A természetes füstölőanyagok másik fajtája és a keverékek egyik összetevője a növényi szárítmányok. Ezek rendszerint olyan növények szárított és aprított részei ( gyökér, szár, levél, virág ), melyek tradícionálisan gyógynövényként és/vagy fűszernövényként is használatosak, ilyen pl. a levendula, zsálya, kakukkfű, citromfű, borókabogyó stb, de füstölünk olyan növényt is, ilyen pl. a tuja, mely belsőleg alkalmazva mérgező lenne, füstölve azonban nem. Bizonyos növényeknek több részét is füstölhetjük, ilyen pl. a borókafa, borókahajtás, borókabogyó, vagy akár a növényi szárítmány mellett a gyantája is ismert füstölőanyag ( fenyőgyanta-fenyőtűlevél, cédrusgyanta-cédrushajtás ).

A növényeket ritkán füstöljük önmagukban, általában valamilyen gyantával keverve kerülnek a faszénre vagy a füstölőrácsra, mely megvédi őket attól, hogy túlságosan megégjenek. Ez alól csak néhány növény kivétel. Ilyen pl. a fehér zsálya, melyet gyakran füstölnek úgy, hogy egy-egy levelet meggyújtanak és hőálló edénybe tesznek, illetve azok a növények ( cédrus, kék zsálya, sivatagi zsálya, marcipán zsálya, hegyi balzsam, tuja stb. ) melyeket a különféle indián és más sámánisztikus hagyományokban ún. kötegben ( smudge ) füstölnek ( ezek lehetnek egyféle vagy többféle növényből ), valamint a Palo Santo, mely a dél-amerikai indiánok szent fája. Ezt a hasított, balzsamos-fűszeres illatú fadarabot hagyományosan meggyújtják, és addig hagyják izzani ( nem kell félni, nem lángol ), ameddig csak szükség van rá.

Füstöléskor a tűz transzformáló energiája által felszabadulnak a növényekből a bennük tárolt szellemi minőségek, melyek erőteljesen hatnak az ember finomenergetikai rendszerére és a bennünket körülvevő környezet morfogenetikus mezejére. S bár a füstölésnek fizikai hatása is van, az előbb említett lelki-szellemi minőség sokkal fontosabb a fizikainál. Ezért különösen fontos, hogy valódi és tiszta alapanyagokat füstöljünk, mert csak azokból tudnak felszabadulni a tiszta információk.

A természetes füstölőanyagok egyik fajtája és a keverékek egyik összetevője a növényi gyanta, mint például a tömjén, a mirha, a kopál vagy a fenyőgyanta. Nagyon sok fajtája létezik, csak tömjénből találhatunk vagy 20-30 félét. Mindegyiknek más az illata és természetesen más hatással is van ránk, hiszen más információt közvetít felénk.

Közös tulajdonságuk, hogy egy fa vagy cserje "izzadja" ki magából, hogy a kérgén keletkező véletlen vagy szándékos sérülést begyógyítsa. Ha van kertünk és gyümölcsfánk, akkor azon is láthatunk ilyen gyantacseppeket. A növényi gyantákat évezredek óta használják az emberek, nemcsak füstölésre, hanem belsőleg gyógyításra is( pl. a tömjénnek erőteljes gyulladáscsökkentő hatása van, a sandaraknak görcsoldó, a guggulnak összehúzó és tisztító ), akárcsak a gyógynövényeket. Külsőleg is használták őket pl. krémekbe, balzsamokba, de a bútorkészítésben is régóta segíti a mesteremberek munkáját ( pl. dammar, masztix, sandarak, sárkányvér ).

A legtöbb gyantát magában is füstölhetjük, ekkor érezzük igazán az eredeti, tiszta illatukat, de némelyek nagyon megfolyhatnak ( pl. masztix, benzoe, elemi ), ezért füstölőrácsos edény használata esetén ilyenkor érdemes kicsi alufóliát tenni alájuk, vagy növényi szárítmányokkal együtt füstölni, ilyenkor a növény jótékonyan felissza a gyantát, ami pedig megvédi a növényt a megégéstől. A megfelelően összeállított keverékekben a gyanták és a növények egymás hatását kiegészítik és erősítik, így alkotva szinergiát és létrehozva egy új, magasabb szellemi, energetikai minőséget.

