TÉLI SZÜNET: 2024. december 21-től 2025. január 5-ig.
Ingyenes szállítás
30.000 Ft felett belföldön
csomagpontra
TÉLI SZÜNET: 2024. december 21-től 2025. január 5-ig.
06 30 262 58 05 (Csilla) 06 20 527 25 56 (Szandi)
Vörösréz kivitelben
faszénhez, rácsok kiégetéséhez és
tisztításához,
méret: 19 cm
Egyszerű kivitelezéssű vörösréz csipesz faszenes füstöléshez vagy rácsos füstölőedény rácsának tisztításához, illetve a forró rács edényről való levételéhez ( pl. párologtató tálkára cserélés esetén ).
Csipesz információk:
Mérete:19 cm
Anyaga: réz
A fogó használata füstölőrács kiégetéséhez:
A leírtakat videón is megnézheti itt:
A faszén meggyújtása:
Tipp! az öngyulladós faszenet érdemes nyitott ablaknál vagy kültéren begyújtani mert a folyamat közben erős szagot áraszt a vegyi égéssegítő (salétrom).
Videó a faszenes füstölés alapjairól:
Ha az előbbi cikk alapján valaki megijedt, hogy egy faszenes pálcikából szénpor tud kerülni a levegőbe, akkor jogosan teheti fel a kérdést, mi történik a faszenes füstölés során ? Konkrétan SEMMI. Ahogyan a mellékelt videón is látszik, a meggyújtott és átizzott faszén ( ami onnan ismerszik meg, hogy hamuszürke bevonat képződik rajta - ekkor áll készen a füstölésre ) önmagában NEM FÜSTÖL. CSAK IZZIK.
Addig füstöl kicsit, amíg elég belőle az égéssegítő, ami sajnos egy vegyi anyag az öngyulladós faszeneknél ( szaga is van - ez az ára, hogy "csak" 2-3 percet kell várjunk a füstölésre ), ezért javasoljuk, hogy lehetőleg a faszén begyújtása nyitott ablaknál, vagy teraszon történjen. Ami majd füstölni fog, az maga a füstölőszer, amit ráteszünk.
Az előző bejegyzésbenmutatott új szénnel készült pálcika is abban különbözik a nagyon füstölő mártottól, hogy inkább csak izzik, de nem füstöl, ezáltal minimális szénpor kerül a levegőbe. A japán típusú pálcikák is alig füstölnek, sőt létezik közülük kifejezetten füstmentes is. Sőt a rácsra tett füstölőszer is csak minimálisan füstöl, ha megfelelő méretű-minőségű a mécses és a rács mécsestől való távolsága is jól van beállítva.
Szóval, ami nagyon füstöl a faszenes füstölés során, az maga a rátett füstölőszer ( növényi gyanta, szárítmány, keverék ), és felveti a kérdést, hogy az így keletkezett füst lehet-e ártalmas.
Erről az egyik elkövetkezendő bejegyzésben olvashattok.
Csilla
Videó: Florasense
Kültérre amúgyis kevésbé ajánljuk a füstölőrácsos edénnyel való füstölést, de ha szúnyogriasztásról van szó, akkor még inkább se. A füst ugyanis önmagában is szúnyog- és bogárriasztó hatású, és ami előnye a füstölőrácsos edénynek beltéren ( a viszonylag kevés füst ), az kifejezetten hátrány kültéren. Tehát ilyen esetben inkább a faszenes technikát használjuk, és olyan gyantákat, növényeket, melyeket nem szeretnek a kis betolakodók.
Ilyen lehet a gyanták közül a tömjén, a dammar, a copal peru, de akár a kámforos illatú copal blanco vagy a guggul.
Növények közül nagy klasszikus a levendula, a citrusos indiai citromfű és citromhéj, eukaliptuszlevél vagy borsmenta, de legalább ennyire jól működik a zsálya, a borókabogyó, a rozmaring és a szegfűszeg is.
A lényeg, hogy illóolajban gazdag aromás növény legyen.
Ha nincs kedvünk keverni, akkor kész füstölőkeverék is kapható erre a célra.
Ez egy nagyon "fizikális" oldala a füstölésnek, de mindig jusson eszünkbe, hogy a füstölés során felszabaduló "növényi információk" bekerülnek a körülöttünk lévő térbe valamint az auránkba, és áthangolják azt.
A szintetikus alapú szúnyogriasztók esetében lehet, hogy van valamennyi rovarűző hatás, de semmiféle finomenergetikai hangolás nincs. Tudatosság és döntés kérdése, hogy melyik utat választjuk.
