TÉLI SZÜNET: 2024. december 21-től 2025. január 5-ig.
Ingyenes szállítás
30.000 Ft felett belföldön
csomagpontra
TÉLI SZÜNET: 2024. december 21-től 2025. január 5-ig.
06 30 262 58 05 (Csilla) 06 20 527 25 56 (Szandi)
márvány edény, arany Életfa mintával
illóolajokhoz és füstölőszerekhez
üveg tálkával vagy 8 cm ráccsal is használható
edény mérete: 10x10 cm
ÉLETFA rácsos füstölő / gyanta égető edény és párologtató edény egyben, ráccsal és tállal is használható. Ez az a fehér márvány kombi edény, arany életfa szimbólummal, használható teamécsessel füstölésre vagy aromalámpaként illóolajos illatosításra.
Figyelem!
Ha párologtatóedény formájában használja, ügyeljen arra, hogy a illóolaj tartály üvegből készült. Felhevült állapotban hideg vízzel utántölteni tilos és balesetveszélyes, az üveg elpattanhat! Kérjük, az utántöltés alkalmával várja meg, míg kihűl az edény vagy forró vízzel töltse fel a kiürült tálkát. Szabad kézzel soha ne fogja meg a felmelegedett üvegedényt, akár égési sérülést is okozhat!
Ha rácsos füstölő edény formájában használja kiválóan alkalmas növényi füstölőanyagok - gyanták ( pl. tömjén, mirha, kopál ), növényi szárítmányok - gyógynövények ( pl. fehér zsálya levelek, vágott palo santo ) és természetes füstölőkeverékek kíméletes égetéséhez / füstöléséhez.
Termékinformációk:
Magassága: 10 cm
Test átmérője: 10x9 cm
Rács átmérője: 8 cm ( pótrács a kelr030 cikkszámon érhető el)
Füstölőedény anyaga: márvány
Tálka mérete: 80 ml
Ehhez az edényhez a 4 órás mécses használatát javasoljuk.
(Nem javasoljuk a stearin, méhviasz, ghí vagy szója mécsest, túl erős a lángjuk!)
Füstölő edény használati javaslat:
A füstölőrács tisztításához, rendszeres karbantartásához ajánlott egy tisztító fémkefe beszerzése is! (melyet a kelr 046-os cikkszámon, vagy ezen a linken is elérhet)
Füstölőrács tisztítása - videó:
Biztonsági előírások:
Csak szellőztethető helyen használjon füstölőt. Soha ne fogja meg szabadkézzel a felmelegedett füstölőedényt vagy a forró füstölőrácsot. Minden esetben használjon hőálló alátétet az esetleges szennyeződések felfogására és a felület megóvása érdekében. Hőre fokozottan érzékeny felületeken( pl. lakkozott bútor) nem javasoljuk a gyanta égető használatát. Nyílt lángot vagy izzó füstölőt soha ne hagyjon őrizetlenül! Ha a szobában gyermek vagy háziállat is tartózkodik fokozza a baleset kialakulásának kockázatát, kérjük ilyenkor fokozottan ügyeljen a füstölő égetőre!
Kültérre amúgyis kevésbé ajánljuk a füstölőrácsos edénnyel való füstölést, de ha szúnyogriasztásról van szó, akkor még inkább se. A füst ugyanis önmagában is szúnyog- és bogárriasztó hatású, és ami előnye a füstölőrácsos edénynek beltéren ( a viszonylag kevés füst ), az kifejezetten hátrány kültéren. Tehát ilyen esetben inkább a faszenes technikát használjuk, és olyan gyantákat, növényeket, melyeket nem szeretnek a kis betolakodók.
Ilyen lehet a gyanták közül a tömjén, a dammar, a copal peru, de akár a kámforos illatú copal blanco vagy a guggul.
Növények közül nagy klasszikus a levendula, a citrusos indiai citromfű és citromhéj, eukaliptuszlevél vagy borsmenta, de legalább ennyire jól működik a zsálya, a borókabogyó, a rozmaring és a szegfűszeg is.
A lényeg, hogy illóolajban gazdag aromás növény legyen.
Ha nincs kedvünk keverni, akkor kész füstölőkeverék is kapható erre a célra.
Ez egy nagyon "fizikális" oldala a füstölésnek, de mindig jusson eszünkbe, hogy a füstölés során felszabaduló "növényi információk" bekerülnek a körülöttünk lévő térbe valamint az auránkba, és áthangolják azt.
A szintetikus alapú szúnyogriasztók esetében lehet, hogy van valamennyi rovarűző hatás, de semmiféle finomenergetikai hangolás nincs. Tudatosság és döntés kérdése, hogy melyik utat választjuk.
