A tavasz időszaka, mikor a természet új életre kel, kiemelten szól az embereknél is a megújulásról, az újrakezdésről. Ekkorra esik a Húsvétot megelőző 6 hetes böjt, mely kiváló időszak fizikai szinteken a testünket elnehezítő salakanyagok kitisztítására, lelki-szellemi szinteken pedig a bennünket már nem szolgáló érzelmek, gondolatok, hitrendszerek elengedésére. De nemcsak testünknek, lelkünknek és szellemünknek van szüksége a tisztulásra és az elengedésre, hanem a bennünket körülvevő kisebb-nagyobb térnek is, legyen az lakás, iroda vagy kert.

Ezért vágunk bele tudatosan vagy tudattalanul a tavaszi nagytakarításba, rendrakásba, szortírozásba és lomtalanításba, melynek végeztével legalább annyira megkönnyebbülünk, mint amikor böjtölünk.  

Van azonban a megtisztulásnak egy olyan aspektusa, melyről a mai rohanó nyugati világunkban sokan megfeledkeznek, ez pedig a „láthatatlan” szintek energetikai tisztítása, a tértisztítás. Nem volt ez mindig így, és a világ nagy részében manapság is természetes tevékenység a bennünket körülvevő tér energetikai tisztítása füstölés segítségével.

 A füstölés, mint a tradicionális növényhasználat egyik legősibb ága, egyidős az emberiséggel, azóta füstölünk, amióta tüzet rakunk, hiszen a fa eltüzelése maga is füstölés, bár a füstölésen leginkább a különféle gyógy- és fűszernövények tűz általi elhamvasztását értjük. Az emberek hamar felfedezték, és megtapasztalták, hogy az elfüstölt növényeknek nemcsak illata van, hanem különféle egyéb jótékony hatása is, mely általában „nem kézzel fogható”, hiszen ezzel a módszerrel elsősorban a lelki-szellemi szintekre hatunk. A füstölés hagyományát és tudását minden ősi kultúrában nagyra becsülték, legyen az az ókori Egyiptom, Babilónia, Görögország, a Római birodalom, India vagy Kína vagy akár az őslakos indiánok az amerikai kontinensen (maják, aztékok stb.).
A füstölésnek - ennek az ősi módszernek - nagyon sok alkalmazási területe van, a legfontosabb és a leginkább hozzákötött mégis az energetikai tisztítás. Ebben az esetben olyan növényeket füstölünk, melyeknek tisztító hatása van. Ilyen például a keresztény kultúrkörben is jól ismert tömjén gyanta, az orvosi zsálya, a feketeüröm, a boróka valamint az utóbbi időben az amerikai kontinensről átkerült és gyorsan közkedveltté vált palo santo fa és a fehér zsálya.

Tértisztítást a füstölés többféle formájával is végezhetünk (például 100% tiszta füstölőpálcikával, palo santo fadarabbal vagy fehér zsálya köteggel), de a leggyakrabban mégis a klasszikus faszenes füstölést használjuk, hiszen ennek a legnagyobb a füstje és a legerősebb az energetikai hatása. Ez utóbbihoz érdemes olyan edényt használnunk, mely könnyen és jól mozgatható, például fa nyéllel rendelkezik (hogy ne melegedjen át), vagy lengethető mint a templomból ismert tömjénező edények. A faszén, melyre a természetes füstölőszer kerül, a vízipipa boltokból már jól ismert öngyulladós faszénkorong, melynek meggyújtása és átizzása 3-4 percet vesz igénybe. A füst és az energiák tereléséhez pedig érdemes madártollakból készült legyezőt használnunk. Az energetikai tértisztítás egy rituálé, azaz egy konkrét szándékkal véghezvitt „mágikus”, teremtő cselekedet, ezért fontos, hogy szánjunk rá mindig kellő időt (ne csak úgy kutyafuttában végezzük), amikor is teljes figyelmünket ennek szenteljük. Ez egy kisebb lakás esetén minimum fél óra, családi háznál, ahol kert is van, akár 1-2 óra is lehet. Segíti a jelenlétet, ha egyedül vagyunk otthon, az esetlegesen jelen lévő háziállatok reakcióit pedig figyeljük, ők még érzékenyebben reagálnak erre, mint mi emberek. A tisztításnál ugyanis a bejárattól indulunk, és az óramutató járásával ellentétesen járjuk körbe a lakást-házat, a pincétől a padlásig, az egyik helyiségből a másikba, végén pedig alaposan kiszellőztetünk.

