Az ÉLETFA ÜNNEP vagy BELTANE a régi hagyományokban a virágba borulás, a megnyilvánult őserő, a teljes pompájában megcsodálható tavasz ünnepe. Az ősi táltos szokások szerint ilyenkor májusfát állítanak ( általában nyírfából, ami maga is az újrakezdés közvetítője ), vagy egy ennek megfelelő fát választanak, ami egyben az Élet fájának szimbóluma is. Nagyon fontos szimbóluma ez ennek az ünnepnek mivel az egyesülést, az EGYSÉGET, a termékenységet, az áradó bőség áldását nemcsak szimbolizálja és hordozza, hanem a mi számunkra fizikálisan is megnyilvánítja. Nagy az ereje ilyenkor a természeti helyeknek, hiszen életerő, kiáradó életöröm lüktet mindenhol. Az ősiségben Isteni eredete van ennek a kitörő életerőnek és örömnek, és nem bűn, hanem Isten adta joga az embernek élvezni, használni és megélni.

A következő kérdéseken érdemes most elgondolkodni:

• Mit értek bőség alatt ? Életem melyik területén van jelen ? Hol lehetne több ?

• Kényeztetem-a magam eléggé ?

• Életem melyik területén építettem magamnak korlátokat, hogy védekezve ( és nem kiáradó módon ) a komfortzónámon belül maradjak ?

• Hol és hogyan tudnék ezen túllépni ?

• Életem melyik területén vagyok szenvedélyes, és honnan hiányzik ez a belső tűz ?

• Mennyire tudom megmutatni a világnak a lelkem sokszínűségét ?

• Mennyire szabadon és önfeledten tudom megélni a szexualitásomat ?

Nemcsak ehhez a naphoz, hanem az egész májusi időszakhoz a szenvedélyes, érzéki, életerőt és életörömöt támogató füstölőanyagok kapcsolódnak: az opoponax, a benzoe, a sztórax, a labdanum, az íriszgyökér, a vörös szantálfa, az ambretta, a fahéjvirág, a narancsvirág, a pacsuli, a rozmaring, a rózsaszirom.

Az ünnephez tartozó speciális keveréket megtalálod az írás alatt.