A természetes füstölőanyagok másik fajtája és a keverékek egyik összetevője a növényi szárítmányok. Ezek rendszerint olyan növények szárított és aprított részei ( gyökér, szár, levél, virág ), melyek tradícionálisan gyógynövényként és/vagy fűszernövényként is használatosak, ilyen pl. a levendula, zsálya, kakukkfű, citromfű, borókabogyó stb, de füstölünk olyan növényt is, ilyen pl. a tuja, mely belsőleg alkalmazva mérgező lenne, füstölve azonban nem. Bizonyos növényeknek több részét is füstölhetjük, ilyen pl. a borókafa, borókahajtás, borókabogyó, vagy akár a növényi szárítmány mellett a gyantája is ismert füstölőanyag ( fenyőgyanta-fenyőtűlevél, cédrusgyanta-cédrushajtás ).

A növényeket ritkán füstöljük önmagukban, általában valamilyen gyantával keverve kerülnek a faszénre vagy a füstölőrácsra, mely megvédi őket attól, hogy túlságosan megégjenek. Ez alól csak néhány növény kivétel. Ilyen pl. a fehér zsálya, melyet gyakran füstölnek úgy, hogy egy-egy levelet meggyújtanak és hőálló edénybe tesznek, illetve azok a növények ( cédrus, kék zsálya, sivatagi zsálya, marcipán zsálya, hegyi balzsam, tuja stb. ) melyeket a különféle indián és más sámánisztikus hagyományokban ún. kötegben ( smudge ) füstölnek ( ezek lehetnek egyféle vagy többféle növényből ), valamint a Palo Santo, mely a dél-amerikai indiánok szent fája. Ezt a hasított, balzsamos-fűszeres illatú fadarabot hagyományosan meggyújtják, és addig hagyják izzani ( nem kell félni, nem lángol ), ameddig csak szükség van rá.

Füstöléskor a tűz transzformáló energiája által felszabadulnak a növényekből a bennük tárolt szellemi minőségek, melyek erőteljesen hatnak az ember finomenergetikai rendszerére és a bennünket körülvevő környezet morfogenetikus mezejére. S bár a füstölésnek fizikai hatása is van, az előbb említett lelki-szellemi minőség sokkal fontosabb a fizikainál. Ezért különösen fontos, hogy valódi és tiszta alapanyagokat füstöljünk, mert csak azokból tudnak felszabadulni a tiszta információk.

A természetes füstölőanyagok egyik fajtája és a keverékek egyik összetevője a növényi gyanta, mint például a tömjén, a mirha, a kopál vagy a fenyőgyanta. Nagyon sok fajtája létezik, csak tömjénből találhatunk vagy 20-30 félét. Mindegyiknek más az illata és természetesen más hatással is van ránk, hiszen más információt közvetít felénk.

Közös tulajdonságuk, hogy egy fa vagy cserje "izzadja" ki magából, hogy a kérgén keletkező véletlen vagy szándékos sérülést begyógyítsa. Ha van kertünk és gyümölcsfánk, akkor azon is láthatunk ilyen gyantacseppeket. A növényi gyantákat évezredek óta használják az emberek, nemcsak füstölésre, hanem belsőleg gyógyításra is( pl. a tömjénnek erőteljes gyulladáscsökkentő hatása van, a sandaraknak görcsoldó, a guggulnak összehúzó és tisztító ), akárcsak a gyógynövényeket. Külsőleg is használták őket pl. krémekbe, balzsamokba, de a bútorkészítésben is régóta segíti a mesteremberek munkáját ( pl. dammar, masztix, sandarak, sárkányvér ).

A legtöbb gyantát magában is füstölhetjük, ekkor érezzük igazán az eredeti, tiszta illatukat, de némelyek nagyon megfolyhatnak ( pl. masztix, benzoe, elemi ), ezért füstölőrácsos edény használata esetén ilyenkor érdemes kicsi alufóliát tenni alájuk, vagy növényi szárítmányokkal együtt füstölni, ilyenkor a növény jótékonyan felissza a gyantát, ami pedig megvédi a növényt a megégéstől. A megfelelően összeállított keverékekben a gyanták és a növények egymás hatását kiegészítik és erősítik, így alkotva szinergiát és létrehozva egy új, magasabb szellemi, energetikai minőséget.

