A természetes füstölőanyagok másik fajtája és a keverékek egyik összetevője a növényi szárítmányok. Ezek rendszerint olyan növények szárított és aprított részei ( gyökér, szár, levél, virág ), melyek tradícionálisan gyógynövényként és/vagy fűszernövényként is használatosak, ilyen pl. a levendula, zsálya, kakukkfű, citromfű, borókabogyó stb, de füstölünk olyan növényt is, ilyen pl. a tuja, mely belsőleg alkalmazva mérgező lenne, füstölve azonban nem. Bizonyos növényeknek több részét is füstölhetjük, ilyen pl. a borókafa, borókahajtás, borókabogyó, vagy akár a növényi szárítmány mellett a gyantája is ismert füstölőanyag ( fenyőgyanta-fenyőtűlevél, cédrusgyanta-cédrushajtás ).

A növényeket ritkán füstöljük önmagukban, általában valamilyen gyantával keverve kerülnek a faszénre vagy a füstölőrácsra, mely megvédi őket attól, hogy túlságosan megégjenek. Ez alól csak néhány növény kivétel. Ilyen pl. a fehér zsálya, melyet gyakran füstölnek úgy, hogy egy-egy levelet meggyújtanak és hőálló edénybe tesznek, illetve azok a növények ( cédrus, kék zsálya, sivatagi zsálya, marcipán zsálya, hegyi balzsam, tuja stb. ) melyeket a különféle indián és más sámánisztikus hagyományokban ún. kötegben ( smudge ) füstölnek ( ezek lehetnek egyféle vagy többféle növényből ), valamint a Palo Santo, mely a dél-amerikai indiánok szent fája. Ezt a hasított, balzsamos-fűszeres illatú fadarabot hagyományosan meggyújtják, és addig hagyják izzani ( nem kell félni, nem lángol ), ameddig csak szükség van rá.

Füstöléskor a tűz transzformáló energiája által felszabadulnak a növényekből a bennük tárolt szellemi minőségek, melyek erőteljesen hatnak az ember finomenergetikai rendszerére és a bennünket körülvevő környezet morfogenetikus mezejére. S bár a füstölésnek fizikai hatása is van, az előbb említett lelki-szellemi minőség sokkal fontosabb a fizikainál. Ezért különösen fontos, hogy valódi és tiszta alapanyagokat füstöljünk, mert csak azokból tudnak felszabadulni a tiszta információk.

A természetes füstölőanyagok egyik fajtája és a keverékek egyik összetevője a növényi gyanta, mint például a tömjén, a mirha, a kopál vagy a fenyőgyanta. Nagyon sok fajtája létezik, csak tömjénből találhatunk vagy 20-30 félét. Mindegyiknek más az illata és természetesen más hatással is van ránk, hiszen más információt közvetít felénk.

Közös tulajdonságuk, hogy egy fa vagy cserje "izzadja" ki magából, hogy a kérgén keletkező véletlen vagy szándékos sérülést begyógyítsa. Ha van kertünk és gyümölcsfánk, akkor azon is láthatunk ilyen gyantacseppeket. A növényi gyantákat évezredek óta használják az emberek, nemcsak füstölésre, hanem belsőleg gyógyításra is( pl. a tömjénnek erőteljes gyulladáscsökkentő hatása van, a sandaraknak görcsoldó, a guggulnak összehúzó és tisztító ), akárcsak a gyógynövényeket. Külsőleg is használták őket pl. krémekbe, balzsamokba, de a bútorkészítésben is régóta segíti a mesteremberek munkáját ( pl. dammar, masztix, sandarak, sárkányvér ).

A legtöbb gyantát magában is füstölhetjük, ekkor érezzük igazán az eredeti, tiszta illatukat, de némelyek nagyon megfolyhatnak ( pl. masztix, benzoe, elemi ), ezért füstölőrácsos edény használata esetén ilyenkor érdemes kicsi alufóliát tenni alájuk, vagy növényi szárítmányokkal együtt füstölni, ilyenkor a növény jótékonyan felissza a gyantát, ami pedig megvédi a növényt a megégéstől. A megfelelően összeállított keverékekben a gyanták és a növények egymás hatását kiegészítik és erősítik, így alkotva szinergiát és létrehozva egy új, magasabb szellemi, energetikai minőséget.

A természetes füstölőanyagok füstölőrácsos edényen történő füstölésének egyetlen "piszkos munka" része, az a füstölőrács tisztítása. Leginkább a gyanták illetve a gyantásabb füstölőkeverékek azok, melyeknek használata után szembesülhetünk azzal, hogy rácsunk eltömődött vagy vastag anyagréteg olvadt a finom fém hálóba.

