TÉLI SZÜNET: 2024. december 21-től 2025. január 5-ig.
Ingyenes szállítás
30.000 Ft felett belföldön
csomagpontra
TÉLI SZÜNET: 2024. december 21-től 2025. január 5-ig.
06 30 262 58 05 (Csilla) 06 20 527 25 56 (Szandi)
faszenes füstöléshez
öngyulladós faszén
égési idő: kb 45 perc
kiszerelés: 10 db
Öngyulladó szén korong, amely a benne lévő vegyi égéssegítőnek ( salétrom ) köszönhetően könnyen meggyújtható, gyorsan végig szikrázik és átizzik ( ennek idejét kicsit lentebb, az információknál találja meg). Szépen egyenletesen izzó korong, segíti a füstölőanyag megfelelő égését.
Faszenes füstölő edényben vagy faszenes rácsos edényben használva kiválóan alkalmas növényi gyanták (pl. tömjén, mirha, kopál ), és növényi szárítmányok - gyógynövények ( pl. fehér zsálya, palo santo ) füstöléséhez/ égetéséhez.
Fontos! A faszénpogácsákat felbontás után légmentesen kell tárolni (zacskó, üveg, fólia), különben a szén magába szívja a levegőből a nedvességet és nem gyullad meg!
Faszén információk:
Átmérő: 40 mm
Kiszerelés : 10 db/ tekercs
Begyújtás: gyors – öngyulladó ( 2-3 perc )
Izzási idő: kb. 45 perc
Kérjük, hogy a használati javaslatot és a biztonsági leírást a HASZNÁLATI TIPPEK fül alatt olvassa el!
Használati javaslat:
Tipp! az öngyulladós faszenet érdemes nyitott ablaknál vagy kültéren begyújtani mert a folyamat közben erős szagot áraszt a vegyi égéssegítő (salétrom).
FONTOS! Amikor már leégett a faszén, még sokáig meleg marad, ezért nem szabad a szemétbe dobni.
Egy faszén csak egyszer használható, nem lehet újra meggyújtani.
Biztonsági előírások:
Csak szellőztethető helyen használjon füstölőt. Soha ne fogja meg szabad kézzel a felmelegedett füstölőégető edényt vagy a faszenet. Hőre fokozottan érzékeny felületeken ( pl. lakkozott bútor ) nem javasoljuk az égetők használatát. Nyílt lángot vagy izzó füstölőt soha ne hagyjon őrizetlenül! Ha a szobában gyermek vagy háziállat is tartózkodik fokozza a baleset kialakulásának kockázatát, kérjük ilyenkor fokozottan ügyeljen a füstölő égetőre! Minden esetben győződjön meg arról, hogy a faszén kialudt/kihűlt, használat után még sokáig meleg marad, így szemetesbe vagy gyúlékony helyre tenni tilos!
Ha az előbbi cikk alapján valaki megijedt, hogy egy faszenes pálcikából szénpor tud kerülni a levegőbe, akkor jogosan teheti fel a kérdést, mi történik a faszenes füstölés során ? Konkrétan SEMMI. Ahogyan a mellékelt videón is látszik, a meggyújtott és átizzott faszén ( ami onnan ismerszik meg, hogy hamuszürke bevonat képződik rajta - ekkor áll készen a füstölésre ) önmagában NEM FÜSTÖL. CSAK IZZIK.
Addig füstöl kicsit, amíg elég belőle az égéssegítő, ami sajnos egy vegyi anyag az öngyulladós faszeneknél ( szaga is van - ez az ára, hogy "csak" 2-3 percet kell várjunk a füstölésre ), ezért javasoljuk, hogy lehetőleg a faszén begyújtása nyitott ablaknál, vagy teraszon történjen. Ami majd füstölni fog, az maga a füstölőszer, amit ráteszünk.
Az előző bejegyzésbenmutatott új szénnel készült pálcika is abban különbözik a nagyon füstölő mártottól, hogy inkább csak izzik, de nem füstöl, ezáltal minimális szénpor kerül a levegőbe. A japán típusú pálcikák is alig füstölnek, sőt létezik közülük kifejezetten füstmentes is. Sőt a rácsra tett füstölőszer is csak minimálisan füstöl, ha megfelelő méretű-minőségű a mécses és a rács mécsestől való távolsága is jól van beállítva.
Szóval, ami nagyon füstöl a faszenes füstölés során, az maga a rátett füstölőszer ( növényi gyanta, szárítmány, keverék ), és felveti a kérdést, hogy az így keletkezett füst lehet-e ártalmas.
Erről az egyik elkövetkezendő bejegyzésben olvashattok.