A természetes füstölést, mint a hagyományos fitoterápia egyik ágát - a teák, borogatások, balzsamok és tinktúrák mellett - évezredek óta használják az emberek gyógyulásának elősegítésére. Legyen az fájó reumatikus végtag, húzódás, zúzódás, ekcéma vagy lázas betegség, a manapság jobban ismert és használt fitoterápiás praktikák mellett még rendszeresen meg is füstölték a fájó testrészt egy megfelelő növénnyel vagy füstölőkeverékkel

Ez a fizikai szintű alkalmazás mostanra a nyugati fitoterápiából szinte teljesen kiveszett, de a hagyományos kínai orvoslás ma is használja a moxázás, vagyis  melegítéses, égetéses gyógymód formájában.

A füstölést leginkább a következő módokon használhatjuk a gyógyulás támogatására:

• Életterünk levegőjét fertőtleníthetjük tömjén és borókabogyó keverékével, fehér zsályával, palo santoval, kámforral, de füstölhetünk a kórokozók elpusztítására 100% tiszta, jó minőségű füstölőpálcikát is, mely fertőtlenítő hatású növényekből készül.
• Mivel a betegség általában sok félelemmel és negatív gondolattal jár együtt, érdemes megfelelő füstölővel teret is tisztítani - ezek a tisztító növények és keverékek fizikai szinten fertőtlenítenek is - hogy az így „felkönnyült” tér a gyógyulás felé vezessen.
• Megfelelő növényekkel javíthatjuk a beteg hangulatát, oldhatjuk az ilyenkor gyakran fellépő depresszív gondolatokat: például egy vidám narancsos füstölőkeverékkel vagy pálcikával, a bátrabbak pedig füstölhetnek masztix gyantát, kamillát, körömvirágot, orbáncfüvet és angelikagyökeret, melyek szinte meghívják a napsugarat a szobába, és elűzik a búskomorságot.
• A betegség során megcsappanó életerőt és lendületet pedig mirhával, fenyőgyantával, cédrussal, kakukkfűvel és rozmaringgal tudjuk „visszacsalogatni”. Ezek közül a cédrus vagy a fenyő pálcika formájában is elérhető, a többi növényt leginkább rácsos edényen ajánlott füstölni.
• A fizikai szinten immunerősítő növényekből - mint például a cistus és az echinacea - ha éppen tea formájában fogyasztjuk őket, nem pedig valamilyen kivonatként, akkor tehetünk belőlük a füstölőrácsra is egy kis gyanta ( pl. kopál, dammar vagy tömjén ) kíséretében. Füstölve a lelki-szellemi ellenállóképességet erősítik.
• A mirha és a vetiver abban tud segíteni, hogy egy ilyen sokszor nehéz helyzetben ne veszítsük el a talajt a lábunk alól,
• Míg a levendula azon túl, hogy segít az ellazulásban, kitisztítja a körbe-körbe kavargó gondolatokat.
• A sokak által közkedvelt szantálfa pedig visszahozza a harmóniát és békét a háborgó hétköznapokba, hogy a középpontunkba visszakerülve ismét optimistán nézzünk előre.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ezekkel a hatásokkal csak abban az esetben számolhatunk, ha 100% tiszta és természetes növényi részeket füstölünk, legyen az rácsos edényen, faszénen elfüstölt füstölőszer, pálcika vagy füstölőkúp. Beltéren - hacsak nem teret tisztítunk - nem ajánlatos faszénen füstölni, ezért inkább a rácsos edény használata valamint a füstölőpálcikák javasoltak. Ez utóbbiak közül a japán pálcikák különösen jók lehetnek, hiszen minimális füsttel égnek - sőt léteznek teljesen füstmentesen izzók is - ezek különösen abban az esetben lehetnek hasznosak, ha a légtérben füstérzékelő vagy légzési problémával küzdő beteg van. Ha pedig füstölünk, akkor legalább naponta egyszer szellőztessünk is.

