Az elmúlt 1 év bezártsága erőteljesen rányomja a bélyegét az emberek hangulatára, sokan rosszkedvűek, vagy akár depressziósak is, de általános lett a félelem és a bizalmatlanság is, ami nem meglepő, látva a kialakult pandémiás szituációt.

Ha magán a helyzeten azonnal nem is, de a hozzá való viszonyunkon tudunk változtatni, és ebben a természetes füstölőszerek - a növényi gyanták és szárítmányok – rengeteget tudnak segíteni.

S hogy ez miért fontos? Mert a jókedvű, pozitív gondolkodású ember könnyebben viseli az élet megpróbáltatásait, immunrendszere is erősebb, kevésbé fogékony a betegségekre, és könnyebben - gyorsabban is gyógyul – ezt már az orvosok is látják egy ideje.
Minden növénynek megvan a maga „szuperképessége”, vagy akár több is, amivel támogatni tud bennünket, embereket, így nem meglepő módon ehhez a témához is több olyan növényt találhatunk, melyek segíthetnek ebben az áthangolásban, akár természetes füstölőszerként rácsos vagy faszenes edényen, illetve pálcika formájában, ha ez utóbbi is 100% természetes és tiszta.
Érdemes először ún. tisztító növényeket füstölni – például tömjént, kopált, orvosi vagy fehér zsályát, palo santot, levendulát ( esetleg pici kámfort ) - vagy akár magunkat és a teret energetikailag megtisztítani.
A tisztító növények füstje mintegy magába szippantja a sok-sok negatív gondolatot és érzelmet, és az ezt követő szellőztetéskor egyszerűen kiviszi a lakóterünkből.

Az így megtisztult ( és egyben fertőtlenített ) térben már bátran füstölhetjük a jókedvre és pozitivitásra hangoló növényeinket:

• a gyanták közül például valamelyik világos vagy aranysárga tömjént, a masztixot, a borostyánt és az aranykopált, vagy akár valamelyik benzoét, ők már gyönyörű sárgás színűkkel is jókedvre derítenek, hát még az illatukkal
• a szárítmányok közül a klasszikus fitoterápiából ismert orbáncfűnek közismerten hangulatjavító hatása van füstölve is, akárcsak a sok-sok gyönyörű napsárga virágnak: körömvirág, napraforgóvirág, árnikavirág
• természetesen a narancshéj sem maradhat el, hiszen életörömre hangol
• a kevésbé ismert örvénygyökér pedig elűzi a búskomorságot
• az észak-amerikai indián tradícióból ismert édesfű ( hivatalos nevén illatos szentperje ) szintén nagyon jó hangulatjavító, harmonizáló, illata szinte mindenkinek tetszik, akárcsak a sztóraxé, mely utóbbit szintén nyugodtan füstölhetjük
• a kardamom exotikus – fűszeres illata megnyugtatja az idegeket, mosolyt csal az arcunkra, és mintegy szárnyra kelti lelkünket
• a pacsuli nagyon jól oldja a félelmeket, míg a mirha és a vetiver segít, hogy biztonságban érezzük magunkat.

A fentebb említett növények többsége pálcika formájában is elérhető, ez alól csak a különlegesebb gyanták, mint a masztix és az aranykopál kivételek.

Mindig figyeljünk a füstölők minőségére, mert ezek a jótékony hatások csak a valódi növényekből készült 100% tiszta füstölők esetében működnek!

Szerző: Papp Csilla 

Olyan furcsa időket élünk, mikor a légtér fertőtlenítése alapszükséglet. A tiszta, kórokozóktól mentes levegő lakásunk szobáiban elengedhetetlenné vált, és nem csak a már megszokott téli vírusok, mint az influenza, hanem a mindennapjainkat átszövő vírus miatt is.

2020-ban és idén is rengeteget vagyunk otthon, a négy fal között. Bele sem gondolunk, hogy az egyik legszennyezettebb levegő, melyet belélegzünk, az a saját otthonunk levegője.

- A belterek légterei a kutatások szerint szennyezettebbek mint a nagyvárosok levegője. Nincs is ezen mit csodálkozni, hiszen a levegőben jelen lévő szennyező anyagok, - oldószer maradványok, főzés, takarítás közben keletkezett vegyi-, és biológiai anyagok, különböző mikroorganizmusok, melyek hatással vannak egészségünkre. A „beteg épület szindróma” tünetegyüttes létét a WHO már 1986 óta elismeri. A NASA kutatása szerint ez ellen a leghatékonyabban a gyakori szellőztetéssel és a zöld szobanövényekkel harcolhatunk, melyek megkötik a szennyező anyagokat.

De mi a helyzet a kórokozókkal és a vírusokkal, mint amilyen a covid-19 is, melyek éppen a szellőztetéssel vagy ruháinkkal juthatnak be otthonainkba?

