A tavasz időszaka, mikor a természet új életre kel, kiemelten szól az embereknél is a megújulásról, az újrakezdésről. Ekkorra esik a Húsvétot megelőző 6 hetes böjt, mely kiváló időszak fizikai szinteken a testünket elnehezítő salakanyagok kitisztítására, lelki-szellemi szinteken pedig a bennünket már nem szolgáló érzelmek, gondolatok, hitrendszerek elengedésére. De nemcsak testünknek, lelkünknek és szellemünknek van szüksége a tisztulásra és az elengedésre, hanem a bennünket körülvevő kisebb-nagyobb térnek is, legyen az lakás, iroda vagy kert.

Ezért vágunk bele tudatosan vagy tudattalanul a tavaszi nagytakarításba, rendrakásba, szortírozásba és lomtalanításba, melynek végeztével legalább annyira megkönnyebbülünk, mint amikor böjtölünk.  

Van azonban a megtisztulásnak egy olyan aspektusa, melyről a mai rohanó nyugati világunkban sokan megfeledkeznek, ez pedig a „láthatatlan” szintek energetikai tisztítása, a tértisztítás. Nem volt ez mindig így, és a világ nagy részében manapság is természetes tevékenység a bennünket körülvevő tér energetikai tisztítása füstölés segítségével.

 A füstölés, mint a tradicionális növényhasználat egyik legősibb ága, egyidős az emberiséggel, azóta füstölünk, amióta tüzet rakunk, hiszen a fa eltüzelése maga is füstölés, bár a füstölésen leginkább a különféle gyógy- és fűszernövények tűz általi elhamvasztását értjük. Az emberek hamar felfedezték, és megtapasztalták, hogy az elfüstölt növényeknek nemcsak illata van, hanem különféle egyéb jótékony hatása is, mely általában „nem kézzel fogható”, hiszen ezzel a módszerrel elsősorban a lelki-szellemi szintekre hatunk. A füstölés hagyományát és tudását minden ősi kultúrában nagyra becsülték, legyen az az ókori Egyiptom, Babilónia, Görögország, a Római birodalom, India vagy Kína vagy akár az őslakos indiánok az amerikai kontinensen (maják, aztékok stb.).
A füstölésnek - ennek az ősi módszernek - nagyon sok alkalmazási területe van, a legfontosabb és a leginkább hozzákötött mégis az energetikai tisztítás. Ebben az esetben olyan növényeket füstölünk, melyeknek tisztító hatása van. Ilyen például a keresztény kultúrkörben is jól ismert tömjén gyanta, az orvosi zsálya, a feketeüröm, a boróka valamint az utóbbi időben az amerikai kontinensről átkerült és gyorsan közkedveltté vált palo santo fa és a fehér zsálya.

Tértisztítást a füstölés többféle formájával is végezhetünk (például 100% tiszta füstölőpálcikával, palo santo fadarabbal vagy fehér zsálya köteggel), de a leggyakrabban mégis a klasszikus faszenes füstölést használjuk, hiszen ennek a legnagyobb a füstje és a legerősebb az energetikai hatása. Ez utóbbihoz érdemes olyan edényt használnunk, mely könnyen és jól mozgatható, például fa nyéllel rendelkezik (hogy ne melegedjen át), vagy lengethető mint a templomból ismert tömjénező edények. A faszén, melyre a természetes füstölőszer kerül, a vízipipa boltokból már jól ismert öngyulladós faszénkorong, melynek meggyújtása és átizzása 3-4 percet vesz igénybe. A füst és az energiák tereléséhez pedig érdemes madártollakból készült legyezőt használnunk. Az energetikai tértisztítás egy rituálé, azaz egy konkrét szándékkal véghezvitt „mágikus”, teremtő cselekedet, ezért fontos, hogy szánjunk rá mindig kellő időt (ne csak úgy kutyafuttában végezzük), amikor is teljes figyelmünket ennek szenteljük. Ez egy kisebb lakás esetén minimum fél óra, családi háznál, ahol kert is van, akár 1-2 óra is lehet. Segíti a jelenlétet, ha egyedül vagyunk otthon, az esetlegesen jelen lévő háziállatok reakcióit pedig figyeljük, ők még érzékenyebben reagálnak erre, mint mi emberek. A tisztításnál ugyanis a bejárattól indulunk, és az óramutató járásával ellentétesen járjuk körbe a lakást-házat, a pincétől a padlásig, az egyik helyiségből a másikba, végén pedig alaposan kiszellőztetünk.

Tértisztítást nem kell túl gyakran végeznünk otthon, elég évente 2-4 alkalommal, rendszerint évszakváltáskor, amikor is a nagyobb takarításokat is végezzük, kivéve ha valami rendkívüli eset történik (betegség, veszekedés, halál), illetve ha mi magunk érezzük ennek szükségét azáltal, hogy minden különleges ok nélkül rosszul érezzük magunkat a térben. A tértisztítás után a legtöbb ember pozitív érzéseket és változásokat tapasztal: „felkönnyül” a tér, mozgásba lendülnek az energiák, több az öröm és felszabadultság, kevesebb a feszültség és a veszekedés, beindulnak a rég áhított változások.

Szerző: Papp Csilla          

A meteorológiai ősz kezdetével, a rövidülő nappalokkal általában hidegebb, nyirkosabb idő is köszönt ránk, melynek eredményeképpen egyre több időt töltünk a négy fal között, az otthonunkban. Jól esik készíteni egy forró teát, bekuckózni, olvasni, zenét hallgatni vagy beszélgetni, és ha mindezek mellé még egy jól megválasztott illatot is varázsolunk magunk köré, akkor még akár az örömteli nyári napokat is megidézhetjük általa.