Olyan furcsa időket élünk, mikor a légtér fertőtlenítése alapszükséglet. A tiszta, kórokozóktól mentes levegő lakásunk szobáiban elengedhetetlenné vált, és nem csak a már megszokott téli vírusok, mint az influenza, hanem a mindennapjainkat átszövő vírus miatt is.

2020-ban és idén is rengeteget vagyunk otthon, a négy fal között. Bele sem gondolunk, hogy az egyik legszennyezettebb levegő, melyet belélegzünk, az a saját otthonunk levegője.

- A belterek légterei a kutatások szerint szennyezettebbek mint a nagyvárosok levegője. Nincs is ezen mit csodálkozni, hiszen a levegőben jelen lévő szennyező anyagok, - oldószer maradványok, főzés, takarítás közben keletkezett vegyi-, és biológiai anyagok, különböző mikroorganizmusok, melyek hatással vannak egészségünkre. A „beteg épület szindróma” tünetegyüttes létét a WHO már 1986 óta elismeri. A NASA kutatása szerint ez ellen a leghatékonyabban a gyakori szellőztetéssel és a zöld szobanövényekkel harcolhatunk, melyek megkötik a szennyező anyagokat.

De mi a helyzet a kórokozókkal és a vírusokkal, mint amilyen a covid-19 is, melyek éppen a szellőztetéssel vagy ruháinkkal juthatnak be otthonainkba?

A füstölés egy olyan ősi, ám hatékony módszer, melynek segítségével kellemes, ugyanakkor tudatos módon teremthetünk tiszta és egészséges levegőt az otthonainkban. A régiek csak úgy, mint napjainkban a különféle illatos gyantákat füstölték leginkább, ilyen a tömjén, a mirha vagy a fenyőgyanta. Bizonyára sokan hallották már a mondást: „menekül mint ördög a tömjénfüsttől”. Régen ugyanis a betegségeket az ördögtől valónak tartották, mivel ennek egyik ellenszere annak füstje volt. Azóta már a tudomány is bizonyította eleink „igazát”, miszerint a balzsamfafélék családjába tartozó tömjén gyanta balzsamos illatú füstje, erős fertőtlenítő és tisztító tulajdonságokkal rendelkezik, s tény a vírus- és baktériumölő hatása is.

Manapság az aromaterápia a reneszánszát éli, az illóolajok valóban csodálatos esszenciák. Ám érdekes tény, hogy az illóolajok párologtatásánál a prémium minőségű, természetes füstölőanyagok füstölése hatékonyabb módszer a levegő fertőtlenítésére. Egy igen friss, 2018-as tanulmány szerint a tömjén (Boswellia carterii) füstölésekor a levegő légterében jelenlévő baktériumok száma 91,43 %-kal csökkent, míg a tömjén illóolaj párologtatásakor ugyanez a szám „csupán” 67,5% volt.

Ha valóban prémium, természetes füstölőszereket alkalmazunk, úgy nem csupán jó illatot varázsolunk az otthonainkba, de egészségesebb környezetet is biztosítunk a családunknak. Legfontosabb azonban, hogy hozzáértő szaküzletből szerezzük be a magas minőségű füstölőanyagokat, hiszen csak a valóban természetes, jó minőségű növényi részek képesek a levegő fertőtlenítésére! 

forrás: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29530608/

Az első pillanatban talán furcsán hangzik a kérdés, hiszen az immunerősítéssel kapcsolatban szinte mindenkinek első körben a vitaminok, étrendkiegészítők és egyéb szájon át bevehető gyógykivonatok, vagy gyógyteák jutnak az eszébe.

És igen, valóban , ezek a szerek nagyon hasznosak tudnak lenni, de ma már az orvostudomány is tisztában van azzal, hogy immunrendszerünk állapota és ezáltal a betegségekre való fogékonyságunk alapvetően függ lelki-szellemi állapotunktól ( is ).

Attól, hogy érzelmileg és mentálisan mennyire vagyunk „középen”, mennyire vagyunk erősek, stabilak, határozottak és magabiztosak.