Szerző: Papp Csilla

Az elmúlt 1 év bezártsága erőteljesen rányomja a bélyegét az emberek hangulatára, sokan rosszkedvűek, vagy akár depressziósak is, de általános lett a félelem és a bizalmatlanság is, ami nem meglepő, látva a kialakult pandémiás szituációt.

Ha magán a helyzeten azonnal nem is, de a hozzá való viszonyunkon tudunk változtatni, és ebben a természetes füstölőszerek - a növényi gyanták és szárítmányok – rengeteget tudnak segíteni.

S hogy ez miért fontos? Mert a jókedvű, pozitív gondolkodású ember könnyebben viseli az élet megpróbáltatásait, immunrendszere is erősebb, kevésbé fogékony a betegségekre, és könnyebben - gyorsabban is gyógyul – ezt már az orvosok is látják egy ideje.
Minden növénynek megvan a maga „szuperképessége”, vagy akár több is, amivel támogatni tud bennünket, embereket, így nem meglepő módon ehhez a témához is több olyan növényt találhatunk, melyek segíthetnek ebben az áthangolásban, akár természetes füstölőszerként rácsos vagy faszenes edényen, illetve pálcika formájában, ha ez utóbbi is 100% természetes és tiszta.
Érdemes először ún. tisztító növényeket füstölni – például tömjént, kopált, orvosi vagy fehér zsályát, palo santot, levendulát ( esetleg pici kámfort ) - vagy akár magunkat és a teret energetikailag megtisztítani.
A tisztító növények füstje mintegy magába szippantja a sok-sok negatív gondolatot és érzelmet, és az ezt követő szellőztetéskor egyszerűen kiviszi a lakóterünkből.

Az így megtisztult ( és egyben fertőtlenített ) térben már bátran füstölhetjük a jókedvre és pozitivitásra hangoló növényeinket:

• a gyanták közül például valamelyik világos vagy aranysárga tömjént, a masztixot, a borostyánt és az aranykopált, vagy akár valamelyik benzoét, ők már gyönyörű sárgás színűkkel is jókedvre derítenek, hát még az illatukkal
• a szárítmányok közül a klasszikus fitoterápiából ismert orbáncfűnek közismerten hangulatjavító hatása van füstölve is, akárcsak a sok-sok gyönyörű napsárga virágnak: körömvirág, napraforgóvirág, árnikavirág
• természetesen a narancshéj sem maradhat el, hiszen életörömre hangol
• a kevésbé ismert örvénygyökér pedig elűzi a búskomorságot
• az észak-amerikai indián tradícióból ismert édesfű ( hivatalos nevén illatos szentperje ) szintén nagyon jó hangulatjavító, harmonizáló, illata szinte mindenkinek tetszik, akárcsak a sztóraxé, mely utóbbit szintén nyugodtan füstölhetjük
• a kardamom exotikus – fűszeres illata megnyugtatja az idegeket, mosolyt csal az arcunkra, és mintegy szárnyra kelti lelkünket
• a pacsuli nagyon jól oldja a félelmeket, míg a mirha és a vetiver segít, hogy biztonságban érezzük magunkat.

A fentebb említett növények többsége pálcika formájában is elérhető, ez alól csak a különlegesebb gyanták, mint a masztix és az aranykopál kivételek.

Mindig figyeljünk a füstölők minőségére, mert ezek a jótékony hatások csak a valódi növényekből készült 100% tiszta füstölők esetében működnek!

Szerző: Papp Csilla 

Február a szerelem, a párkapcsolatok, a házasságok hónapja, a tavasz közeledtével az érzéseink még erősebbé válnak. A szerelem, az érzelmek elmélyülésében a valódi illatok segíthetnek jobban, melyek közvetlenül szívünket és lelkünket szólítják meg. Az illatok az életünkben nagy szerepet játszanak, egy kellemes emléket évek múltán is vissza tudnak idézni, sőt a történelem során számtalanszor nagy hangsúlyt fektettek csodálatos erejének. 