A természetes füstölőanyagok másik fajtája és a keverékek egyik összetevője a növényi szárítmányok. Ezek rendszerint olyan növények szárított és aprított részei ( gyökér, szár, levél, virág ), melyek tradícionálisan gyógynövényként és/vagy fűszernövényként is használatosak, ilyen pl. a levendula, zsálya, kakukkfű, citromfű, borókabogyó stb, de füstölünk olyan növényt is, ilyen pl. a tuja, mely belsőleg alkalmazva mérgező lenne, füstölve azonban nem. Bizonyos növényeknek több részét is füstölhetjük, ilyen pl. a borókafa, borókahajtás, borókabogyó, vagy akár a növényi szárítmány mellett a gyantája is ismert füstölőanyag ( fenyőgyanta-fenyőtűlevél, cédrusgyanta-cédrushajtás ).
A növényeket ritkán füstöljük önmagukban, általában valamilyen gyantával keverve kerülnek a faszénre vagy a füstölőrácsra, mely megvédi őket attól, hogy túlságosan megégjenek. Ez alól csak néhány növény kivétel. Ilyen pl. a fehér zsálya, melyet gyakran füstölnek úgy, hogy egy-egy levelet meggyújtanak és hőálló edénybe tesznek, illetve azok a növények ( cédrus, kék zsálya, sivatagi zsálya, marcipán zsálya, hegyi balzsam, tuja stb. ) melyeket a különféle indián és más sámánisztikus hagyományokban ún. kötegben ( smudge ) füstölnek ( ezek lehetnek egyféle vagy többféle növényből ), valamint a Palo Santo, mely a dél-amerikai indiánok szent fája. Ezt a hasított, balzsamos-fűszeres illatú fadarabot hagyományosan meggyújtják, és addig hagyják izzani ( nem kell félni, nem lángol ), ameddig csak szükség van rá.
Füstöléskor a tűz transzformáló energiája által felszabadulnak a növényekből a bennük tárolt szellemi minőségek, melyek erőteljesen hatnak az ember finomenergetikai rendszerére és a bennünket körülvevő környezet morfogenetikus mezejére. S bár a füstölésnek fizikai hatása is van, az előbb említett lelki-szellemi minőség sokkal fontosabb a fizikainál. Ezért különösen fontos, hogy valódi és tiszta alapanyagokat füstöljünk, mert csak azokból tudnak felszabadulni a tiszta információk.
A természetes füstölőanyagok egyik fajtája és a keverékek egyik összetevője a növényi gyanta, mint például a tömjén, a mirha, a kopál vagy a fenyőgyanta. Nagyon sok fajtája létezik, csak tömjénből találhatunk vagy 20-30 félét. Mindegyiknek más az illata és természetesen más hatással is van ránk, hiszen más információt közvetít felénk.
Közös tulajdonságuk, hogy egy fa vagy cserje "izzadja" ki magából, hogy a kérgén keletkező véletlen vagy szándékos sérülést begyógyítsa. Ha van kertünk és gyümölcsfánk, akkor azon is láthatunk ilyen gyantacseppeket. A növényi gyantákat évezredek óta használják az emberek, nemcsak füstölésre, hanem belsőleg gyógyításra is( pl. a tömjénnek erőteljes gyulladáscsökkentő hatása van, a sandaraknak görcsoldó, a guggulnak összehúzó és tisztító ), akárcsak a gyógynövényeket. Külsőleg is használták őket pl. krémekbe, balzsamokba, de a bútorkészítésben is régóta segíti a mesteremberek munkáját ( pl. dammar, masztix, sandarak, sárkányvér ).
A legtöbb gyantát magában is füstölhetjük, ekkor érezzük igazán az eredeti, tiszta illatukat, de némelyek nagyon megfolyhatnak ( pl. masztix, benzoe, elemi ), ezért füstölőrácsos edény használata esetén ilyenkor érdemes kicsi alufóliát tenni alájuk, vagy növényi szárítmányokkal együtt füstölni, ilyenkor a növény jótékonyan felissza a gyantát, ami pedig megvédi a növényt a megégéstől. A megfelelően összeállított keverékekben a gyanták és a növények egymás hatását kiegészítik és erősítik, így alkotva szinergiát és létrehozva egy új, magasabb szellemi, energetikai minőséget.
Az őszi napok beköszöntével – amikor az iskola is elkezdődik - az élet visszakerül a régi kerékvágásba, ami általában együtt jár a hétköznapi rohanással, a folyamatos sietséggel, a véget nem érő feladathalmazokkal, és az azon járó agyalással, hogy mit kell még elintéznünk, vagy hogy időben odaérünk-e valahova.