Hiszen ahogy Louis Pasteur is mondta: "Csak a táptalaj számít nem a kórokozó"

A tiszta és 100% természetes növények füstölése képes a negatív lelki és szellemi minőségeket kitisztítani, valamint a pozitív minőségeket meghívni, „betölteni”.

Úgy működik ez, mint a zene: körbeölel, átjár és áthangol bennünket az illat.

 Ezek egyike, a valódi cédrus (atlaszcédrus vagy himalájai cédrus) fája vagy gyantája például abban tud segíteni, hogy a „viharos”  időkben (is) stabilak tudjunk maradni, és megőrizzük az életbe és önmagunkba vetett hitünket. Az Ókor egyik legismertebb füstölőszereként az összes akkori kultúrában nagyra becsülték: Mezopotámiában éves szinten több tonnányit füstöltek el belőle, de Salamon király híres templomának belsejét is cédrusfával borították. Cédrusfához manapság is még viszonylag könnyen hozzá lehet jutni, hogy faszénen vagy rácsos edényen füstöljük, a gyantájához sajnos már jóval kevésbé, ezért a szintén erőt és stabilitást adó fenyőgyanták (például a zengő cédrus néven elhíresült szibériai cirbolyafenyő) egyikével érdemes füstölni.

A pálcikákat előnyben részesítők pedig az Aromandise Herbosense szériájában találhatnak maguknak egy 100% természetes megoldást.

A honos gyógynövények közül a kakukkfű füstölve a teájához és az illóolajához hasonlóan bár jól tisztítja a légutakat, a valódi kiválósága azonban abban rejlik, hogy képes az ÉN-erőt támogatni, az önértékelésünket és az önmagunkba vetett bizalmat erősíteni.

TIPP: füstöljük tisztán rácson vagy faszénen (esetleg egy pici kopál gyantát tegyünk alá), és ütögessük gyengéden a mellkasunkon a csecsemőmirigyet - ez segíthet, hogy szervezetünk öngyógyító folyamatai beinduljanak.

  Az orvosi zsálya, vagy ahogyan a rómaiak nevezték  „herba sacra” - mint a hosszú élet növénye füstölve az életerőt képes erősíteni, akárcsak a rozmaring. Ezek pálcika formájában ugyan nem elérhetők, de egy kis eltökéltséggel mi magunk is köthetünk belőlük nyáron növényi köteget, melyet alapos szárítás után ilyenkor az őszi-téli időszakban rácsos edény vagy faszén használata nélkül is füstölhetünk. Hiszen a jól kiszárított köteg az egyik végén meggyújtva könnyedén végig ég. 

A magyar szóhasználatban negatív illatjelzőként elhíresült pacsuli bár égövünkön nem honos, mégis régóta ismert és használt növény: egy kis mirhával együtt füstölve csodálatosan oldja a félelmeket, hogy rá tudjuk magunkat bízni az élet áramlására, és ráadásul mindkettő elérhető már 100% természetes füstölőpálcika formájában is (Aromandise, Fiore D'Oriente).

A mindennapi stressz is gyengíti immunrendszerünket, ezért érdemes esténként egy jól megválasztott füstölővel kitisztítani, feloldani, ahogyan tették ezt már évezredekkel ezelőtt is Egyiptomban: a 16 különleges összetevőből álló Kyphi  keverék kisimítja a nap gondjait, hogy valóban pihentető álomba tudjunk merülni. 

Szerző: Papp Csilla 

Február a szerelem, a párkapcsolatok, a házasságok hónapja, a tavasz közeledtével az érzéseink még erősebbé válnak. A szerelem, az érzelmek elmélyülésében a valódi illatok segíthetnek jobban, melyek közvetlenül szívünket és lelkünket szólítják meg. Az illatok az életünkben nagy szerepet játszanak, egy kellemes emléket évek múltán is vissza tudnak idézni, sőt a történelem során számtalanszor nagy hangsúlyt fektettek csodálatos erejének. 