Csilla
Videó: Florasense
Kültérre amúgyis kevésbé ajánljuk a füstölőrácsos edénnyel való füstölést, de ha szúnyogriasztásról van szó, akkor még inkább se. A füst ugyanis önmagában is szúnyog- és bogárriasztó hatású, és ami előnye a füstölőrácsos edénynek beltéren ( a viszonylag kevés füst ), az kifejezetten hátrány kültéren. Tehát ilyen esetben inkább a faszenes technikát használjuk, és olyan gyantákat, növényeket, melyeket nem szeretnek a kis betolakodók.
Ilyen lehet a gyanták közül a tömjén, a dammar, a copal peru, de akár a kámforos illatú copal blanco vagy a guggul.
Növények közül nagy klasszikus a levendula, a citrusos indiai citromfű és citromhéj, eukaliptuszlevél vagy borsmenta, de legalább ennyire jól működik a zsálya, a borókabogyó, a rozmaring és a szegfűszeg is.
A lényeg, hogy illóolajban gazdag aromás növény legyen.
Ha nincs kedvünk keverni, akkor kész füstölőkeverék is kapható erre a célra.
Ez egy nagyon "fizikális" oldala a füstölésnek, de mindig jusson eszünkbe, hogy a füstölés során felszabaduló "növényi információk" bekerülnek a körülöttünk lévő térbe valamint az auránkba, és áthangolják azt.
A szintetikus alapú szúnyogriasztók esetében lehet, hogy van valamennyi rovarűző hatás, de semmiféle finomenergetikai hangolás nincs. Tudatosság és döntés kérdése, hogy melyik utat választjuk.
A faszenes füstölés a természetes füstölés legősibb módja: az ember vélhetően azóta füstöl, amióta ismeri és használja a tüzet ( több százezer éve... )
Mivel a füstölés ezen módja teljes figyelmet kíván, ezért "wellness" célokra ( ld. térillatosítás ) nem nagyon használjuk, elsősorban szertartásokhoz, rituálékhoz, gyógyításhoz, imához, szakrális tevékenységekhez ajánljuk.
Tértisztításhoz és auratisztításhoz is ez a megfelelő választás, ha nem kaliforniai fehér zsálya köteget vagy Palo Santo-t akarunk használni.
Ilyenkor megvan az az előnyünk, hogy egy jól kiválasztott, megfelelő füstölőszert vagy keveréket - amely személy és térspecifikus - tudunk füstölni.
Mire van szükségünk a faszenes füstöléshez?
- faszenes edényre és alátétre ( tértisztításhoz a nyeles edényeket ajánljuk )
- hőelvezetés céljából homokra vagy sóra ( ha nem faszenes rácsos edényen füstölünk )
- faszénre
- egy csipeszre, amivel meg tudjuk fogni a szénpogácsát, mikor nyílt lánggal begyújtjuk
- végül adagolókanálra és a kívánt füstölőszerre
Egy tűzálló edénybe tegyük bele a homokot, melynek az a szerepe, hogy így a faszén szépen megtartja a parazsát, illetve a hő egyenletesen eloszlik, és mivel közvetlenül nem érintkezik a faszén az edénnyel, ezért nem okoz elszíneződést sem és csökkentjük edényünk elpattanásának esélyét is ( ha porcelánból vagy kerámiából készült edényünket használjuk ).
Amennyiben a kényelmes öngyulladós faszén mellett döntöttünk, figyeljünk a begyújtási folyamatra, mert előfordulhat, hogy a faszén úgy gyullad meg, mint a tűzijáték. És mivel a füstje sem igazán kellemes, ezért javasolt a faszén begyújtását a szabadban ( kertben, teraszon ) elvégezni.
A begyújtási folyamat úgy történik, hogy a csipesszel megfogott faszenet egy gyertya vagy az öngyújtó lángja fölé tartjuk, és látni fogjuk, hogy a faszén egy kis részen szikrával elkezd reagálni, amely lassan tovaterjed. Ekkor tegyük a faszenet élére állítva a homokba, és hagyjuk, hogy a levegő és a szél elvégezze a többi munkát. Természetesen tarthatjuk a faszenet végig a csipesszel is.
Nem öngyulladós faszén esetén sokkal több időre és türelemre van szükségünk, hogy a szén teljesen átizzon, viszont nem is fogjuk érezni az öngyulladást segítő vegyi anyag illatát, és természetesen be sem lélegezzük. Lehet már olyan öngyulladós faszenet is kapni, melyben egy természetes anyag segíti a faszén könnyebb meggyúlását.
Mikor a faszenünkön megjelenik egy hamvas szürke hamuréteg, az jelzi, hogy az intenzív hő lecsendesedett (továbbra is több száz fokon izzik), ráhelyezhetjük a homok vagy só rétegre és rátehetjük a füstölőanyagot. Mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a faszén gyakran túl magas hőfokkal ég, ezért gyakran folyamodunk olyan praktikákhoz, melyekkel igyekszünk mérsékelni a leadott hőt:
A homokkal való beszórásnak még az is az előnye, hogy ha másik füstölőanyagot szeretnénk rátenni, akkor egy hőálló kanál segítségével egyszeűen csak lekaparjuk a homokot a füstölőanyaggal együtt és rátesszük a másikat.
