( Bursera spp. )

A COPAL vagy magyarosítva KOPÁL gyanta igen sok féle lehet, mind lelőhelyét, mind kinézetét és illatát illetően. A kopálgyantát adó Bursera fajták megtaláhatók Ázsiában ( pl. manilai kopál ) és Afrikában ( pl. kongói kopál ) is, de klasszikusan egy közép-amerikai balzsamfa gyantáját hívták az aztékok copalcoahuitl-nak, amit az "istenek eledelének" tartottak, és szentként tisztelték.
A származási helyen túl általában 2 csoportját különböztetjük meg a kopálgyantáknak, mégpedig a világos és a sötét ( fekete ) kopálokat.
A világos kopált az ősi közép- és dél-amerikai kultúrák tisztításra és a tisztánlátás erősítésére, és szent mivolta miatt pedig általánosan szinte mindenféle rituáléknál használták. A népi gyógyászatban is ismert volt a fájdalomcsillapító hatása pl. fogfájásnál, vagy jó ellenszernek vélték hasmenés ellen. Az esőerdők sámánjai bizonyos fajtáit az eksztázis eléréséhez használták. De a népi hitvilágban még ma is védelmezőként füstölik fekete mágia és boszorkányság ellen.

Az aranykopál lelőhelye Guatemala, ahol a növény a száraz időszakban tűző napsütés ellen "izzadja ki " a gyönyörű, aranysárga gyantát. Ezt a kopálgyantát az Inkák a naphoz rendelték, míg a maják az " ég gyantájának " nevezték, mely képes az isteni energiákat a földre hozni, és így szentként tisztelték. Általában a napfelkelte tiszteletére füstölték, és nagyrabecsülték gyógyító hatását.

Illata melegebb mint a világos kopáloké ( pl. perui kopál ), és kiválóan alkalmas inspiráló és a fantáziát élénkítő füstöléshez, hiszen azáltal, hogy segít közelebb kerülni saját belső középpontunkhoz, felébreszti a bennünk szunnyadó kreatív potenciált.

ELEM:          LEVEGŐ

SÚLYPONT:  ÉRZELMEK ( LÉLEK )