Egy egy rács több éven át használható, ha rendszeresen rászánunk pár percet a megfelelő tisztítására! Szükséged lesz egy csipeszre vagy fogóra és bármilyen nyílt lángra.

Hogy ez hogyan is zajlik?

Minden rács mellé ajándékba kapsz egy kis fém kefét, mellyel a szárazabb keverékek maradékát le tudod söpörni. Miután a rácsba ragadt anyagot a kefével már nem érdemes és nem is lehet eltávolítani, fogjuk meg egy csipesszel a rácsot (vagy fogóval, csak ne a puszta kezeddel) és nyílt lángba tartva ( ez lehet szakács fáklya, vihar gyújtó, öngyújtó vagy gyertya lángja - legerősebbtől a gyengébbik felé sorolva őket ) hagyjuk, hogy az anyag lángra lobbanjon. A lángtól ne ijedjünk meg, anyag mennyiségtől függően eltarthat 1,5-2 percig is a telejs kiégés. Miután elaludt a kiégő anyag lángja, a maradék kormot a kis kefe segítségével söpörjük ki. És készen is vagyunk.

Felmerülhet a kérdés, hogy milyen gyakran kell ezt megismételni?

Ez függ attól, hogy melyik füstölőanyagot részesítjük előnyben (füstölőkeverék, tömjénkeverék vagy tiszta gyanta) és milyen gyakran váltogatjuk a füstölőanyagot a rácson! Tapasztalataink szerint kb. 3-5 füstölés után érdemes megcsinálni a tisztítást.

Olyan furcsa időket élünk, mikor a légtér fertőtlenítése alapszükséglet. A tiszta, kórokozóktól mentes levegő lakásunk szobáiban elengedhetetlenné vált, és nem csak a már megszokott téli vírusok, mint az influenza, hanem a mindennapjainkat átszövő vírus miatt is.

2020-ban és idén is rengeteget vagyunk otthon, a négy fal között. Bele sem gondolunk, hogy az egyik legszennyezettebb levegő, melyet belélegzünk, az a saját otthonunk levegője.

- A belterek légterei a kutatások szerint szennyezettebbek mint a nagyvárosok levegője. Nincs is ezen mit csodálkozni, hiszen a levegőben jelen lévő szennyező anyagok, - oldószer maradványok, főzés, takarítás közben keletkezett vegyi-, és biológiai anyagok, különböző mikroorganizmusok, melyek hatással vannak egészségünkre. A „beteg épület szindróma” tünetegyüttes létét a WHO már 1986 óta elismeri. A NASA kutatása szerint ez ellen a leghatékonyabban a gyakori szellőztetéssel és a zöld szobanövényekkel harcolhatunk, melyek megkötik a szennyező anyagokat.

De mi a helyzet a kórokozókkal és a vírusokkal, mint amilyen a covid-19 is, melyek éppen a szellőztetéssel vagy ruháinkkal juthatnak be otthonainkba?

A füstölés egy olyan ősi, ám hatékony módszer, melynek segítségével kellemes, ugyanakkor tudatos módon teremthetünk tiszta és egészséges levegőt az otthonainkban. A régiek csak úgy, mint napjainkban a különféle illatos gyantákat füstölték leginkább, ilyen a tömjén, a mirha vagy a fenyőgyanta. Bizonyára sokan hallották már a mondást: „menekül mint ördög a tömjénfüsttől”. Régen ugyanis a betegségeket az ördögtől valónak tartották, mivel ennek egyik ellenszere annak füstje volt. Azóta már a tudomány is bizonyította eleink „igazát”, miszerint a balzsamfafélék családjába tartozó tömjén gyanta balzsamos illatú füstje, erős fertőtlenítő és tisztító tulajdonságokkal rendelkezik, s tény a vírus- és baktériumölő hatása is.

Manapság az aromaterápia a reneszánszát éli, az illóolajok valóban csodálatos esszenciák. Ám érdekes tény, hogy az illóolajok párologtatásánál a prémium minőségű, természetes füstölőanyagok füstölése hatékonyabb módszer a levegő fertőtlenítésére. Egy igen friss, 2018-as tanulmány szerint a tömjén (Boswellia carterii) füstölésekor a levegő légterében jelenlévő baktériumok száma 91,43 %-kal csökkent, míg a tömjén illóolaj párologtatásakor ugyanez a szám „csupán” 67,5% volt.