Sokan ismerik a szépséges Belaki történetét a Bibliából, aki elindulván hazájából, a gazdag és virágzó Sábai királyságból - mely az Arab-félsziget déli részén, a mai Oman és Jemen területén feküdt - gazdag rakománnyal érkezett Jeruzsálembe, az Ókori Kelet bölcs királyához, Salamonhoz:

"Megérkezett Jeruzsálembe igen tekintélyes kísérettel és tevékkel, amelyek balzsamot, igen sok aranyat és drágakövet hoztak. Elment Salamonhoz, és beszélt vele mindenről, amit kigondolt. Azután adott a királynak százhúsz talentum aranyat, igen sok balzsamot és drágakövet. Soha sem hoztak annyi balzsamot, mint amennyit Sába királynője adott Salamon királynak." (Királyok 1. könyve).

Belakiról feljegyezték, hogy nemcsak szép, de nagyon okos is volt, aki jól ismerte az illatok titkát, és ezt a tudását bizonyára Salamon udvarában is bevetette. A többi pedig már történelem, a valaha létezett egyik legszebb szerelmi történet, és az általa ihletett egyik legszebb szerelmi vers, az Énekek Éneke, melyet állítólag Salamon írt Sába királynőjének.

De mit is vitt Belaki Salamonnak és pontosan miért?

Vélhetően illatos tömjént, fanyar mirhát, édes opoponaxot, balzsamos sztóraxot, különleges illatos növényeket és fűszereket, melyek az Ókorban még az aranynál is drágábbak voltak - a Sábai királyság pedig bővelkedett bennük - ebből fakadt gazdagságuk. De nem csak kereskedtek velük, hanem azt is tudták, hogyan használják őket - ez a tudás segített Belakinak, hogy a bölcs Salamon királyt maga mellé állítsa - ezzel biztosítva karavánjainak szabad útját, mert hogy ez volt a valódi célja.

A növényeket ősidők óta használják az emberek csábításra, az érzékiség fokozására sokféle formában: talizmánként, főzetként, illatos balzsamként, illóolajként vagy füstölőként. A Belaki által vitt sztórax (balzsam) ma is az egyik leggyakrabban használt afrodiziáló gyanta, jellegzetes édes-balzsamos illata szinte mindenkit elvarázsol. Kinyitja a szívet, elsimítja a gondokat, balzsamozza a lelket, akárcsak a vele rokon benzoé.
- Az opoponax - amely a mirha édes változata - édes-fűszeres illata tágítja az érzékelést, ezért gyakran találkozunk vele szerelmi keverékekben, akárcsak a mágikus illatú labdanummal, melyet füstölve az ókori krétai nők ruhájukat, a belőle készült balzsammal pedig keblüket illatosították, hogy vonzóak és ellenállhatatlanok legyenek. És tették ezt minden áldott nap.
Akkoriban a női lakóterek, hálószobák szinte elképzelhetetlenek voltak illatok nélkül: tömjén, mirha, cassia (fahéjvirág), ámbra - manapság ezt már a növényi ambrettával helyettesítjük - rózsa, jázmin: a jó illatok a ház urát is elvarázsolni voltak hivatottak.
Más földrészeken, más kultúrákban természetesen más növényeket használtak: az amerikai kontinensen ilyen volt például a guajakfa, a kakaóbabhéj, a muira puama (potenciafa) vagy a damiana, ez utóbbit a mai napig is előszeretettel keverik a koktélokba a karibi térségben és Mexikóban.

S hogy kis hazánkban mit használhattak az asszonyok? Erről a fennmaradt népdalok árulkodnak:

„Hej, tulipán, tulipán, teljes szegfű, szarkaláb, tele kertem zsályával, szerelemnek lángjával. Nyisd ki rózsám kapudat, hadd kerüljem váradat, rózsafának illatja, az én szívem biztatja.”

A szerelmet hozó, vágyfokozó füstölőkeverékekben, pálcikákban tehát ezekkel a növényekkel találkozhatunk, melyek közül manapság az egyik legkedveltebb az ambrózia. Édes-balzsamos illata mindenkit elvarázsol, kinyitja a szívet, ellazít, és felemel. Füstölőpálcika és szív formájában is elérhető - ez utóbbit rácsos edényen vagy faszénen füstölhetjük.