A természetes füstölőanyagok egyik fajtája és a keverékek egyik összetevője a növényi gyanta, mint például a tömjén, a mirha, a kopál vagy a fenyőgyanta. Nagyon sok fajtája létezik, csak tömjénből találhatunk vagy 20-30 félét. Mindegyiknek más az illata és természetesen más hatással is van ránk, hiszen más információt közvetít felénk.

Közös tulajdonságuk, hogy egy fa vagy cserje "izzadja" ki magából, hogy a kérgén keletkező véletlen vagy szándékos sérülést begyógyítsa. Ha van kertünk és gyümölcsfánk, akkor azon is láthatunk ilyen gyantacseppeket. A növényi gyantákat évezredek óta használják az emberek, nemcsak füstölésre, hanem belsőleg gyógyításra is( pl. a tömjénnek erőteljes gyulladáscsökkentő hatása van, a sandaraknak görcsoldó, a guggulnak összehúzó és tisztító ), akárcsak a gyógynövényeket. Külsőleg is használták őket pl. krémekbe, balzsamokba, de a bútorkészítésben is régóta segíti a mesteremberek munkáját ( pl. dammar, masztix, sandarak, sárkányvér ).

A legtöbb gyantát magában is füstölhetjük, ekkor érezzük igazán az eredeti, tiszta illatukat, de némelyek nagyon megfolyhatnak ( pl. masztix, benzoe, elemi ), ezért füstölőrácsos edény használata esetén ilyenkor érdemes kicsi alufóliát tenni alájuk, vagy növényi szárítmányokkal együtt füstölni, ilyenkor a növény jótékonyan felissza a gyantát, ami pedig megvédi a növényt a megégéstől. A megfelelően összeállított keverékekben a gyanták és a növények egymás hatását kiegészítik és erősítik, így alkotva szinergiát és létrehozva egy új, magasabb szellemi, energetikai minőséget.

Ez a módszer a keresztény szertartásoknál a legelterjedtebb - mert szinte nincs ember, akinek legalább egyszer ne lógattak volna tömjénnel teli füstölőedényt az orra alá. Sajnos sokan ennek köszönhetően irtózva menekülnek, ha a tömjén szóba kerül.

Kérlek, ezeket a régi emlékeket, élményeket és előítéleteket most hagyd figyelmen kívül. Egyrészről az egyházak általában saját keverékeket használnak, amik kizárólag az ott beavatottak számára elérhető és így minőségéről sem tudunk többet, másrészről, a tömjén is egy növény fajta, hasonlóan a rózsákhoz, ahány alfaj, annyi illatkarakterrel találkozhatunk, a könnyed felemelő citrusos Al-Hojari-tól egészen a testesebb, fűszeresebb Indiai tömjénig. Bátran szánj rá időt, hogy jobban megismerd ezt az isteni anyagot.

Mire is lesz szükségünk a faszenes füstöléshez?! Egy faszenes edényre és alátétre, hőelvezetés céljából homokra vagy sóra, faszénre és egy csipeszre, amivel megtudjuk fogni a szénpogácsát, mikor nyílt lánggal begyújtjuk és végül adagolókanálra és a kívánt anyagra .

Egy tűzálló edénybe tegyük bele a homokot, melynek az a szerepe, hogy így a faszén szépen megtartja a parazsát, illetve a hő egyenletesen eloszlik, és mivel közvetlenül nem érintkezik a faszén az edénnyel, ezért nem okoz elszíneződést sem és csökkentjük edényünk elpattanásának esélyét is (ha porcelánból vagy kerámiából készült edényünket használjuk).

