Március 20. körül köszönt be a csillagászati tavasz, ezen a napon van a TAVASZI NAPÉJEGYENLŐSÉG. A tavasz a megújulás, az új élet szimbóluma. Minden évben már a február elseje körüli első teliholdkor megkezdjük az új esztendőt - természeti szempontból - ez ugyanis a régi terhek, a megfáradt energiák leadásának ideje. A napéjegyenlőség idején a Nap az égi egyenlítőn megy körbe. Ilyenkor a Nap horizont feletti íve, megegyezik a horizont alattival, tehát ebben az időben egyenlő hosszúak lesznek a nappalok és az éjszakák. Ezt jelenti a
napéjegyenlőség.

A tavaszi ünnepköröket sok nép hangolta a napéjegyenlőséghez, hiszen ekkor egyforma hosszú a nappal és az éjszaka - ezt már az ókori népek is megfigyelték. Minden természetvallás megünnepli ezt a napot, amikor a Természet felébred hosszú téli álmából, a Föld újra termékennyé válik - elkezdődhet a vetés, az ültetés, kihajtanak az ősszel földbe rejtett magok. Ez a termékenység ünnepe, amikor a fény végre győzedelmeskedik a sötétség felett.

Például Babilonban ez az ünnep Akitu : Évkezdő ünnep, a Menny és Föld házasságának ünnepe, mely egy tíz napig tartó ünnepségsorozat volt. Az ókori Rómában Minerva ötnapos ünnepe volt ekkor. Az egyiptomiak is megtartották a tavaszi napéjegyenlőség ünnepét. Ez a nap "a fény újjászületését", uralomra kerülését jelentette, amit az isteneik szimbolizáltak. Úgy, mint Isis és Osiris szerelme, amelynek gyümölcse Horus, az isteni napgyermek. Így támadt fény a sötétségből. A 'Megtisztulás ünnepét' a kelták Imbolcnak ('anyajuhok teje') nevezték. A neve a juhok első vemhességéhez, az évi első életadásához köthető.

Írországban Tara alapításának ünnepe. Indiában ez az ünnep Sitala : A himlő és a halál istennőjének ünnepe, évkezdő ünnep. Időben ugyanekkorra esik a zsidó Peszách-ünnep is, vagy a germán Ostara : a fák ünnepe, az igazi tavasz első napja. A termékenység szász istennőjét, Eostre-t, valamint a germán Ostarát köszönthetjük e napon. Az ő nevéből származik a német Ostern és angol Easter ( Húsvét ) kifejezés. Némelyik wicca-hagyomány a Zöld Istennőt és a Zölderdő Urát ünnepli ilyenkor. Az istennő termékennyé teszi a Földet, felébreszti őt mély álmából, az Istenség pedig segít fölnevelni, érlelni a termést. Járja a zöldülő mezőket, öröme telik a természet bőségében.

A keresztény hagyományokban a tavaszi napéjegyenlőség katolikus egyházi megfelelője "Krisztus feltámadásának" ünnepe, ami nem más, mint Húsvét vasárnapja, amely kapcsolódik a napéjegyenlőséghez. Ez a nap mindig a tavaszi napéjegyenlőség napját követő holdtölte utáni első vasárnap. A magyar hagyományokban pedig még a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja ( márc. 25 ) köthető a tavasz kezdetéhez. ( Forrás: Tarr Dániel )

És hogyan jön ide a füstölés ?

Természetesen a tavaszköszöntő ünnepi rituálékon keresztül, melyeknek mindig is része volt. És mit tehetünk mi ma, a mai kor embereként, hogy harmóniába kerülhessünk a természet örök körforgásával ? Például végezzünk tavaszi nagytakarítást, melynek részeként füstöléssel is tisztítsuk meg / újítsuk meg energetikailag életterünket. Vagy tudatosan foglalkozzunk a régi, megfáradt energiák elengedésével, pl. úgy, hogy meditálunk, böjtölünk, és ezt is támogathatjuk akár az ELENGEDÉS, MÉREGTELENÍTÉS füstölőszerekkel illetve GYÓGYULÁS tömjénkeverékkel.