MINTABOLT ( VÁSÁRLÁS ÉS TANÁCSADÁS )
1134 BP. CSÁNGÓ U. 8.
H-K-CS: 9-17, SZE: 9-18
P: 9-16, SZOMBAT: ZÁRVA
TEL: 06-1-412-14-00

Az Ön kosara jelenleg üres
(0)

Gyanták és növények füstölése

1. Növényi gyanták füstölése

A gyanták különböző fák illetve cserjék megszilárdult nedvei, melyeket a fa vagy cserje törzsének megvágásával és a nedv összegyűjtésével nyernek. A gyantát adó növények többsége meleg égövön honos ( pl. a legismertebb tömjén és mirha is ), de a mi éghajlatunkon is élnek olyan növények, melyek gyantáit füstölőanyagként is ismerik ( pl. fenyőgyanta, mandulafagyanta, borostyán ). A különféle növények gyantái igencsak különböznek egymástól, mind színre, állagra, illatra és persze az energetikai-szellemi hatásuk is teljesen különböző. Vannak közöttük egészen világosak mint pl. a tömjén legtöbb fajtája, a világos kopálok, a sandarak vagy a fehér dammar, és vannak egészen sötétek mint a copal negro, vagy a benzoe sumatra. De egy gyantafajta tagjai egymástól is nagyon különbözhetnek, hiszen a sokféle különböző országból származó tömjén is mind más illatú ( bár energetikai hatásuk hasonló ), vagy a különféle világos és sötét kopálok.

Ami összeköti őket, hogy mindegyiket ősidők óta használják füstölésre és gyógyításra, mind külsőleg, mind pedig belsőleg. Ezért aztán annyira értékesek voltak már a régmúlt időkben is, hogy keresett árucikknek számítottak már az ókorban is.

A gyantákat a következőképpen füstölhetjük:

  • önmagukban
  • egymással keverve ( pl. tömjén, mirha, benzoe )
  • egymással és növényi szárítmányokkal keverve

A gyanták közül a tömjén bírja legjobban a magas hőfokon történő füstölést, ezért bátran tehetjük faszénre is, és a füstölőrácson is ritkán folyik meg annyira, hogy átcsöpögjön ( de pl. a szomáliai Maydi ilyen ). A különböző gyanták különbözőképpen viselkednek a füstölés során, van amelyik jobban megfolyik ( ekkor tehetünk alá kicsi szederlevelet vagy alufóliát, ha zavar bennünket ), van amelyik pedig jobban füstöl ( pl masztix vagy a sandarak ). Mindegyik esetben megoldás, ha a gyantát nem magában, hanem egy keverék részeként füstöljük ( pl. más gyantákkal és / vagy növényi szárítmányokkal ), ilyen esetben a növények "felisszák" a gyantát, amely így nem tud átcsöpögni, a növényeket pedig a gyanta megóvja attól, hogy megégjenek. Természetesen a keverék összeállításakor figyelembe kell vennünk az illaton túl azt is, hogy milyen testi-lelki-szellemi-energetikai hatást szeretnénk elérni.

 

 2. Növényi szárítmányok füstölése

Sokféle növényt, és azok szinte minden részét ( gyökér, szár, fa, kéreg, levél, virág, termés ) füstölhetünk, melyet gyakran gyógynövényként vagy fűszerként is ismerünk, de füstölhetünk olyan növényt is ( pl. a tuja ), mely belsőleg elfogyasztva mérgező, füstölve viszont nem. Az, hogy a különböző növények mely részét füstöljük, hasonlóan tradícionális, mint a gyógynövényként való felhasználásuk, és a testi szintű hatások is hasonlóak, pl. a kakukkfűteát hagyományosan köhögéscsillapításra ajánlja a népi gyógyászat, és ez a köhögéscsillapító hatás, még ha sokkal mérsékeltebben, de a füstölés során is megjelenik. Hozzá kell azonban tenni, hogy a füstölést sohasem elsősorban a testi hatások miatt használták, hanem a füstölés során felszabaduló lelki-szellemi energia miatt, hiszen a tűz hatására nemcsak elég a gyanta vagy a növény finom illatot kibocsájtva, hanem ezáltal felszabadul belőle az adott növény szellemi minősége. Ez a szellemi-energetikai hatás sokkal erősebb mint a testi hatás. Többek között ezért használták és használják ma is a holisztikus gyógyítók, sámánok a kezeléseik során.

A növényeket ritkán füstöljük önmagukban, általában valamilyen gyantával keverve kerülnek a faszénre vagy a füstölőrácsra. Ennek a praktikus okait már korábban említettük. Ez alól csak néhány növény kivétel. Ilyen pl. a fehér zsálya, melyet gyakran füstölnek úgy, hogy egy-egy levelet meggyújtanak és hőálló edénybe tesznek, illetve azok a növények ( cédrus, kék zsálya, sivatagi zsálya, marcipán zsálya, hegyi balzsam, tuja stb. ) melyeket a különféle indián és más sámisztikus hagyományokban ún. kötegben ( smudge ) füstölnek ( ezek lehetnek egyféle vagy többféle növényből ), valamint a Palo Santo, mely a dél-amerikai indiánok szent növénye. Ezt a hasított, balzsamos-fűszeres illatú fadarabot hagyományosan meggyújtják, és addig hagyják izzani ( nem kell félni, nem lángol ), ameddig csak szükség van rá. Ez egy kis tér tisztításakor nem több mint 5 perc. Természetesen ezeket a növényeket is lehet vágott formában kapni, mely lehetővé teszi a füstölőrácson való használatukat.

 

Oldal tetejére >
< Előző oldal