontinensről átkerült és gyorsan közkedveltté vált palo santo fa és a fehér zsálya. Ez utóbbit a
leggyakrabban ún. növényi köteg – smudge - formájában használjuk.

A füstölést a legtöbben a pálcika és kúp formában ismerik és gyakorolják – sajnos rendszerint nagyrészt szintetikus pálcikákkal és kúpokkal - hiszen a forgalomban lévő füstölők nagyjából 90%-a ilyen. Ezen részben vagy egészben szintetikus összetevőket tartalmazó füstölők teljesen alkalmatlanok energetikai tisztításra, ez utóbbihoz ugyanis a valódi növények erejére van szükségünk. S bár manapság már több ilyen 100% természetes füstölőpálca elérhető, auratisztítást és tértisztítást mégsem velük, hanem a lehető legtermészetesebb módon füstölve végezzük: faszénkorongon füstölőkeveréket égetve vagy palo santo fát vagy fehér zsálya köteget meggyújtva.
Így a lehető legnagyobb a füst és ezáltal a legerősebb az energetikai hatás.
Auratisztításnál önmagunkat füstöljük körbe tetőtől – talpig, míg a tértisztításnál a lakásunkban, házunkban, munkahelyünkön vagy akár a kertünkben megyünk körbe a pincétől a padlásig, de egy alapos külső-belső takarítás után autónk is hálás lesz egy kis energetikai simogatásért. 
Auratisztítást a 6 hetes böjti időszakban akár minden nap is végezhetünk, a tértisztítás azonban elég egyszer végezni - lehetőleg a fogyó hold idején - mely még jobban segíti a tisztulást és az elengedést. Garantáltan minden esetben érezni fogjuk a változást: a tisztaság és a könnyedség érzését magunkban és magunk körül. Mozgásba lendülnek az energiák, több lesz az öröm és felszabadultság, kevesebb a feszültség és a veszekedés, beindulnak a rég áhított változások. És még talán az autónkat is elkerülik a balesetek...