A hagyományos faszenes füstölés modern, kisebb légterű helyiségekben is könnyedén megvalósítható megoldása a füstölőrácsos edény, alkalmazása nagyban megkönnyíti és élvezetessé teszi a füstölést. A füstölőrács használatával nem éri olyan intenzív hőhatás az elfüstölni vágyott alapanyagokat, így azok nem csak megperzselődnek, megégnek, hanem az egyenletes hő hatására illatuk kibomlik, kivirágzik, és hosszabban érződik, mint a faszénen való füstölés esetében. Ehhez az újfajta füstöléshez egy füstölőrácsos edényre vagy egy meglévő aromalámpára van csak szükségünk, melynek levehető a tálkája, és a helyére a füstölőrács (rozsdamentes acél vagy réz) kerül. Lakásunk, kezelő helyiségünk vagy irodánk (ha minden körülmény megfelelő) ékköve lesz az általunk kiválasztott egyedi rácsos edény, találsz zsírkőből, rézből vagy magyar keramikus által kézzel készített gyönyörő edényeket, amik mind ideálisan vannak kiképezve a füstöléshez.
Szükséged lehet még adagolókanálra, nagy fém kefére, edény alátétre, mécsesre, csipeszre és mécsesalátétre.
Az edényben füstölőrács alá elhelyezzük a meggyújtott teamécsest, majd pedig a rácsra tesszük a füstölnivalót, mely lehet önmagában tiszta, natúr gyanta ( pl. tömjén vagy mirha ), vagy egy előre elkészített keverék. Egy füstölés alkalmával 1-2 adagolókanálnyi (mokkáskanálnyi) anyagot tegyünk a rácsra. A legideálisabb, ha a teamécses lángja és a füstölőrács között kb. 8-9 cm a távolság, ez elég hőt biztosít a növények elfüstöléséhez, illatanyagaik kíméletesen jutnak a légbe, továbbá a füstölőrács használatával kevesebb füst keletkezik, így nem hat zavarólag egy kisebb légtérben sem.
Fontos megemlíteni és kiemelni a teamécses szerepét a füstölés során! Tapasztalataink alapján, minden gyertyának egyénisége van, más hővel, más intenzitással égnek. Így előfordulhat, hogy adott gyertya percek alatt megperzseli a rácson lévő anyagot, míg a következő be sem indítja a füstölést. Ha túl erősnek ítéljük gyertyánkat, oltsuk el és vágjuk vissza a kanócot, a kisebb láng moderáltabb hőleadást eredményez. Abban az esetben, ha pár perc elteltével sem indul be a füstölés, emeljük meg a teamécsest egy erre a célra kialakított kerámia koronggal vagy bármilyen hőálló, nem éghető koronggal, légy kreatív (mi már használtunk befőttes üveg kupaktól elkezdve másik mécses táljkájáig sok mindent), a lényeg, hogy csökkentsük a láng és az anyag közti távolságot.
A rácson elhelyezett anyagok égési ideje függ a mécses erősségétől, attól, hogy a választott füstölőanyag milyen arányban tartalmaz gyantát ( minél magasabb a gyanta tartalma, annál hosszabb a füstölési ideje, ebből következik, minél kevesebb gyantát látunk vagy teszünk keverékünkbe, annál gyorsabban elfüstöl ).
A füstölőrácsos edényhez használt füstölőanyagok teljesen természetesek, semmilyen mesterséges adalékanyagot, tartósítószert nem tartalmaznak !
A faszenes füstölés a természetes füstölés legősibb módja: az ember vélhetően azóta füstöl, amióta ismeri és használja a tüzet ( több százezer éve... )
Mivel a füstölés ezen módja teljes figyelmet kíván, ezért "wellness" célokra ( ld. térillatosítás ) nem nagyon használjuk, elsősorban szertartásokhoz, rituálékhoz, gyógyításhoz, imához, szakrális tevékenységekhez ajánljuk.
Tértisztításhoz és auratisztításhoz is ez a megfelelő választás, ha nem kaliforniai fehér zsálya köteget vagy Palo Santo-t akarunk használni.
Ilyenkor megvan az az előnyünk, hogy egy jól kiválasztott, megfelelő füstölőszert vagy keveréket - amely személy és térspecifikus - tudunk füstölni.
Mire van szükségünk a faszenes füstöléshez?
- faszenes edényre és alátétre ( tértisztításhoz a nyeles edényeket ajánljuk )
- hőelvezetés céljából homokra vagy sóra ( ha nem faszenes rácsos edényen füstölünk )
- faszénre
- egy csipeszre, amivel meg tudjuk fogni a szénpogácsát, mikor nyílt lánggal begyújtjuk
- végül adagolókanálra és a kívánt füstölőszerre
Egy tűzálló edénybe tegyük bele a homokot, melynek az a szerepe, hogy így a faszén szépen megtartja a parazsát, illetve a hő egyenletesen eloszlik, és mivel közvetlenül nem érintkezik a faszén az edénnyel, ezért nem okoz elszíneződést sem és csökkentjük edényünk elpattanásának esélyét is ( ha porcelánból vagy kerámiából készült edényünket használjuk ).