Tértisztítást nem kell túl gyakran végeznünk otthon, elég évente 2-4 alkalommal, rendszerint évszakváltáskor, amikor is a nagyobb takarításokat is végezzük, kivéve ha valami rendkívüli eset történik (betegség, veszekedés, halál), illetve ha mi magunk érezzük ennek szükségét azáltal, hogy minden különleges ok nélkül rosszul érezzük magunkat a térben. A tértisztítás után a legtöbb ember pozitív érzéseket és változásokat tapasztal: „felkönnyül” a tér, mozgásba lendülnek az energiák, több az öröm és felszabadultság, kevesebb a feszültség és a veszekedés, beindulnak a rég áhított változások.

Szerző: Papp Csilla          

Az elmúlt 1 év bezártsága erőteljesen rányomja a bélyegét az emberek hangulatára, sokan rosszkedvűek, vagy akár depressziósak is, de általános lett a félelem és a bizalmatlanság is, ami nem meglepő, látva a kialakult pandémiás szituációt.

Ha magán a helyzeten azonnal nem is, de a hozzá való viszonyunkon tudunk változtatni, és ebben a természetes füstölőszerek - a növényi gyanták és szárítmányok – rengeteget tudnak segíteni.

S hogy ez miért fontos? Mert a jókedvű, pozitív gondolkodású ember könnyebben viseli az élet megpróbáltatásait, immunrendszere is erősebb, kevésbé fogékony a betegségekre, és könnyebben - gyorsabban is gyógyul – ezt már az orvosok is látják egy ideje.
Minden növénynek megvan a maga „szuperképessége”, vagy akár több is, amivel támogatni tud bennünket, embereket, így nem meglepő módon ehhez a témához is több olyan növényt találhatunk, melyek segíthetnek ebben az áthangolásban, akár természetes füstölőszerként rácsos vagy faszenes edényen, illetve pálcika formájában, ha ez utóbbi is 100% természetes és tiszta.
Érdemes először ún. tisztító növényeket füstölni – például tömjént, kopált, orvosi vagy fehér zsályát, palo santot, levendulát ( esetleg pici kámfort ) - vagy akár magunkat és a teret energetikailag megtisztítani.
A tisztító növények füstje mintegy magába szippantja a sok-sok negatív gondolatot és érzelmet, és az ezt követő szellőztetéskor egyszerűen kiviszi a lakóterünkből.

Az így megtisztult ( és egyben fertőtlenített ) térben már bátran füstölhetjük a jókedvre és pozitivitásra hangoló növényeinket:

• a gyanták közül például valamelyik világos vagy aranysárga tömjént, a masztixot, a borostyánt és az aranykopált, vagy akár valamelyik benzoét, ők már gyönyörű sárgás színűkkel is jókedvre derítenek, hát még az illatukkal
• a szárítmányok közül a klasszikus fitoterápiából ismert orbáncfűnek közismerten hangulatjavító hatása van füstölve is, akárcsak a sok-sok gyönyörű napsárga virágnak: körömvirág, napraforgóvirág, árnikavirág
• természetesen a narancshéj sem maradhat el, hiszen életörömre hangol
• a kevésbé ismert örvénygyökér pedig elűzi a búskomorságot
• az észak-amerikai indián tradícióból ismert édesfű ( hivatalos nevén illatos szentperje ) szintén nagyon jó hangulatjavító, harmonizáló, illata szinte mindenkinek tetszik, akárcsak a sztóraxé, mely utóbbit szintén nyugodtan füstölhetjük
• a kardamom exotikus – fűszeres illata megnyugtatja az idegeket, mosolyt csal az arcunkra, és mintegy szárnyra kelti lelkünket
• a pacsuli nagyon jól oldja a félelmeket, míg a mirha és a vetiver segít, hogy biztonságban érezzük magunkat.

A fentebb említett növények többsége pálcika formájában is elérhető, ez alól csak a különlegesebb gyanták, mint a masztix és az aranykopál kivételek.

Mindig figyeljünk a füstölők minőségére, mert ezek a jótékony hatások csak a valódi növényekből készült 100% tiszta füstölők esetében működnek!

Szerző: Papp Csilla