Mi alapján választunk faszenet ?
A korábban említett használati praktikákon túlmenően a faszén mérete lehet még mérvadó, 27 mm-től egészen 50 mm-ig terjedő méret meghatározza az égési időt, ami kb 20 perctől egészen egy óráig eltarthat.
Szertartás, rituálé esetén érdemes a hosszabb égésidejű szeneket választani: tovább izzanak, és a közepükbe egyszerre több füstölőszer tehető, így intenzívebb a füstképződés.
A természetes füstölést, mint a hagyományos fitoterápia egyik ágát - a teák, borogatások, balzsamok és tinktúrák mellett - évezredek óta használják az emberek gyógyulásának elősegítésére. Legyen az fájó reumatikus végtag, húzódás, zúzódás, ekcéma vagy lázas betegség, a manapság jobban ismert és használt fitoterápiás praktikák mellett még rendszeresen meg is füstölték a fájó testrészt egy megfelelő növénnyel vagy füstölőkeverékkel
Ez a fizikai szintű alkalmazás mostanra a nyugati fitoterápiából szinte teljesen kiveszett, de a hagyományos kínai orvoslás ma is használja a moxázás, vagyis melegítéses, égetéses gyógymód formájában.
A füstölést leginkább a következő módokon használhatjuk a gyógyulás támogatására:
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ezekkel a hatásokkal csak abban az esetben számolhatunk, ha 100% tiszta és természetes növényi részeket füstölünk, legyen az rácsos edényen, faszénen elfüstölt füstölőszer, pálcika vagy füstölőkúp. Beltéren - hacsak nem teret tisztítunk - nem ajánlatos faszénen füstölni, ezért inkább a rácsos edény használata valamint a füstölőpálcikák javasoltak. Ez utóbbiak közül a japán pálcikák különösen jók lehetnek, hiszen minimális füsttel égnek - sőt léteznek teljesen füstmentesen izzók is - ezek különösen abban az esetben lehetnek hasznosak, ha a légtérben füstérzékelő vagy légzési problémával küzdő beteg van. Ha pedig füstölünk, akkor legalább naponta egyszer szellőztessünk is.
Szerző: Papp Csilla
Az őszi napok beköszöntével – amikor az iskola is elkezdődik - az élet visszakerül a régi kerékvágásba, ami általában együtt jár a hétköznapi rohanással, a folyamatos sietséggel, a véget nem érő feladathalmazokkal, és az azon járó agyalással, hogy mit kell még elintéznünk, vagy hogy időben odaérünk-e valahova.
Magát a stresszt igazából nem a sok feladat okozza, hanem az azon való folyamatos agyalás, az ebből fakadó félelmek, a rendszeres újratervezés – ez utóbbiból az elmúlt másfél évben bőven kijutott mindenkinek.
Ha azonban képesek vagyunk egy ellazultabb állapotból működni, akkor képesek vagyunk a feladatok között priorizálni – mert nem igaz, hogy mindegyik egyformán fontos – és akkor tényleg csak azokat végezzük el, amelyek valóban fontosak, és akkor, amikor annak itt van az ideje.
Ezt hívják a modernkori kutatások FLOW állapotnak.
A természetes növényi füstölők abban tudnak segíteni, hogy akár már reggel ebbe az ellazultabb, mégis koncentrált állapotba bele tudjunk kerülni,vagy ha a nap folyamán kibillennénk, akkor visszakerülhessünk, este pedig az összes napi stressztől teljesen megszabadulva tudjunk lepihenni aludni.
Ez utóbbi különösen fontos – hiszen kutatások igazolják, de egy okosóra is megmutatja a tulajdonosának – hogy a stresszt nem lehet kialudni, a stresszt csak elengedni lehet, s lehetőleg még lefekvés előtt, hogy valóban pihentető alvásban legyen részünk.
Reggeli napindító füstöléshez kiváló lehet a citrusos omani tömjén, vagy a kámforos illatú mexikói copal blanco gyantája, és elég csak benyúlni az otthoni fűszerek közé, és némi rozmaringot, kakukkfüvet, mentát adni hozzá. A gyakrabban füstölők bővíthetik ezt a „Jó reggelt” keveréket a fényhozó angelikagyökérrel vagy a jókedvre hangoló örvénygyökérrel, a nagyon elszántak pedig némi valódi kámforral. Ez utóbbi garantáltan elűzi a hosszú éjszaka fáradtságát.