Ha valóban prémium, természetes füstölőszereket alkalmazunk, úgy nem csupán jó illatot varázsolunk az otthonainkba, de egészségesebb környezetet is biztosítunk a családunknak. Legfontosabb azonban, hogy hozzáértő szaküzletből szerezzük be a magas minőségű füstölőanyagokat, hiszen csak a valóban természetes, jó minőségű növényi részek képesek a levegő fertőtlenítésére! 

forrás: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29530608/

Február a szerelem, a párkapcsolatok, a házasságok hónapja, a tavasz közeledtével az érzéseink még erősebbé válnak. A szerelem, az érzelmek elmélyülésében a valódi illatok segíthetnek jobban, melyek közvetlenül szívünket és lelkünket szólítják meg. Az illatok az életünkben nagy szerepet játszanak, egy kellemes emléket évek múltán is vissza tudnak idézni, sőt a történelem során számtalanszor nagy hangsúlyt fektettek csodálatos erejének. 

Sokan ismerik a szépséges Belaki történetét a Bibliából, aki elindulván hazájából, a gazdag és virágzó Sábai királyságból - mely az Arab-félsziget déli részén, a mai Oman és Jemen területén feküdt - gazdag rakománnyal érkezett Jeruzsálembe, az Ókori Kelet bölcs királyához, Salamonhoz:

"Megérkezett Jeruzsálembe igen tekintélyes kísérettel és tevékkel, amelyek balzsamot, igen sok aranyat és drágakövet hoztak. Elment Salamonhoz, és beszélt vele mindenről, amit kigondolt. Azután adott a királynak százhúsz talentum aranyat, igen sok balzsamot és drágakövet. Soha sem hoztak annyi balzsamot, mint amennyit Sába királynője adott Salamon királynak." (Királyok 1. könyve).

Belakiról feljegyezték, hogy nemcsak szép, de nagyon okos is volt, aki jól ismerte az illatok titkát, és ezt a tudását bizonyára Salamon udvarában is bevetette. A többi pedig már történelem, a valaha létezett egyik legszebb szerelmi történet, és az általa ihletett egyik legszebb szerelmi vers, az Énekek Éneke, melyet állítólag Salamon írt Sába királynőjének.

De mit is vitt Belaki Salamonnak és pontosan miért?

Vélhetően illatos tömjént, fanyar mirhát, édes opoponaxot, balzsamos sztóraxot, különleges illatos növényeket és fűszereket, melyek az Ókorban még az aranynál is drágábbak voltak - a Sábai királyság pedig bővelkedett bennük - ebből fakadt gazdagságuk. De nem csak kereskedtek velük, hanem azt is tudták, hogyan használják őket - ez a tudás segített Belakinak, hogy a bölcs Salamon királyt maga mellé állítsa - ezzel biztosítva karavánjainak szabad útját, mert hogy ez volt a valódi célja.

A növényeket ősidők óta használják az emberek csábításra, az érzékiség fokozására sokféle formában: talizmánként, főzetként, illatos balzsamként, illóolajként vagy füstölőként. A Belaki által vitt sztórax (balzsam) ma is az egyik leggyakrabban használt afrodiziáló gyanta, jellegzetes édes-balzsamos illata szinte mindenkit elvarázsol. Kinyitja a szívet, elsimítja a gondokat, balzsamozza a lelket, akárcsak a vele rokon benzoé.
- Az opoponax - amely a mirha édes változata - édes-fűszeres illata tágítja az érzékelést, ezért gyakran találkozunk vele szerelmi keverékekben, akárcsak a mágikus illatú labdanummal, melyet füstölve az ókori krétai nők ruhájukat, a belőle készült balzsammal pedig keblüket illatosították, hogy vonzóak és ellenállhatatlanok legyenek. És tették ezt minden áldott nap.
Akkoriban a női lakóterek, hálószobák szinte elképzelhetetlenek voltak illatok nélkül: tömjén, mirha, cassia (fahéjvirág), ámbra - manapság ezt már a növényi ambrettával helyettesítjük - rózsa, jázmin: a jó illatok a ház urát is elvarázsolni voltak hivatottak.
Más földrészeken, más kultúrákban természetesen más növényeket használtak: az amerikai kontinensen ilyen volt például a guajakfa, a kakaóbabhéj, a muira puama (potenciafa) vagy a damiana, ez utóbbit a mai napig is előszeretettel keverik a koktélokba a karibi térségben és Mexikóban.

S hogy kis hazánkban mit használhattak az asszonyok? Erről a fennmaradt népdalok árulkodnak:

„Hej, tulipán, tulipán, teljes szegfű, szarkaláb, tele kertem zsályával, szerelemnek lángjával. Nyisd ki rózsám kapudat, hadd kerüljem váradat, rózsafának illatja, az én szívem biztatja.”