Magát a stresszt igazából nem a sok feladat okozza, hanem az azon való folyamatos agyalás, az ebből fakadó félelmek, a rendszeres újratervezés – ez utóbbiból az elmúlt másfél évben bőven kijutott mindenkinek.
Ha azonban képesek vagyunk egy ellazultabb állapotból működni, akkor képesek vagyunk a feladatok között priorizálni – mert nem igaz, hogy mindegyik egyformán fontos – és akkor tényleg csak azokat végezzük el, amelyek valóban fontosak, és akkor, amikor annak itt van az ideje.
Ezt hívják a modernkori kutatások FLOW állapotnak.
A természetes növényi füstölők abban tudnak segíteni, hogy akár már reggel ebbe az ellazultabb, mégis koncentrált állapotba bele tudjunk kerülni,vagy ha a nap folyamán kibillennénk, akkor visszakerülhessünk, este pedig az összes napi stressztől teljesen megszabadulva tudjunk lepihenni aludni.
Ez utóbbi különösen fontos – hiszen kutatások igazolják, de egy okosóra is megmutatja a tulajdonosának – hogy a stresszt nem lehet kialudni, a stresszt csak elengedni lehet, s lehetőleg még lefekvés előtt, hogy valóban pihentető alvásban legyen részünk.
Reggeli napindító füstöléshez kiváló lehet a citrusos omani tömjén, vagy a kámforos illatú mexikói copal blanco gyantája, és elég csak benyúlni az otthoni fűszerek közé, és némi rozmaringot, kakukkfüvet, mentát adni hozzá. A gyakrabban füstölők bővíthetik ezt a „Jó reggelt” keveréket a fényhozó angelikagyökérrel vagy a jókedvre hangoló örvénygyökérrel, a nagyon elszántak pedig némi valódi kámforral. Ez utóbbi garantáltan elűzi a hosszú éjszaka fáradtságát.
Szerző: Papp Csilla
A jó idő beköszöntével egyre több időt töltünk a szabadban. A kertben vagy teraszon üldögélés, sütögetés szépségét gyakran beárnyékolják a szúnyogok, rovarok, bogarak, távol tartásukra pedig általában a boltokban leggyakrabban elérhető teljesen szintetikus spirálokat és gyertyákat használjuk, pedig erre is létezik 100% természetes és tiszta alternatíva.
S hogy ez miért lehet probléma? Mert még kültéren is belélegezzük a füstöt - hiszen viszonylag közel kell elhelyezni őket – és a füst összetevői a tüdőn keresztül a véráramba kerülnek. Ezért aztán egyáltalán nem mindegy itt sem, hogy mit és hogyan füstölünk.
A leghatékonyabb védelmet a faszenes füstölés adja, mert ez füstöl a legintenzívebben, és mert az erős füst önmagában is távol tartó erő. Ha pedig a faszénen olyan természetes növényi részeket ( gyantákat, szárítmányokat ) füstölünk el, melyek illatát nem szeretik a kis betolakodók, akkor a füst erejét még meg is többszörözhetjük. Ilyen például a gyanták közül a tömjén, a fenyőgyanta és guggul, a növényi szárítmányok közül pedig az ánizsmag, a levendulavirág, az indiai citromfű, a rozmaring, a zsálya, a boróka ( fa, bogyó és hajtás ), a bazsalikom, a szegfűszeg, a tuja, a vadkakukkfű.
Az egyik legegyszerűbb megoldás azonban, ha darált kávét vagy kávézaccot füstölünk faszénen, vagy egy aludobozban önmagában meggyújtva.
Ezekből a növényekből az izzó fára vagy faszénre is dobhatunk a sütögetés végeztével, így nem csak kellemes illatban lesz részünk, hanem garantáltan szúnyogmentesen élvezhetjük a sütögetés utáni borozgatást a hamvadó parázs mellett. Kész füstölőkeverék is kapható SZÚNYOGRIASZTÓ néven.
Aki mégis maradna a „kényelmesebb” megoldás mellett, annak is van miből választania, hiszen több gyártó is kínál már 100% tiszta szúnyogriasztó füstölőpálcikákat, kúpokat és spirálokat, melyek teljesen természetes összetevőkből állnak – mint például szantálfa, tölgyfa és babérlevél őrlemény -, és rendszerint citronella illóolajat is tartalmaznak. Ez utóbbi szintén 100% természetes és semmi esetre sem szintetikus.