Szerző: Papp Csilla
„ Te magad légy a változás, amit a világban látni szeretnél” - így szól Mahatma Gandhi egyik híres mondása, melyet megvalósítva békés / erőszakmentes eszközökkel érte el, hogy India független állammá váljon.
Ennek analógiáján a mostani háborús, vészterhes időszakban több mint aktuális, hogy a békét először önmagunkban, belül találjuk meg, hogy utána kívül is megvalósulhasson.
A belső béke állapotának elérésében – mely a meditáció egyik célja is – ősidők óta a füstölők segítenek.
A valódi növényi részek ( gyanták, gyökerek, levelek, virágok, termések ) különböző formában elfüstölve – megfelelő növényválasztás és kombináció esetén – hathatósan képesek segíteni, hogy elcsendesedjünk, lenyugodjunk, elengedjük a napi stresszt és a félelmeket, és ezáltal megtaláljuk a belső békénket. Még akár meditáció nélkül is, de természetesen a rendszeres relaxáció és/ vagy meditáció jelentősen növeli a „hatékonyságot”.
Az egyik ilyen növény, melyet ősidők óta füstölnek a belső béke elérése érdekében, a valódi fehér szantálfa ( santalum album ). Jellegzetes édeskés illata ellazítja a testet-lelket-szellemet, és segít a belső középpont megtalálásában. Nem véletlenül használják évezredek óta Keleten a meditáció kísérésére.
Leggyakrabban pálcika formájában füstölik, de természetesen kapható vágott formában is, melyet füstölőrácsos edényre vagy faszénre helyezhetünk.
A valódi fehér szantál nem olcsó mulatság – szakrális voltánál fogva soha nem is volt az – ezért sajnos a forgalomban lévő, olcsóbb árkategóriájú szantálfa füstölők egyáltalán nem tartalmazzák, hanem helyette szintetikus aromával vannak átitatva, ezért hiába is várnánk tőlük azt a csodás hatást, amiért Keleten oly nagy becsben tartják. Hiszen jótékony hatása csak a 100% természetes, jó minőségű növényi füstölőknek van.
Tibetben a fehér szantált gyakran kombinálják a Bibliában is többször említett nárd / nárdus gyökérrel, mely a mi macskagyökerünkkel rokon, de nyugtató hatása jóval erősebb.
A keresztény kultúrkör füstölőinél maradva a tömjén és a mirha ( az Ég és a Föld szimbolikájaként ) együtt füstölve szintén erőteljes kiegyensúlyozó, középpontba helyező hatással bír, hiszen a tömjén igen jó stresszoldó, a mirha pedig kiválóan oldja a félelmeket.
Az ókori Mezopotámiában és Közel-Keleten a libanoni cédrus töltötte be ezt az erőt adó, középpontba helyező és belső békét hozó szerepet. Babilonban tonnaszámra füstölték, aminek nyomán az eredeti lelőhelyén ma már csak nyomokban fellelhető. Füstölőszerként manapság még korlátozottan elérhető, de Atlaszcédrus változatából jó minőségű pálcikát találhatunk a francia Aromandise cég 100% természetes Herbosense füstölőcsaládjában.
A belső békéhez vezető királyi út pedig nem más, mint a füstölőszerek királya: az aloéfa vagy sasfa, melyet az arabok oudh-nak hívnak, a japánoknál pedig jinkoh a neve.
Évezredek óta ő a világ legdrágább füstölőanyaga – jóval drágább az aranynál is – egyrészt mert még a szantálnál is nehezebb hozzájutni, másrészt pedig a hatása még a szantálnál is jóval erősebb.
Jellegzetes édes-fanyar-fűszeres illatából elég néhány mély szippantás, és szinte azonnal a belső középpontunkba kerülünk.
Keleten azt tartják, hogy az aloéfa / sasfa / oudh segítségével könnyebben jutunk transz és más tudatállapotokba, valamint a legmagasabb tudatossági szintekre.
Ahogy a mondás tartja: " A szantálfa a kezdők illata, a sasfa pedig a beavatottak gyémántja. "
Nálunk leginkább pálcika formában érhető el, de az olcsóbb árkategóriában – és itt még az 1.000 Ft/ doboz is olcsónak minősül – szintén fennáll a veszély, hogy a termék részben vagy egészben szintetikus aromát tartalmaz.
Valódi és jó minőségű forgácsaihoz nehéz hozzájutni: az utóbbi években a fehér szantálhoz hasonlóan Indonéziában kezdték el ellenőrzött körülmények között termeszteni, és innen csak engedélyek és tanúsítványok birtokában lehet kihozni.
Az aloéfa valódi szerelmeseit azonban senki és semmi nem tántoríthatja el attól, hogy a híres japán KOH-DO füstölőszertartás útját járják: itt a faforgácsokat rituális keretek között kíméletesen füstölik el egy speciális faszénen.