Amennyiben a kényelmes öngyulladós faszén mellett döntöttünk, figyeljünk a begyújtási folyamatra, mert előfordulhat, hogy a faszén úgy gyullad meg, mint a tűzijáték. És mivel a füstje sem igazán kellemes, ezért javasolt a faszén begyújtását a szabadban ( kertben, teraszon ) elvégezni. A begyújtási folyamat úgy történik, hogy a csipesszel megfogott faszenet egy gyertya vagy az öngyújtó lángja fölé tartjuk, és látni fogjuk, hogy a faszén egy kis részen szikrával elkezd reagálni, amely lassan tovaterjed. Ekkor tegyük a faszenet élére állítva a homokba, és hagyjuk, hogy a levegő és a szél elvégezze a többi munkát. Természetesen tarthatjuk a faszenet végig a csipesszel is.

Nem öngyulladós faszén esetén sokkal több időre és türelemre van szükségünk, hogy a szén teljesen átizzon, viszont nem is fogjuk érezni az öngyulladást segítő vegyi anyag illatát, és természetesen be sem lélegezzük. Lehet már olyan öngyulladós faszenet is kapni, melyben egy természetes anyag segíti a faszén könnyebb meggyúlását.

Mikorr faszenünkön megjelenik egy hamvas szürke hamuréteg, az jelzi, hogy az intenzív hő lecsendesedett (továbbra is több száz fokon izzik), ráhelyezhetjük a homok vagy só rétegre és rátehetjük a füstölőanyagot. Mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a faszén gyakran túl magas hőfokkal ég, ezért gyakran folyamodunk olyan praktikákhoz, melyekkel igyekszünk mérsékelni a leadott hőt:

• rászórhatunk pici homokot
• rászórhatunk kevés sót
• tehetünk rá kicsi hőálló kerémialapkát

A homokkal való beszórásnak még az is az előnye, hogy ha másik füstölőanyagot szeretnénk rátenni, akkor egy hőálló kanál segítségével egyszeűen csak lekaparjuk a homokot a füstölőanyaggal együtt és rátesszük a másikat.

Hogyan válassz faszenet?!

A korábban említett használati praktikákon túlmenően a faszén mérete lehet még mérvadó, 27 mm-től egészen 50 mm-ig terjedő méret meghatározza az égési időt, ami kb  20 perctől egészen egy óráig eltarthat.

A természetes füstölőanyagok füstölőrácsos edényen történő füstölésének egyetlen "piszkos munka" része, az a füstölőrács tisztítása. Leginkább a gyanták illetve a gyantásabb füstölőkeverékek azok, melyeknek használata után szembesülhetünk azzal, hogy rácsunk eltömődött vagy vastag anyagréteg olvadt a finom fém hálóba.

Egy egy rács több éven át használható, ha rendszeresen rászánunk pár percet a megfelelő tisztítására! Szükséged lesz egy csipeszre vagy fogóra és bármilyen nyílt lángra.

Hogy ez hogyan is zajlik?

Minden rács mellé ajándékba kapsz egy kis fém kefét, mellyel a szárazabb keverékek maradékát le tudod söpörni. Miután a rácsba ragadt anyagot a kefével már nem érdemes és nem is lehet eltávolítani, fogjuk meg egy csipesszel a rácsot (vagy fogóval, csak ne a puszta kezeddel) és nyílt lángba tartva ( ez lehet szakács fáklya, vihar gyújtó, öngyújtó vagy gyertya lángja - legerősebbtől a gyengébbik felé sorolva őket ) hagyjuk, hogy az anyag lángra lobbanjon. A lángtól ne ijedjünk meg, anyag mennyiségtől függően eltarthat 1,5-2 percig is a telejs kiégés. Miután elaludt a kiégő anyag lángja, a maradék kormot a kis kefe segítségével söpörjük ki. És készen is vagyunk.

Felmerülhet a kérdés, hogy milyen gyakran kell ezt megismételni?

Ez függ attól, hogy melyik füstölőanyagot részesítjük előnyben (füstölőkeverék, tömjénkeverék vagy tiszta gyanta) és milyen gyakran váltogatjuk a füstölőanyagot a rácson! Tapasztalataink szerint kb. 3-5 füstölés után érdemes megcsinálni a tisztítást.