Ezek közül a spirál füstöl a legintenzívebben, illetve a nagyobb ( mintegy 50 cm hosszú ) és vastagabb, kifejezetten kültérre készült füstölőpálcikák.
Ha valaki a füstölés helyett mégis inkább a gyertyára szavazna, akkor közülük is elérhető már szójaviaszból és valódi, 100% természetes illóolajokkal készült változat.
Szerző: Papp Csilla
A tavasz időszaka, mikor a természet új életre kel, kiemelten szól az embereknél is a megújulásról, az újrakezdésről. Ekkorra esik a Húsvétot megelőző 6 hetes böjt, mely fizikai szinteken a testünket elnehezítő salakanyagok kitisztításáról szól, lelki-szellemi szinteken pedig a bennünket már nem szolgáló érzelmek, gondolatok, hitrendszerek elengedéséről.
De nemcsak testünknek, lelkünknek és szellemünknek van szüksége a tisztulásra és az elengedésre, hanem a bennünket körülvevő kisebb-nagyobb térnek is, legyen az lakás, iroda vagy kert.
Ezért vágunk bele tudatosan vagy tudattalanul a tavaszi nagytakarításba, rendrakásba, szortírozásba és lomtalanításba, melynek végeztével legalább annyira megkönnyebbülünk, mint amikor böjtölünk. Hála Istennek egyre többen ismerik fel, hogy a „láthatatlan” szintek tisztítása legalább annyira fontos, mint a láthatóké, és egészítik ki a böjtöt és a lomtalanítást energetikai tértisztítással valamint auratisztítással, melyet ősidők óta füstöléssel végeznek.
A füstölés - mint a tradícionális növényhasználat egyik legősibb ága - egyidős az emberiséggel: a különféle gyógy- és fűszernövények tűz általi elhamvasztása során felszabaduló illatok és energiák különféle jótékony hatásait hamar felfedezték őseink.
Hagyományát és tudását minden ősi kultúrában nagyra becsülték, legyen az az ókori Egyiptom,
Babilónia, Görögország, a Római birodalom, India vagy Kína, vagy akár az őslakos indiánok az amerikai kontinensen ( maják, aztékok stb. ), de lovon vándorló őseink életének is szerves részét képezte a füstölés.
A füstölés legfontosabb alkalmazási területe a korábban már említett energetikai tisztítás - legyen ez auránk vagy a minket körülvevő élettér kitisztítása. Ezekben az esetekben olyan növényeket füstölünk, melyeknek erőteljes tisztító hatása van: ilyen például a keresztény kultúrkörben is jól ismert tömjén gyanta, az orvosi zsálya, a feketeüröm, a levendulavirág, a boróka, valamint az utóbbi időben az amerikai kontinensről átkerült és gyorsan közkedveltté vált palo santo fa és a fehér zsálya. Ez utóbbit a
leggyakrabban ún. növényi köteg – smudge - formájában használjuk.
A füstölést a legtöbben a pálcika és kúp formában ismerik és gyakorolják – sajnos rendszerint nagyrészt szintetikus pálcikákkal és kúpokkal - hiszen a forgalomban lévő füstölők nagyjából 90%-a ilyen. Ezen részben vagy egészben szintetikus összetevőket tartalmazó füstölők teljesen alkalmatlanok energetikai tisztításra, ez utóbbihoz ugyanis a valódi növények erejére van szükségünk. S bár manapság már több ilyen 100% természetes füstölőpálca elérhető, auratisztítást és tértisztítást mégsem velük, hanem a lehető legtermészetesebb módon füstölve végezzük: faszénkorongon füstölőkeveréket égetve vagy palo santo fát vagy fehér zsálya köteget meggyújtva.
Így a lehető legnagyobb a füst és ezáltal a legerősebb az energetikai hatás.
Auratisztításnál önmagunkat füstöljük körbe tetőtől – talpig, míg a tértisztításnál a lakásunkban, házunkban, munkahelyünkön vagy akár a kertünkben megyünk körbe a pincétől a padlásig, de egy alapos külső-belső takarítás után autónk is hálás lesz egy kis energetikai simogatásért.
Auratisztítást a 6 hetes böjti időszakban akár minden nap is végezhetünk, a tértisztítás azonban elég egyszer végezni - lehetőleg a fogyó hold idején - mely még jobban segíti a tisztulást és az elengedést. Garantáltan minden esetben érezni fogjuk a változást: a tisztaság és a könnyedség érzését magunkban és magunk körül. Mozgásba lendülnek az energiák, több lesz az öröm és felszabadultság, kevesebb a feszültség és a veszekedés, beindulnak a rég áhított változások. És még talán az autónkat is elkerülik a balesetek...