Hiszen az illatok – legyen az illóolaj vagy füstölő – bizonyítottan segítenek emlékezni, valamint
jótékonyan befolyásolják érzelmi és mentális állapotunkat, feltéve persze ha 100% tiszta és természetes verziót választunk, ami valljuk be, manapság nem túl könnyű, hiszen akármerre nézünk, szinte csak szintetikus és mesterséges illatokkal találkozunk.
Léteznek azonban 100% tiszta, gyógynövényekből és fűszerekből készült füstölőpálcikák, melyek
hatékonyan segíthetnek abban, hogy életterünk meghitté, otthonossá és örömtelivé váljon.

Ilyen például a francia Aromandise cég fahéj-méz-édeskömény kreációja, ahol a fahéj lágy tüze táplálja életkedvünket, a méz és az édeskömény pedig megédesíti napjainkat.

Hasonlóan izgalmas az indiai citromfű – benzoé pálcika is, ahol az előbbi egy klasszikus hangulatjavító, utóbbi pedig egy igazi léleksimogató illat, amitől garantáltan visszatér az életkedvünk.

Ezek a mesterien kreált japán típusú pálcikák diszkrét illatuk és minimális füstképződésük által lágyan és finoman töltik meg a teret, így még a füstölőktől elzárkózó emberek szívét is képesek meglágyítani, orrukat pedig becserkészni.

Indiai típusú pálcikákból – melyek az előzőekben említett japán pálcikáknál mindig nagyobb füsttel és intenzívebb illattal égnek - választhatunk egy valódi kardamommal készültet, mely meghívja az életörömöt a nappalinkba, vagy egy harmóniát és békét hozó szantálfásat.
Aki pedig a füstölés legkreatívabb módja mellett teszi le a voksát, az finom teakeverékéből nem csak a bögréjébe tesz, hanem a rácsos füstölőedényére is. Persze ez esetben a növények alá érdemes egy kis gyantát is tenni, mely egyrészt segít abban, hogy a növények ne égjenek meg a rácson, másrészt pedig maga is illatozik és segít a megfelelő hangulat kialakításában.

Ilyen gyanta például a korábban már említett léleksimogató benzoé, az örömöt hozó opoponax, vagy a nyár gyümölcsösségét megidéző mandulafagyanta. A manapság is igen közkedvelt sztórax - mely egyébként az Ókor egyik legkeresettebb füstölőszere volt - önmagában is feltehető a füstölőedényre, az így felszálló különleges,balzsamos illat elsimítja a gondokat,
megnyitja a szívünket, és egy valódi meghitt, otthonos teret varázsol körénk.

Szerző: Papp Csilla 

A jó idő beköszöntével egyre több időt töltünk a szabadban. A kertben vagy teraszon üldögélés, sütögetés szépségét gyakran beárnyékolják a szúnyogok, rovarok, bogarak, távol tartásukra pedig általában a boltokban leggyakrabban elérhető teljesen szintetikus spirálokat és gyertyákat használjuk, pedig erre is létezik 100% természetes és tiszta alternatíva.

S hogy ez miért lehet probléma? Mert még kültéren is belélegezzük a füstöt - hiszen viszonylag közel kell elhelyezni őket – és a füst összetevői a tüdőn keresztül a véráramba kerülnek. Ezért aztán egyáltalán nem mindegy itt sem, hogy mit és hogyan füstölünk.

A leghatékonyabb védelmet a faszenes füstölés adja, mert ez füstöl a legintenzívebben, és mert az erős füst önmagában is távol tartó erő. Ha pedig a faszénen olyan természetes növényi részeket ( gyantákat, szárítmányokat ) füstölünk el, melyek illatát nem szeretik a kis betolakodók, akkor a füst erejét még meg is többszörözhetjük. Ilyen például a gyanták közül a tömjén, a fenyőgyanta és guggul, a növényi szárítmányok közül pedig az ánizsmag, a levendulavirág, az indiai citromfű, a rozmaring, a zsálya, a boróka ( fa, bogyó és hajtás ), a bazsalikom, a szegfűszeg, a tuja, a vadkakukkfű.

Az egyik legegyszerűbb megoldás azonban, ha darált kávét vagy kávézaccot füstölünk faszénen, vagy egy aludobozban önmagában meggyújtva.

Ezekből a növényekből az izzó fára vagy faszénre is dobhatunk a sütögetés végeztével, így nem csak kellemes illatban lesz részünk, hanem garantáltan szúnyogmentesen élvezhetjük a sütögetés utáni borozgatást a hamvadó parázs mellett. Kész füstölőkeverék is kapható SZÚNYOGRIASZTÓ néven.

Aki mégis maradna a „kényelmesebb” megoldás mellett, annak is van miből választania, hiszen  több gyártó is kínál már 100% tiszta szúnyogriasztó füstölőpálcikákat, kúpokat és spirálokat, melyek teljesen természetes összetevőkből állnak – mint például szantálfa, tölgyfa és babérlevél őrlemény -, és rendszerint citronella illóolajat is tartalmaznak. Ez utóbbi szintén 100% természetes és semmi esetre sem szintetikus. 

Ezek közül a spirál füstöl a legintenzívebben, illetve a nagyobb ( mintegy 50 cm hosszú ) és vastagabb, kifejezetten kültérre készült füstölőpálcikák.

 Ha valaki a füstölés helyett mégis inkább a gyertyára szavazna, akkor közülük is elérhető már szójaviaszból és valódi, 100% természetes illóolajokkal készült változat.

Szerző: Papp Csilla