A füstölés egy olyan ősi, ám hatékony módszer, melynek segítségével kellemes, ugyanakkor tudatos módon teremthetünk tiszta és egészséges levegőt az otthonainkban. A régiek csak úgy, mint napjainkban a különféle illatos gyantákat füstölték leginkább, ilyen a tömjén, a mirha vagy a fenyőgyanta. Bizonyára sokan hallották már a mondást: „menekül mint ördög a tömjénfüsttől”. Régen ugyanis a betegségeket az ördögtől valónak tartották, mivel ennek egyik ellenszere annak füstje volt. Azóta már a tudomány is bizonyította eleink „igazát”, miszerint a balzsamfafélék családjába tartozó tömjén gyanta balzsamos illatú füstje, erős fertőtlenítő és tisztító tulajdonságokkal rendelkezik, s tény a vírus- és baktériumölő hatása is.

Manapság az aromaterápia a reneszánszát éli, az illóolajok valóban csodálatos esszenciák. Ám érdekes tény, hogy az illóolajok párologtatásánál a prémium minőségű, természetes füstölőanyagok füstölése hatékonyabb módszer a levegő fertőtlenítésére. Egy igen friss, 2018-as tanulmány szerint a tömjén (Boswellia carterii) füstölésekor a levegő légterében jelenlévő baktériumok száma 91,43 %-kal csökkent, míg a tömjén illóolaj párologtatásakor ugyanez a szám „csupán” 67,5% volt.

Ha valóban prémium, természetes füstölőszereket alkalmazunk, úgy nem csupán jó illatot varázsolunk az otthonainkba, de egészségesebb környezetet is biztosítunk a családunknak. Legfontosabb azonban, hogy hozzáértő szaküzletből szerezzük be a magas minőségű füstölőanyagokat, hiszen csak a valóban természetes, jó minőségű növényi részek képesek a levegő fertőtlenítésére! 

forrás: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29530608/

A jó idő beköszöntével egyre több időt töltünk a szabadban. A kertben vagy teraszon üldögélés, sütögetés szépségét gyakran beárnyékolják a szúnyogok, rovarok, bogarak, távol tartásukra pedig általában a boltokban leggyakrabban elérhető teljesen szintetikus spirálokat és gyertyákat használjuk, pedig erre is létezik 100% természetes és tiszta alternatíva.

S hogy ez miért lehet probléma? Mert még kültéren is belélegezzük a füstöt - hiszen viszonylag közel kell elhelyezni őket – és a füst összetevői a tüdőn keresztül a véráramba kerülnek. Ezért aztán egyáltalán nem mindegy itt sem, hogy mit és hogyan füstölünk.

A leghatékonyabb védelmet a faszenes füstölés adja, mert ez füstöl a legintenzívebben, és mert az erős füst önmagában is távol tartó erő. Ha pedig a faszénen olyan természetes növényi részeket ( gyantákat, szárítmányokat ) füstölünk el, melyek illatát nem szeretik a kis betolakodók, akkor a füst erejét még meg is többszörözhetjük. Ilyen például a gyanták közül a tömjén, a fenyőgyanta és guggul, a növényi szárítmányok közül pedig az ánizsmag, a levendulavirág, az indiai citromfű, a rozmaring, a zsálya, a boróka ( fa, bogyó és hajtás ), a bazsalikom, a szegfűszeg, a tuja, a vadkakukkfű.

Az egyik legegyszerűbb megoldás azonban, ha darált kávét vagy kávézaccot füstölünk faszénen, vagy egy aludobozban önmagában meggyújtva.

Ezekből a növényekből az izzó fára vagy faszénre is dobhatunk a sütögetés végeztével, így nem csak kellemes illatban lesz részünk, hanem garantáltan szúnyogmentesen élvezhetjük a sütögetés utáni borozgatást a hamvadó parázs mellett. Kész füstölőkeverék is kapható SZÚNYOGRIASZTÓ néven.

Aki mégis maradna a „kényelmesebb” megoldás mellett, annak is van miből választania, hiszen  több gyártó is kínál már 100% tiszta szúnyogriasztó füstölőpálcikákat, kúpokat és spirálokat, melyek teljesen természetes összetevőkből állnak – mint például szantálfa, tölgyfa és babérlevél őrlemény -, és rendszerint citronella illóolajat is tartalmaznak. Ez utóbbi szintén 100% természetes és semmi esetre sem szintetikus. 

Ezek közül a spirál füstöl a legintenzívebben, illetve a nagyobb ( mintegy 50 cm hosszú ) és vastagabb, kifejezetten kültérre készült füstölőpálcikák.

 Ha valaki a füstölés helyett mégis inkább a gyertyára szavazna, akkor közülük is elérhető már szójaviaszból és valódi, 100% természetes illóolajokkal készült változat.