Sokan ismerik a szépséges Belaki történetét a Bibliából, aki elindulván hazájából, a gazdag és virágzó Sábai királyságból - mely az Arab-félsziget déli részén, a mai Oman és Jemen területén feküdt - gazdag rakománnyal érkezett Jeruzsálembe, az Ókori Kelet bölcs királyához, Salamonhoz:

"Megérkezett Jeruzsálembe igen tekintélyes kísérettel és tevékkel, amelyek balzsamot, igen sok aranyat és drágakövet hoztak. Elment Salamonhoz, és beszélt vele mindenről, amit kigondolt. Azután adott a királynak százhúsz talentum aranyat, igen sok balzsamot és drágakövet. Soha sem hoztak annyi balzsamot, mint amennyit Sába királynője adott Salamon királynak." (Királyok 1. könyve).

Belakiról feljegyezték, hogy nemcsak szép, de nagyon okos is volt, aki jól ismerte az illatok titkát, és ezt a tudását bizonyára Salamon udvarában is bevetette. A többi pedig már történelem, a valaha létezett egyik legszebb szerelmi történet, és az általa ihletett egyik legszebb szerelmi vers, az Énekek Éneke, melyet állítólag Salamon írt Sába királynőjének.

De mit is vitt Belaki Salamonnak és pontosan miért?

Vélhetően illatos tömjént, fanyar mirhát, édes opoponaxot, balzsamos sztóraxot, különleges illatos növényeket és fűszereket, melyek az Ókorban még az aranynál is drágábbak voltak - a Sábai királyság pedig bővelkedett bennük - ebből fakadt gazdagságuk. De nem csak kereskedtek velük, hanem azt is tudták, hogyan használják őket - ez a tudás segített Belakinak, hogy a bölcs Salamon királyt maga mellé állítsa - ezzel biztosítva karavánjainak szabad útját, mert hogy ez volt a valódi célja.

A növényeket ősidők óta használják az emberek csábításra, az érzékiség fokozására sokféle formában: talizmánként, főzetként, illatos balzsamként, illóolajként vagy füstölőként. A Belaki által vitt sztórax (balzsam) ma is az egyik leggyakrabban használt afrodiziáló gyanta, jellegzetes édes-balzsamos illata szinte mindenkit elvarázsol. Kinyitja a szívet, elsimítja a gondokat, balzsamozza a lelket, akárcsak a vele rokon benzoé.
- Az opoponax - amely a mirha édes változata - édes-fűszeres illata tágítja az érzékelést, ezért gyakran találkozunk vele szerelmi keverékekben, akárcsak a mágikus illatú labdanummal, melyet füstölve az ókori krétai nők ruhájukat, a belőle készült balzsammal pedig keblüket illatosították, hogy vonzóak és ellenállhatatlanok legyenek. És tették ezt minden áldott nap.
Akkoriban a női lakóterek, hálószobák szinte elképzelhetetlenek voltak illatok nélkül: tömjén, mirha, cassia (fahéjvirág), ámbra - manapság ezt már a növényi ambrettával helyettesítjük - rózsa, jázmin: a jó illatok a ház urát is elvarázsolni voltak hivatottak.
Más földrészeken, más kultúrákban természetesen más növényeket használtak: az amerikai kontinensen ilyen volt például a guajakfa, a kakaóbabhéj, a muira puama (potenciafa) vagy a damiana, ez utóbbit a mai napig is előszeretettel keverik a koktélokba a karibi térségben és Mexikóban.

S hogy kis hazánkban mit használhattak az asszonyok? Erről a fennmaradt népdalok árulkodnak:

„Hej, tulipán, tulipán, teljes szegfű, szarkaláb, tele kertem zsályával, szerelemnek lángjával. Nyisd ki rózsám kapudat, hadd kerüljem váradat, rózsafának illatja, az én szívem biztatja.”

A szerelmet hozó, vágyfokozó füstölőkeverékekben, pálcikákban tehát ezekkel a növényekkel találkozhatunk, melyek közül manapság az egyik legkedveltebb az ambrózia. Édes-balzsamos illata mindenkit elvarázsol, kinyitja a szívet, ellazít, és felemel. Füstölőpálcika és szív formájában is elérhető - ez utóbbit rácsos edényen vagy faszénen füstölhetjük.