A szerelmet hozó, vágyfokozó füstölőkeverékekben, pálcikákban tehát ezekkel a növényekkel találkozhatunk, melyek közül manapság az egyik legkedveltebb az ambrózia. Édes-balzsamos illata mindenkit elvarázsol, kinyitja a szívet, ellazít, és felemel. Füstölőpálcika és szív formájában is elérhető - ez utóbbit rácsos edényen vagy faszénen füstölhetjük.

A tavasz időszaka, mikor a természet új életre kel, kiemelten szól az embereknél is a megújulásról, az újrakezdésről. Ekkorra esik a Húsvétot megelőző 6 hetes böjt, mely fizikai szinteken a testünket elnehezítő salakanyagok kitisztításáról szól, lelki-szellemi szinteken pedig a bennünket már nem szolgáló érzelmek, gondolatok, hitrendszerek elengedéséről.
De nemcsak testünknek, lelkünknek és szellemünknek van szüksége a tisztulásra és az elengedésre, hanem a bennünket körülvevő kisebb-nagyobb térnek is, legyen az lakás, iroda vagy kert.

Ezért vágunk bele tudatosan vagy tudattalanul a tavaszi nagytakarításba, rendrakásba, szortírozásba és lomtalanításba, melynek végeztével legalább annyira megkönnyebbülünk, mint amikor böjtölünk. Hála Istennek egyre többen ismerik fel, hogy a „láthatatlan” szintek tisztítása legalább annyira fontos, mint a láthatóké, és egészítik ki a böjtöt és a lomtalanítást energetikai tértisztítással valamint auratisztítással, melyet ősidők óta füstöléssel végeznek.
A füstölés - mint a tradícionális növényhasználat egyik legősibb ága - egyidős az emberiséggel: a különféle gyógy- és fűszernövények tűz általi elhamvasztása során felszabaduló illatok és energiák különféle jótékony hatásait hamar felfedezték őseink.
Hagyományát és tudását minden ősi kultúrában nagyra becsülték, legyen az az ókori Egyiptom,
Babilónia, Görögország, a Római birodalom, India vagy Kína, vagy akár az őslakos indiánok az amerikai kontinensen ( maják, aztékok stb. ), de lovon vándorló őseink életének is szerves részét képezte a füstölés. 
A füstölés legfontosabb alkalmazási területe a korábban már említett energetikai tisztítás - legyen ez auránk vagy a minket körülvevő élettér kitisztítása. Ezekben az esetekben olyan növényeket füstölünk, melyeknek erőteljes tisztító hatása van: ilyen például a keresztény kultúrkörben is jól ismert tömjén gyanta, az orvosi zsálya, a feketeüröm, a levendulavirág, a boróka, valamint az utóbbi időben az amerikai kontinensről átkerült és gyorsan közkedveltté vált palo santo fa és a fehér zsálya. Ez utóbbit a
leggyakrabban ún. növényi köteg – smudge - formájában használjuk.

A füstölést a legtöbben a pálcika és kúp formában ismerik és gyakorolják – sajnos rendszerint nagyrészt szintetikus pálcikákkal és kúpokkal - hiszen a forgalomban lévő füstölők nagyjából 90%-a ilyen. Ezen részben vagy egészben szintetikus összetevőket tartalmazó füstölők teljesen alkalmatlanok energetikai tisztításra, ez utóbbihoz ugyanis a valódi növények erejére van szükségünk. S bár manapság már több ilyen 100% természetes füstölőpálca elérhető, auratisztítást és tértisztítást mégsem velük, hanem a lehető legtermészetesebb módon füstölve végezzük: faszénkorongon füstölőkeveréket égetve vagy palo santo fát vagy fehér zsálya köteget meggyújtva.
Így a lehető legnagyobb a füst és ezáltal a legerősebb az energetikai hatás.
Auratisztításnál önmagunkat füstöljük körbe tetőtől – talpig, míg a tértisztításnál a lakásunkban, házunkban, munkahelyünkön vagy akár a kertünkben megyünk körbe a pincétől a padlásig, de egy alapos külső-belső takarítás után autónk is hálás lesz egy kis energetikai simogatásért. 
Auratisztítást a 6 hetes böjti időszakban akár minden nap is végezhetünk, a tértisztítás azonban elég egyszer végezni - lehetőleg a fogyó hold idején - mely még jobban segíti a tisztulást és az elengedést. Garantáltan minden esetben érezni fogjuk a változást: a tisztaság és a könnyedség érzését magunkban és magunk körül. Mozgásba lendülnek az energiák, több lesz az öröm és felszabadultság, kevesebb a feszültség és a veszekedés, beindulnak a rég áhított változások. És még talán az autónkat is elkerülik a balesetek...