Szerző: Papp Csilla 

Február a szerelem, a párkapcsolatok, a házasságok hónapja, a tavasz közeledtével az érzéseink még erősebbé válnak. A szerelem, az érzelmek elmélyülésében a valódi illatok segíthetnek jobban, melyek közvetlenül szívünket és lelkünket szólítják meg. Az illatok az életünkben nagy szerepet játszanak, egy kellemes emléket évek múltán is vissza tudnak idézni, sőt a történelem során számtalanszor nagy hangsúlyt fektettek csodálatos erejének. 

Sokan ismerik a szépséges Belaki történetét a Bibliából, aki elindulván hazájából, a gazdag és virágzó Sábai királyságból - mely az Arab-félsziget déli részén, a mai Oman és Jemen területén feküdt - gazdag rakománnyal érkezett Jeruzsálembe, az Ókori Kelet bölcs királyához, Salamonhoz:

"Megérkezett Jeruzsálembe igen tekintélyes kísérettel és tevékkel, amelyek balzsamot, igen sok aranyat és drágakövet hoztak. Elment Salamonhoz, és beszélt vele mindenről, amit kigondolt. Azután adott a királynak százhúsz talentum aranyat, igen sok balzsamot és drágakövet. Soha sem hoztak annyi balzsamot, mint amennyit Sába királynője adott Salamon királynak." (Királyok 1. könyve).

Belakiról feljegyezték, hogy nemcsak szép, de nagyon okos is volt, aki jól ismerte az illatok titkát, és ezt a tudását bizonyára Salamon udvarában is bevetette. A többi pedig már történelem, a valaha létezett egyik legszebb szerelmi történet, és az általa ihletett egyik legszebb szerelmi vers, az Énekek Éneke, melyet állítólag Salamon írt Sába királynőjének.

De mit is vitt Belaki Salamonnak és pontosan miért?

Vélhetően illatos tömjént, fanyar mirhát, édes opoponaxot, balzsamos sztóraxot, különleges illatos növényeket és fűszereket, melyek az Ókorban még az aranynál is drágábbak voltak - a Sábai királyság pedig bővelkedett bennük - ebből fakadt gazdagságuk. De nem csak kereskedtek velük, hanem azt is tudták, hogyan használják őket - ez a tudás segített Belakinak, hogy a bölcs Salamon királyt maga mellé állítsa - ezzel biztosítva karavánjainak szabad útját, mert hogy ez volt a valódi célja.

A növényeket ősidők óta használják az emberek csábításra, az érzékiség fokozására sokféle formában: talizmánként, főzetként, illatos balzsamként, illóolajként vagy füstölőként. A Belaki által vitt sztórax (balzsam) ma is az egyik leggyakrabban használt afrodiziáló gyanta, jellegzetes édes-balzsamos illata szinte mindenkit elvarázsol. Kinyitja a szívet, elsimítja a gondokat, balzsamozza a lelket, akárcsak a vele rokon benzoé.
- Az opoponax - amely a mirha édes változata - édes-fűszeres illata tágítja az érzékelést, ezért gyakran találkozunk vele szerelmi keverékekben, akárcsak a mágikus illatú labdanummal, melyet füstölve az ókori krétai nők ruhájukat, a belőle készült balzsammal pedig keblüket illatosították, hogy vonzóak és ellenállhatatlanok legyenek. És tették ezt minden áldott nap.
Akkoriban a női lakóterek, hálószobák szinte elképzelhetetlenek voltak illatok nélkül: tömjén, mirha, cassia (fahéjvirág), ámbra - manapság ezt már a növényi ambrettával helyettesítjük - rózsa, jázmin: a jó illatok a ház urát is elvarázsolni voltak hivatottak.
Más földrészeken, más kultúrákban természetesen más növényeket használtak: az amerikai kontinensen ilyen volt például a guajakfa, a kakaóbabhéj, a muira puama (potenciafa) vagy a damiana, ez utóbbit a mai napig is előszeretettel keverik a koktélokba a karibi térségben és Mexikóban.

S hogy kis hazánkban mit használhattak az asszonyok? Erről a fennmaradt népdalok árulkodnak:

„Hej, tulipán, tulipán, teljes szegfű, szarkaláb, tele kertem zsályával, szerelemnek lángjával. Nyisd ki rózsám kapudat, hadd kerüljem váradat, rózsafának illatja, az én szívem biztatja.”

A szerelmet hozó, vágyfokozó füstölőkeverékekben, pálcikákban tehát ezekkel a növényekkel találkozhatunk, melyek közül manapság az egyik legkedveltebb az ambrózia. Édes-balzsamos illata mindenkit elvarázsol, kinyitja a szívet, ellazít, és felemel. Füstölőpálcika és szív formájában is elérhető - ez utóbbit rácsos edényen vagy faszénen füstölhetjük.