Amennyiben a kényelmes öngyulladós faszén mellett döntöttünk, figyeljünk a begyújtási folyamatra, mert előfordulhat, hogy a faszén úgy gyullad meg, mint a tűzijáték. És mivel a füstje sem igazán kellemes, ezért javasolt a faszén begyújtását a szabadban ( kertben, teraszon ) elvégezni.
A begyújtási folyamat úgy történik, hogy a csipesszel megfogott faszenet egy gyertya vagy az öngyújtó lángja fölé tartjuk, és látni fogjuk, hogy a faszén egy kis részen szikrával elkezd reagálni, amely lassan tovaterjed. Ekkor tegyük a faszenet élére állítva a homokba, és hagyjuk, hogy a levegő és a szél elvégezze a többi munkát. Természetesen tarthatjuk a faszenet végig a csipesszel is.
Nem öngyulladós faszén esetén sokkal több időre és türelemre van szükségünk, hogy a szén teljesen átizzon, viszont nem is fogjuk érezni az öngyulladást segítő vegyi anyag illatát, és természetesen be sem lélegezzük. Lehet már olyan öngyulladós faszenet is kapni, melyben egy természetes anyag segíti a faszén könnyebb meggyúlását.
Mikor a faszenünkön megjelenik egy hamvas szürke hamuréteg, az jelzi, hogy az intenzív hő lecsendesedett (továbbra is több száz fokon izzik), ráhelyezhetjük a homok vagy só rétegre és rátehetjük a füstölőanyagot. Mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a faszén gyakran túl magas hőfokkal ég, ezért gyakran folyamodunk olyan praktikákhoz, melyekkel igyekszünk mérsékelni a leadott hőt:
A homokkal való beszórásnak még az is az előnye, hogy ha másik füstölőanyagot szeretnénk rátenni, akkor egy hőálló kanál segítségével egyszeűen csak lekaparjuk a homokot a füstölőanyaggal együtt és rátesszük a másikat.
Mi alapján választunk faszenet ?
A korábban említett használati praktikákon túlmenően a faszén mérete lehet még mérvadó, 27 mm-től egészen 50 mm-ig terjedő méret meghatározza az égési időt, ami kb 20 perctől egészen egy óráig eltarthat.
Szertartás, rituálé esetén érdemes a hosszabb égésidejű szeneket választani: tovább izzanak, és a közepükbe egyszerre több füstölőszer tehető, így intenzívebb a füstképződés.
A természetes füstölőanyagok füstölőrácsos edényen történő füstölésének egyetlen "piszkos munka" része, az a füstölőrács tisztítása. Leginkább a gyanták illetve a gyantásabb füstölőkeverékek azok, melyeknek használata után szembesülhetünk azzal, hogy rácsunk eltömődött vagy vastag anyagréteg olvadt a finom fém hálóba.
Egy egy rács több éven át használható, ha rendszeresen rászánunk pár percet a megfelelő tisztítására! Szükséged lesz egy csipeszre vagy fogóra és bármilyen nyílt lángra.
Hogy ez hogyan is zajlik?
Minden rács mellé ajándékba kapsz egy kis fém kefét, mellyel a szárazabb keverékek maradékát le tudod söpörni. Miután a rácsba ragadt anyagot a kefével már nem érdemes és nem is lehet eltávolítani, fogjuk meg egy csipesszel a rácsot (vagy fogóval, csak ne a puszta kezeddel) és nyílt lángba tartva ( ez lehet szakács fáklya, vihar gyújtó, öngyújtó vagy gyertya lángja - legerősebbtől a gyengébbik felé sorolva őket ) hagyjuk, hogy az anyag lángra lobbanjon. A lángtól ne ijedjünk meg, anyag mennyiségtől függően eltarthat 1,5-2 percig is a telejs kiégés. Miután elaludt a kiégő anyag lángja, a maradék kormot a kis kefe segítségével söpörjük ki. És készen is vagyunk.
Felmerülhet a kérdés, hogy milyen gyakran kell ezt megismételni?
Ez függ attól, hogy melyik füstölőanyagot részesítjük előnyben (füstölőkeverék, tömjénkeverék vagy tiszta gyanta) és milyen gyakran váltogatjuk a füstölőanyagot a rácson! Tapasztalataink szerint kb. 3-5 füstölés után érdemes megcsinálni a tisztítást.