• A növényi kötegek a természetes füstölés egy különleges részét képezik, melyek használata az észak-amerikai indián valamint a közép-ázsiából származó, sámánisztikus tradíciót követő népek ( kelták, szkíták, hunok, magyarok, mongolok stb. ) hagyományaiban gyökerezik.
• Ezekben a kultúrákban elképzelhetetlen volt a mindennapi élet, az azokhoz tartozó hétköznapi rituálék, de a különféle gyógyító, ünnepi vagy mágikus szertartások is valódi, tiszta, füstölő használata nélkül.
• És ahogyan a bambuszpálcikás füstölőt Indiához kötik, úgy kapcsolódnak a kötegek ( angol nevén smudge-ok ) az északi félteke sámánisztikus tradíciójához, hiszen itt fejlesztették tökélyre a kötegek füstölését és adták át hagyomány formájában az utókornak.
• Mivel a kötözéshez friss növény kell, ezért rendszerint honos és idény szerinti növényekből „dolgoznak”, így tavasztól őszig különféle kreációk tudnak születni, attól függően, hogy éppen minek van itt az ideje. A kötözés maga is egy mágikus rituális cselekedet ( beleértve magát a gyűjtést / szedést is ), nem mindegy, hogy mikor, mit és hogyan kötünk össze :-)
• Mivel ez a tradíció jórészt az észak-amerikai indián vonal révén honosodott vissza Európába, ezért az ottani növények használata terjedt el a köztudatban, és került be a kereskedelembe a globalizáció révén( pl. fehér zsálya, hegyi balzsam, cédrus ), de azért érdemes tudatában lenni, hogy eleink orvosi vagy más honos zsályából, rozmaringból, levendulából, tujából és más a területükön föllelhető növényből kötötték a kötegeket.

A képen a fehér zsálya köteg mellett egy orvosi zsálya-levedula-rózsaszirom köteg látható.